Ha szeretnél megalapozottabb stratégiai döntéseket hozni a vállalkozásodban, akkor a TOWS mátrix alkalmazása rendkívül hasznos lehet számodra. Ez a modell nemcsak a klasszikus SWOT-elemzés (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) eredményeit foglalja össze, hanem segít konkrét cselekvési terveket is kidolgozni, amelyekkel reagálhatsz a piaci folyamatokra. Gondolj a TOWS-ra úgy, mint egy térképre, amely megmutatja, hogyan használd a belső adottságaidat (erősségek, gyengeségek) a külső tényezők (lehetőségek, veszélyek) fényében.
Mint coach, gyakran találkozom olyan helyzetekkel, amikor egy személynek vagy csapatnak tisztábban kell látnia a saját értékeit és gyenge pontjait, hogy sikeresen haladjon előre. Hasonlóképpen a marketing szakértői oldalamról is azt tapasztalom, hogy a különböző piaci szegmensek vagy trendek felismerése önmagában még nem elég: fontos azt is megérteni, milyen belső adottságokkal bírsz, és hogyan tudod azokat ötvözni a külső körülményekkel. A TOWS mátrix tulajdonképpen ezt az integrált szemléletet nyújtja.
A TOWS mátrix kialakulása és jelentősége
Bár a SWOT-elemzés már az 1960-as évektől ismeretes (Humphrey, 2005), a TOWS megközelítést Heinz Weihrich hozta be a köztudatba 1982-ben (Weihrich, 1982). A megközelítés lényege, hogy ne csak egy statikus táblázatba írd össze a vállalkozás erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit, hanem próbáld meg kombinálni ezeket, és ezáltal konkrét stratégiákat alkotni. A TOWS tulajdonképpen a SWOT betűinek fordított sorrendje, hangsúlyozva, hogy a stratégiai megoldásokban a külső tényezők (O – Opportunities, T – Threats) összevetése a belső tényezőkkel (S – Strengths, W – Weaknesses) kulcs a cselekvési tervek kidolgozásához.
Például lehet, hogy nagyszerű termékkel rendelkezel (erősség), és a piacon éppen nő a kereslet arra, amit kínálsz (lehetőség). A TOWS mátrix SO (Strengths–Opportunities) stratégiái segítenek abban, hogyan kovácsolj előnyt ebből az összefüggésből – például új partneri megállapodásokkal vagy gyors piacra lépéssel. Ha viszont vannak gyenge pontjaid (mondjuk rossz az ügyfélszolgálati rendszered), és az iparágadban erős, tőkeerős versenytársak bukkannak fel (veszély), akkor a TOWS által javasolt WT (Weaknesses–Threats) stratégia mutathat irányt a gyengeségeid mérséklésére vagy a veszélyekkel szembeni védekezésre.
Az önismeret és a piaci ismeret jelentősége
Vállalkozásod sikerének egyik alapja, hogy tisztában legyél a belső értékeiddel. A pszichológiai szemlélet itt is jól alkalmazható: ahogyan egy önismereti folyamatban feltérképezed a saját erőforrásaidat és hátrányaidat, úgy a vállalkozásban is feltétlenül szükséges, hogy objektíven ráláss a belső tényezőkre. A marketinges tapasztalatok pedig azt igazolják (Kotler és Keller, 2016), hogy a külső környezet alakulása sokszor gyorsan változik, ezért nem elég egyszer elvégezni a helyzetelemzést.
Tehát a TOWS bevezető lépéseként végezz el egy alapos SWOT-elemzést. A folyamat során ügyelj a pontosságra: ne írd le erősségnek azt, ami valójában csak vágy vagy elképzelés; és ne hagyd ki azokat a gyengeségeket, amelyek ugyan kellemetlenek, de reálisan léteznek. Hasonlóan fontos a külső környezet elemzése is. A gazdasági, technológiai, politikai és szociális trendek felmérésekor merülj el különböző adatokban, piackutatási jelentésekben és akár szakértői interjúkban is. Ha túl felületes vagy elnagyolt a helyzetelemzés, a TOWS-ra épülő stratégiák félrevezetők lesznek.
A TOWS mátrix felépítése – lépésről lépésre
A TOWS mátrixot legegyszerűbben egy 2×2-es táblázat formájában alkothatod meg. A bal oldali oszlopba kerülnek az erősségek (S) és a gyengeségek (W), a felső sorba pedig a lehetőségek (O) és a veszélyek (T). A találkozási pontoknál pedig négyféle stratégiai irány tárul fel:
SO (Strengths–Opportunities) stratégia
- Arra fókuszál, hogy mely erősségeiddel tudsz reagálni a külső lehetőségekre.
- Tipikus megoldások lehetnek: új piacokra való belépés, termékfejlesztés, partnerségek kialakítása.
- Például ha remek a márkád ismertsége (erősség) és épp nő a kereslet a termékeid iránt (lehetőség), akkor agresszívabb marketingkampányt indíthatsz, vagy terjeszkedhetsz külföldre.
WO (Weaknesses–Opportunities) stratégia
- Itt az a kérdés, hogyan tudod a gyengeségeidet enyhíteni vagy megoldani, hogy a lehetőségeket ki tudd használni.
- Lehet például, hogy hiányzik a tapasztalatod egy adott piacon, de a kereslet ott is növekvőben van. Ilyenkor érdemes új szakértőket felvenned, akik segítenek betörni abba a szegmensbe.
- Hasznos megközelítés, ha külső forrásokat (például befektetőket vagy mentorokat) bevonsz, hogy fejleszd a belső hiányosságokat.
ST (Strengths–Threats) stratégia
- Ekkor az erősségeiddel kívánod kivédeni vagy csökkenteni a külső veszélyek hatását.
- Például, ha a fő versenytársad sokkal nagyobb marketingbüdzsével rendelkezik (veszély), de neked erős az ügyfélközpontú megközelítésed (erősség), akkor hangsúlyozhatod a személyre szabott szolgáltatásokat, ami ellensúlyozza a versenytárs tömeges reklámkampányait.
- Erre a stratégiatípusra jellemző, hogy általában a már meglévő, kifejezett képességeiddel próbálod kioltani a negatív külső folyamatokat.
WT (Weaknesses–Threats) stratégia
- Ebben a kategóriában a vállalkozás legsebezhetőbb pontjaival (gyengeségekkel) találkozol, miközben a külső környezetből érkező fenyegetéseket is kezelned kell.
- Előfordulhat, hogy költségcsökkentő intézkedéseket vagy radikális szerkezetátalakítást kell bevezetned. Ez lehet „túlélési stratégia” is.
- Ha például korlátozott a pénzügyi forrásod (gyengeség), és a piac recesszióba kerül (veszély), akkor olyan vészforgatókönyvet kell kidolgoznod, ami csökkenti a kiadásokat és bevonja a stabil partnereket.
Példa egy technológiai startup szemszögéből
Ahhoz, hogy jobban lásd, a gyakorlatban miként működik a TOWS, vegyünk egy példát egy fiatal technológiai vállalkozásról:
Erősségek (S): innovatív termék, agilis fejlesztőcsapat, gyors alkalmazkodás a piaci visszajelzésekhez.
Gyengeségek (W): alacsony marketing-költségvetés, korlátozott kapcsolat a nagyobb disztribútorokkal, hiányos értékesítési tapasztalat.
Lehetőségek (O): növekvő kereslet a digitális megoldások iránt, új piaci szegmensek nyitása (például e-kereskedelemben), együttműködési lehetőség nagyvállalatokkal.
Veszélyek (T): erős versenytársak belépése, gyorsan változó technológiai környezet, gazdasági visszaesés kockázata.
Most nézzük, hogyan tudnád kitölteni a TOWS mátrixot:
Opportunities (O) | Threats (T) | |
---|---|---|
Strengths (S) | SO stratégiák
|
ST stratégiák
|
Weaknesses (W) | WO stratégiák
|
WT stratégiák
|
Ezzel a táblázattal az a célod, hogy ne csak felismerd, milyen lehetőségek állnak előtted, hanem konkrét teendőket is megfogalmazz arról, miként használhatod ki az előnyöket és hogyan kerülheted el a veszélyeket. A pszichológiai megközelítés ilyenkor abban segíthet, hogy reális és fenntartható stratégiákat dolgozz ki, amelyek a csapat motivációját és kompetenciáit is figyelembe veszik.
Előnyök és nehézségek
Mint minden módszernek, a TOWS-nak is vannak előnyei és nehézségei. Jó, ha tisztában vagy velük, mert így felkészülten vághatsz bele a folyamatba.
Előnyök
- Konkrétabb cselekvési terv: A TOWS nem áll meg az elemzésnél, hanem ráirányít arra, hogy a különböző tényezők kombinációjából milyen konkrét akciók születhetnek (Weihrich, 1982).
- Szerkezet és átláthatóság: A mátrix formátum segít abban, hogy logikusan, lépésről lépésre haladj.
- Egységes csapatmunka: A modell lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalkozás minden érintettje (fejlesztők, marketingesek, pénzügyesek) közösen tervezzen. A közös munka erősíti a belső kommunikációt és motivációt is (Meyer & Herscovitch, 2001).
- Rugalmas alkalmazhatóság: Nemcsak üzleti vállalkozásoknál, hanem nonprofit szervezeteknél, személyes karriertervezésnél vagy akár kisebb csapatprojektek esetén is alkalmazható.
Nehézségek
- Adatigény: Ha nincs elég információd a piacról vagy a saját szervezeted működéséről, könnyen téves irányba mozdulhatsz. Komolyabb piackutatásra és belső auditokra lehet szükség.
- Idő- és erőforrásigény: A TOWS-készítés nem egy 10 perces feladat. Ha alapos akarsz lenni, bizony időt és energiát kell fordítanod rá. Ugyanakkor a végeredmény sokszorosan megtérül.
- Szervezeti ellenállás: Előfordulhat, hogy a csapat egy része nehezen ismeri el a gyengeségeket vagy nem akarja beleélni magát a veszélyekbe. Itt jöhet jól egy pszichológiai szemlélet: fontos, hogy őszinte és nyitott légkört teremts, ahol a problémák megbeszélhetők.
- Állandó frissítési igény: A piaci és szervezeti viszonyok változnak, ezért a TOWS mátrix sem egyszeri használatra való. Akár félévente-évente érdemes újra elővenni és frissíteni az adatokat (Kotler és Keller, 2016).
Tippek az eredményes alkalmazáshoz
Az alábbi tanácsok segíthetnek abban, hogy a TOWS mátrixot ne csak formálisan készítsd el, hanem valóban hasznos útmutatóként használd a továbbiakban.
- Vond be a kulcsembereket: Légy biztos abban, hogy a vállalat minden jelentős területéről (pl. pénzügy, HR, marketing, IT) van képviselet a TOWS-készítés során. Így szélesebb rálátást kapsz, és nagyobb eséllyel születnek megvalósítható stratégiák.
- Fontos a prioritások felállítása: Lehet, hogy több ötlethalmaz is összeáll, de nem tudsz mindent egyszerre megvalósítani. Jelölj meg 2-3 elsődleges fókuszt, és dolgozz ki azokhoz részletesebb akciótervet.
- Használj mérőszámokat: Számít, hogy pontosan tudd, mit jelent számodra a „siker”. Például, ha az SO stratégiák közt az szerepel, hogy „bővítsd a külföldi piacot”, akkor érdemes számszerűsíteni: mondjuk 20%-os exportnövekedés a következő évben. A mérőszámok segítenek objektíven értékelni a haladást (Kaplan & Norton, 1996).
- Legyél nyitott a korrigálásra: Előfordulhat, hogy bizonyos elképzelések a megvalósítás során nem működnek olyan jól, mint vártad. Ne félj visszatérni a mátrixhoz, és módosítani a stratégiát. A környezet változásával te is változtass.
- Biztosíts pszichológiai biztonságot a csapatban: A TOWS őszinte párbeszédet igényel. Ha a munkatársak attól félnek, hogy a gyengeségek feltárása negatív következményekkel jár, akkor valószínűleg elfednek információkat. Igyekezz olyan légkört teremteni, ahol a kritika is építő jellegű, és senki nem érzi magát támadva (Edmondson, 1999).
Gyakori kérdések és tévhitek
„Mi a különbség a TOWS és a klasszikus SWOT között?”
Alapvetően a TOWS a SWOT-elemzés egy „továbbgondolt” lépése. Míg a SWOT a tényezők egyszerű felsorolására és elemzésére koncentrál, addig a TOWS ezekből szintetizál tényleges stratégiákat, cselekvési terveket.
„Használhatom-e a TOWS-t kisvállalkozásként?”
Természetesen igen. Nem kell multinacionális cégnek lenned ahhoz, hogy a belső-külső tényezőket összehangold. A módszer a mikro- és kisvállalkozásoknál is jól alkalmazható, sőt épp ott lehet igazán hasznos, mivel a kis cégeknek gyakran korlátozottabb erőforrásaik vannak, így még fontosabb, hogy célirányos stratégiát kövessenek.
„Milyen gyakran érdemes újra megcsinálni a TOWS-t?”
Ez nagyban függ az iparágtól és a cég érettségi szintjétől. Ha nagyon gyorsan változó piacon működsz (például technológiai területen), akkor akár félévente is érdemes felülvizsgálni. Stabilabb környezetben elegendő lehet évente egyszer, vagy akkor, ha jelentős belső vagy külső változás történik.
Záró gondolatok
Amikor a TOWS mátrixot alkalmazod, ne feledd, hogy a hosszú távú siker kulcsa a rugalmasság és az önreflexió. Ha pszichológiai szempontból nézzük, egy vállalkozás akkor tud egészségesen fejlődni, ha felismeri saját erősségeit és gyenge pontjait, valamint képes adaptálódni a külső környezet változásaihoz. A marketingoldalról pedig mindez azt jelenti, hogy reálisan kell felmérned, milyen lehetőségek kínálkoznak, és hová vezet, ha időben nem válaszolsz a piaci fenyegetésekre.
A TOWS-lépéseket tehát nem érdemes elkapkodni. Az igényes előkészítés, a tudatos adatgyűjtés és a csapatszintű együttműködés révén létrejövő stratégiák sokkal nagyobb eséllyel fognak ténylegesen megvalósulni. Gondold végig, mely területeken vagy igazán erős, melyeken lenne szükség fejlesztésre, és milyen külső tényezők segíthetnek vagy hátráltathatnak. Így már konkrét, kézzel fogható megoldásokat kapsz, amelyek támpontot adnak a jövőre nézve. Amennyiben pedig úgy érzed, hogy egyedül nem boldogulsz, ne félj szakértőket bevonni – legyen szó piackutatóról, üzleti tanácsadóról vagy éppen pszichológusról.
Végül mindig tartsd szem előtt, hogy a TOWS egyszerre objektív, ám mégis kreatív megközelítés: a racionális elemzéseket és az új ötletek kidolgozását ötvözi. Megtanít arra, hogyan készíts részletes tervet a növekedésre, miközben a negatív tényezők ellen is felvértezed magad. Ez a fajta tudatosság a legjobb alapja annak, hogy a vállalkozásod fenntarthatóan és sikeresen működjön a hosszú távon is változékony gazdasági és piaci környezetben.