Szokatlan állítások szokatlan bizonyítékokat követelnek!

Egy egyszemélyes esettanulmány, prezentáció, Facebookra kiírt statisztika hátránya, hogy nem mindig kerülhetők el a torzítások, mint pl.: az elvárási torzítás.

Ha több partnerünk is sikeres, akkor objektíven meg kell vizsgálni azt, hogy valóban mi tettük őket sikeressé? Nélkülünk nem jutottak volna el erre a szintre? A pszichológusok, akik ismerik az elme össze játékát is gyakran tévednek egy-egy kutatás alkalmával, még akkor is ha empirikus kutatást végeznek. 

Azt is érdemes megnézni, hogy ha az ügyfél forgalma duplázódik, triplázódik akkor a nyeresége hogyan alakul. Gyakran találkozom olyan helyzettel, amikor a marketingesek magabiztosan állítják, hogy beindították a megbízó vállalkozását, miközben a forgalomnövekedést temérdek akcióval és kuponkódokkal érték el. 

Érdemes önmagunkon is vizsgálatot végezni. A saját forgalmukat is meg tudtuk duplázni? A saját árunk is olyan magasan van mint a szaktudásuk? 

További objektív tényezőket is érdemes megvizsgálni, pl. ha valaki azt ígéri, hogy 50 millióból csinál 100 milliót, annak áfakörös vállalkozása van, vagy egy 50.000 Ft-os Katája? Gondolkodjunk kritikusan. A statisztikák értelmezése sokszor túlzottan leegyszerűsíti az eredmények jelentőségét. Nézzük meg azt is, hogy a forgalomnövekedés hosszú távú vagy rövid távú. Egyszeri eredmény, vagy mindig megismételhető? A házilag barkácsolt esettanulmányok sokszor a valós eredmények eltúlzására épülnek, és még többször nem felelnek meg a formai követelményeknek.

De a vásár kettőn áll kedves olvasóm! A vállalkozók is sokszor vércseként csapnak le az egyszerű, ugyanakkor csodás eredményeket ígérő módszerekre, gondoljunk csak a fiatalok játékára a csetbotra – ami kinyírja az e-mailt –, vagy a SEO-ra, mint állítólagosan filléres és gyors eredményt hozó módszerre – ami miatt a Google Ads lesz halott. 

Kezeljünk minden esettanulmányt fenntartással, az óvatosságból még senkinek sem származott baja.