Egy NATO/EU tagállamokat érintő háborús konfliktus alapvetően megnöveli a piacok bizonytalanságát és átrendezi a gazdasági prioritásokat. Ilyen helyzetben a befektetők egyszerre keresnek védelmet a szélsőséges kilengésekkel szemben és lehetőséget a rendkívüli nyereségre. Az alábbiakban szektoronként áttekintjük azokat az iparágakat és konkrét részvényeket, amelyek válságállóak, mégis profitálhatnak egy háborús környezetből, továbbá stabil pénzügyi hátteret, tartós osztalékot és akár növekedési potenciált is nyújtanak. Ezt követően kitérünk az egyéb eszközosztályokra – mint az arany, államkötvény és ETF – amelyekkel csökkenthető a portfólió kockázata. Minden ajánlást közérthető, de professzionális indoklással látunk el.

Hadiipar és védelmi szektor

Egy fegyveres konfliktus nyertesei jellemzően a hadiipari és védelmi cégek. A NATO-országok védelmi költségvetései ilyenkor megugranak, a megrendelés-állomány nő, ami a védelmi vállalatok bevételeit és részvényárfolyamát hajtja. Európában a védelmi részvények nagyot emelkedtek az utóbbi időben, mivel egyre nagyobb a nyomás az országokon, hogy növeljék védelmi kiadásaikat . Sőt, 2024 elején másfél hónap alatt 20–30% árfolyampluszt értek el az európai hadiipari papírok , ami jól mutatja a szektor spekulatív nyereségpotenciálját. Ezek a vállalatok jellemzően stabil, hosszú távú kormányzati szerződésekkel rendelkeznek, így bizonyos védelmet is nyújtanak a recesszió ellen.

Az alábbi táblázatban kiemeltünk néhány globális védelmi részvényt, azok országát, profilját, osztalékhozamát és P/E (ár/nyereség) mutatóját:

Indoklás: A Lockheed Martin a világ egyik legnagyobb fegyvergyártója (vadászgépek, rakétarendszerek), erős pénzügyi háttérrel és évtizedes osztalékfizető múlttal. Egy NATO-konfliktusban a cég profitál a megnövekedett amerikai és szövetségesi védelmi kiadásokból, miközben stabil „blue-chip” státusza válságállóságot is ad. A brit BAE Systems hasonlóképpen részesül az európai fegyverkezésből – Európában a védelmi szektor 2023-ban 17%-kal növelte bevételeit a fokozódó megrendelések miatt . A német Rheinmetall pedig a megnövekedett európai szárazföldi haderő-fejlesztések fő kedvezményezettje (például harckocsik és lőszergyártás terén). Ugyan osztaléka csekély és P/E mutatója magas, de ez a jelentős növekedési várakozásokat tükrözi, hiszen a háború nyomán Európa példátlan mértékben ruház be haditechnikai eszközökbe. Összességében a hadiipari részvények védelmi jellegűek és egyszerre növekedés-orientáltak: bevételeik függetlenek a lakossági kereslettől, viszont a geopolitikai feszültségek miatt ugrásszerű profitbővülést érhetnek el.

Hagyományos energia (Olaj és gáz)

Egy NATO/EU-t érintő háború az energiaárak drasztikus emelkedését idézheti elő, különösen ha az ellátást (pl. orosz földgáz vagy közel-keleti olaj) korlátozza a konfliktus. Ilyenkor az olaj- és gázipari vállalatok kiemelkedően teljesíthetnek: az orosz–ukrán háború is „szelet adott a vitorlájukba” , 2022-ben például rekordprofitokat értek el. Az amerikai ExxonMobil 2022-ben 55,7 milliárd $ nyereséget termelt – meghaladva minden korábbi eredményét – főként a háború miatti magas olaj- és gázáraknak, illetve az orosz energiahordozók európai kivezetésének köszönhetően . A hagyományos energiacégek részvényei ráadásul jellemzően magas osztalékot fizetnek, és értékeltségük mérsékelt (alacsony P/E), így védelmi és jövedelemtermelő elemet is jelentenek a portfólióban.

Indoklás: Az Exxon Mobil és a Shell a világ legnagyobb integrált olajvállalatai közé tartoznak, upstream (kitermelés) és downstream (finomítás, vegyipar) tevékenységekkel. Válság idején az olaj- és gázárak megugrása azonnal növeli profitjukat – Exxon és társai a háború évében, 2022-ben példátlan nyereséget értek el . Ezek a cégek évtizedek óta megbízhatóan fizetnek osztalékot (Exxon 3,6%-os, Shell ~4%-os hozam), így a portfólióban stabil cash flow-t nyújtanak, mégpedig dollárban. Alacsony értékeltségük (Exxon P/E ~13, Shell P/E ~8 körüli) puffert ad lefelé, mivel már beárazott a kockázat. Természetesen egy háború az energiacégeknél is kihívásokat (pl. különadók, esetleges infrastrukturális károk) hozhat, de összességében jó fedezékül szolgálnak az energiaválság ellen, sőt spekulatív felértékelődésük is várható, ahogy azt a legutóbbi krízisekben láttuk.

Megújuló energia és közművek

Európában a háborús konfliktus nem csak a fosszilis energiahordozók árát emelheti meg, hanem felgyorsíthatja a zöld energiaforradalmat is. Az orosz energiafüggőség csökkentése érdekében az EU rekordösszegeket fordít alternatív energiaforrásokra – 2023-ban közel 110 milliárd eurót fektettek be megújuló projektekbe. Így a megújuló energia szektor (szél-, napenergia, tiszta technológiák) és a közműszolgáltatók (áram- és gázhálózatok üzemeltetői) hosszú távú növekedési pályára állhatnak, még háborús viszonyok között is. Ráadásul a közműcégek hagyományosan defenzív papírok: stabil bevételük van (energia, áram iránt folyamatos a kereslet), gyakran indexált árazással, így válságállóak. A megújuló energia vállalatok pedig az állami támogatások, kedvezményes szabályozás nyertesei lehetnek, és a fosszilis energiától való elfordulásból profitálnak. Bár rövid távon az energiaválság inkább a hagyományos olajcégeknek kedvez, hosszú távon a fenntartható energia az egyik legígéretesebb növekedési terület.

Indoklás: A NextEra Energy az USA legnagyobb zöldenergia-termelője és áramszolgáltatója (szél- és napenergia parkokkal Floridától Texasig). Kettős előnyt élvez: közműcégenként stabil fogyasztói bevétele és osztaléka van, ugyanakkor agresszíven terjeszkedik a megújulók terén – az elmúlt évtizedben rendre ~10%-kal emelte éves szinten osztalékát. Háború idején az energiafüggetlenség felértékelődik, ami a NextEra-profilú cégeknek politikai támogatást és hosszú távú biztonságot nyújt. Az Iberdrola Európa egyik legnagyobb közműve és megújulóenergia-befektetője, szélerőművekkel, okos hálózatokkal. Spanyol háttere ellenére globálisan terjeszkedik (Egyesült Királyság, Latin-Amerika), így diverzifikált és tőkeerős. ~4%-os osztalékhozama vonzó, P/E mutatója ~18, ami mérsékelt növekedési várakozást áraz. Az európai zöld átmenet gyorsulása (pl. RePowerEU program) közvetlen haszonélvezője, így nemcsak defenzív, de növekedési potenciállal bíró befektetés is. Mindkét vállalat relatív biztonságot nyújt egy fenyegető energiaválság idején, miközben a klímapolitikai trendek miatt hosszú távon is perspektivikus.

Alapvető fogyasztási cikkek és egészségügy (defenzív szektorok)

Háborús időkben a defenzív részvények felértékelődnek: a lakosság akkor is vásárol élelmiszert, gyógyszert, fizeti a rezsit, amikor más kiadásokat visszafog. Az ilyen alapvető szükségletekre építő ágazatok – nem tartós fogyasztási cikkek (pl. élelmiszer, háztartási termékek), az egészségügy és a közüzemi szolgáltatók – tipikusan a válságok nagy nyertesei . E vállalatok alacsony volatilitásúak, stabil profitot termelnek és gyakran osztalékformában juttatják vissza a befektetőknek. Egy háború jelenthet ellátási lánc gondokat vagy inflációt, de a legerősebb piaci pozíciójú globális cégek (pl. multinacionális élelmiszer- és gyógyszergyártók) ezt általában át tudják hárítani az árakban. Emellett az egészségügyi szektornak sajátos háborús keresleti oldala is lehet (gyógyszerek, orvosi eszközök iránti többletigény). Az alábbiakban négy blue-chip részvényt emeltünk ki ezen területekről, amelyek megbízható osztalékfizetők és pénzügyileg erős cégek, így válságálló támaszt nyújthatnak a portfólióban:

Indoklás: A Nestlé a világ legnagyobb élelmiszer- és italgyártója (márkái: Nescafé, Maggi, Purina stb.), több mint 150 éve működik nyereségesen. Válság idején is „van, amire mindig jut pénz” – az emberek alapvető élelmiszereket, napi cikkeket akkor is vásárolnak . Nestlé stabil, ~3,5%-os osztalékhozamot nyújt és fenntartható működésre törekszik, pénzügyi ereje krízisekben is megóvja. A Procter & Gamble (P&G) hasonló szerepet tölt be a háztartási termékek (mosószer, higiénia, kozmetikumok) piacán, 65+ éve évről évre növekvő osztalékkal. P/E ráta ~25, ami tükrözi, hogy a befektetők prémiumot hajlandók fizetni a kiszámítható bevételeiért. A Johnson & Johnson (J&J) és a Roche a globális egészségügyi szektor két oszlopa. J&J diverzifikált (gyógyszerek, orvosi eszközök, fogyasztói egészségügy), AAA hitelminősítésű cég, mely 60+ éve emeli osztalékát – valódi „osztalékarisztokrata”. Egy háborús helyzetben termékei (pl. sebellátás, fertőtlenítők, gyógyszerek) iránt alig csökken a kereslet, sőt bizonyos esetekben nőhet is. A svájci Roche a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója (rákellenes szerek, diagnosztika terén piacvezető). 3,6%-os osztalékhozamával és stabil profitmarzsával a Roche tipikus defenzív papír, amely a 2008-as válságot vagy a Covid-krízist is viszonylag kisebb megingásokkal vészelte át. Összességében e négy cég közös jellemzője a válságálló kereslet és az erős pénzügyi mutatók – portfólióanként biztonsági pillérként szolgálnak, miközben a több szektorban szerzett globális jelenlétük némi növekedési kilátást is tartogat hosszú távon.

Technológia és kiberbiztonság

Bár a technológiai szektor általában ciklikusabb és kockázatosabb, bizonyos ágazatai egy háborús konfliktus alatt is felértékelődhetnek – különösen a kiberbiztonság és a hadi célú informatikai megoldások. A modern hadviselés velejárója a kibertérben folytatott támadás és védekezés: kormányok és vállalatok is fokozzák költéseiket IT-biztonságra, adatvédelemre. Sajnos az orosz–ukrán háború is növeli a kiberbiztonsági cégek iránti keresletet , hiszen a megnövekedett kibertámadások hatására minden szervezet igyekszik megerősíteni védelmét. Emellett a hadiipar egyre inkább támaszkodik csúcstechnológiára (mesterséges intelligencia, drónok, műholdkommunikáció), ami a fejlett tech cégeknek új szerződéseket jelenthet. A szektorban megkülönböztethetünk érettebb, pénzügyileg stabil vállalatokat, amelyek hosszú távú biztonságot adnak, illetve dinamikusan növekvő, innovatív cégeket, amelyek a konfliktus hatására kiugróan teljesíthetnek – bár magasabb kockázat mellett.

Indoklás: A Microsoft a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata, amely nemcsak a lakossági és vállalati szoftverpiacon domináns (Windows, Office, Azure felhőszolgáltatások), de jelentős kormányzati megrendelésekkel is rendelkezik. Például a NATO és a nyugati kormányok is használják termékeit, a cég nyert már hadseregbeszállítói tendert (pl. kiterjesztett valóság harci headset az USA hadseregnek). A Microsoft hatalmas készpénztartalékai és ~0,8%-os osztaléka némi védelmet nyújtanak (pénzügyileg erős, AAA minősítésű cég), miközben a felhő és AI üzletágai a jövőbeni növekedés motorjai. P/E ráta ~36, ami magas, de a piaci szereplők a minőséget és növekedést megfizetik. Ezzel szemben a Palo Alto Networks egy specializált kiberbiztonsági vállalat – tűzfalak, hálózatvédelmi és felhőbiztonsági megoldások vezető szállítója. Nem fizet osztalékot, mert a profitját visszaforgatja a növekedésbe, P/E mutatója is magas (80 felett) a jövőbeli várható nyereségek tükrében. Ugyanakkor a geopolitikai konfliktusok korában a kiberfenyegetettség mindenkori jelenléte miatt termékei iránt robbanásszerűen nő a kereslet. Az orosz hackertámadásoktól a kínai kémkedésig számos impulzus éri a szektort, és Palo Alto a nyugati világ egyik fő kiberbiztonsági beszállítója. Portfólióba illesztve spekulatív növekedési elemként szolgálhat, melynek értékét egy NATO/EU elleni kibertámadás vagy informatikai hadviselés csak még inkább felhajthatja. Mindkét fenti tech cég mérete, piaci pozíciója miatt kevésbé kitett a háború negatív hatásainak, viszont ki tudja használni a digitalizáció és kiberhonvédelem iránti megugró igényeket.

Kockázatcsökkentő eszközosztályok háború idején

A fokozódó geopolitikai feszültségek idején a befektetők gyakran menedékeszközökhöz fordulnak. Egy háború kitörésekor jellemző reakció, hogy a tőkéket biztonságos kikötőkbe csoportosítják át: például aranyba, államkötvényekbe vagy menedékvalutákba. Az ukrajnai és közel-keleti háborúk hírére is megfigyelhető volt, hogy az arany ára rekordközelbe emelkedett, mivel a bizonytalanság a nemesfém felé terelte a befektetőket . Ugyanígy, a legstabilabb államkötvények (pl. amerikai, német kötvények) kereslete is megugrik, aminek hatására hozamuk csökken (árfolyamuk nő). Az alábbi eszközöket érdemes fontolóra venni a portfólióban kockázatcsökkentés céljából:

• Arany: Történelmi szerepe szerint „a legbiztonságosabb menekülőeszköz” válságok idején . Nem fizet kamatot vagy osztalékot, viszont értékőrző: geopolitikai krízisek során jellemzően felmegy az árfolyama. Például Trump vámháborús fenyegetései idején is új csúcsra ugrott az arany árfolyama, mert a befektetők biztonságba menekültek . Háború esetén az arany fizikai formában (rudak, érmék) vagy könnyen likvidálható ETF formájában (pl. SPDR Gold Shares) is tartható. Az arany véd az infláció ellen is, ami háborúk során gyakori kockázat a megugró nyersanyagárak miatt. Érdemes a portfólió egy részét (5-10%-át) ilyen formában tartani a konfliktus idejére.

• Államkötvények: A fejlett piaci államkötvények (elsősorban USA, Németország, Svájc, Japán) tradicionálisan menedéknek számítanak. Válságban a befektetők a legbiztonságosabb állampapírokat keresik, mivel ezek mögött stabil kormányok állnak – „csak a legbiztonságosabb államkötvények teljesíthetnek jól menedékeszközként” . Egy európai háború esetén például a német Bund hozama eshet, az árfolyama emelkedhet, így aki előre bevásárol belőle, árfolyamnyereséget és biztos kamatot nyer. Hasonló a helyzet az amerikai kincstárjegyekkel (U.S. Treasury): globális válságban nő az igény irántuk, a dollár erősödhet is, így dupla védelmet nyújtanak. Gyakorlati megoldás lehet konkrét kötvények vásárlása vagy kötvény-ETF-ek, köztük rövid lejáratú kincstárjegy ETF (ami minimális árfolyamkockázatot hordoz), vagy inflációkövető állampapírok. Fontos kiemelni, hogy a vállalati kötvények nem menedékek ilyenkor – a csődök kockázata nő, a risk premia megugrik, ezért inkább a szuverén, magas besorolású papírok javasoltak.

• ETF-ek és diverszifikáció: Háború idején felértékelődik a diverzifikáció, mert nehéz előre jelezni, pontosan mely eszközök hogyan reagálnak. Az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) olcsó és rugalmas módját adják annak, hogy több eszközt vagy akár teljes szektorokat lefedjünk, csökkentve az egyedi részvénykockázatot. Például, ha valaki nem akar egyedi hadiipari céget választani, vásárolhat hadiipari ETF-et (mint az iShares U.S. Aerospace & Defense ETF), ami több védelmi részvény együttes teljesítményét adja vissza. Ugyanígy léteznek nyersanyag ETF-ek (olaj, földgáz, búza stb.), amelyekkel fedezhetjük egy háború esetén várható áremelkedést az adott nyersanyagban. Egy széles piaci index ETF (pl. S&P 500 vagy MSCI World) szintén hasznos lehet, hogy a portfólió ne egy régióra koncentrálódjon – például egy európai konfliktus esetén az amerikai és ázsiai részvények diverzifikációt nyújtanak. Az ETF-ek tehát a kockázatmegosztás eszközei: segítségükkel egyszerre tarthatunk defenzív szektorokat, nyersanyagokat és akár készpénzhelyettesítő eszközöket is. Arra figyeljünk, hogy válság idején a likvid eszközök (ETF-ek, nagy forgalmú alapok) előnyt élveznek, hiszen bármikor eladhatók, szemben a nehezen likvidálható befektetésekkel.

Összefoglalva: Egy NATO/EU háborús konfliktusra készülve a portfóliót érdemes úgy kialakítani, hogy védekező és offenzív elemeket egyaránt tartalmazzon. A defenzív szektorok – mint a fogyasztási cikkek, egészségügy, közművek, arany és államkötvények – óvják a tőkét a turbulenciában. Ezzel párhuzamosan a spekulatívabb, háborúban nyertes ágazatok – hadiipar, energia, kiberbiztonság, infrastruktúra – extra hozamlehetőséget kínálnak a kockázatvállaló befektetőknek. A fenti konkrét részvények (10–15 globális nagyvállalat) mind megfelelnek egy vagy több kritériumnak a következők közül: válságállóság, stabil osztalékfizetés, erős pénzügyi alapok, háború idején fokozott kereslet a termékeik iránt, illetve hosszú távú növekedési potenciál a konfliktus utáni újjáépítésben vagy átalakuló világgazdaságban. A diverzifikáció, a likvid eszközök előtérbe helyezése és a kockázatok folyamatos nyomon követése ilyen helyzetben még fontosabb. A stratégia lényege, hogy ne csak védekezzünk, hanem okosan kihasználjuk a piaci lehetőségeket akkor is, amikor a geopolitikai helyzet viharosra fordul. Ennek szellemében érdemes a portfóliót időben felkészíteni a legrosszabb eshetőségre, bízva abban, hogy a békésebb idők hamarosan visszatérnek.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.