Üdv, Dajka Gábor vagyok, marketinges, business coach és a pszichológiai mechanizmusok iránt érdeklődő szakember. A mindennapokban sok vállalkozással, csapattal és szervezettel dolgozom együtt, és gyakran merül fel a munkahelyi alkoholizmus kérdése. Talán elsőre azt gondolnád, hogy ez valamilyen ritka jelenség vagy csak „sztereotípia”, de a tapasztalatok és a friss kutatások azt mutatják, hogy sokkal gyakoribb, mint hinnénk. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogy miért is komoly probléma a munkahelyi alkoholizmus, mik a jelei, mi vezethet ide, és hogyan tudnak a cégek, valamint maguk a munkavállalók fellépni ellene.

Mit értünk munkahelyi alkoholizmus alatt?

A „munkahelyi alkoholizmus” kifejezés arra utal, amikor egy munkavállaló az alkoholhoz fordul – esetleg rendszeresen vagy akár rendszeresen munkaidőben –, és ez hatással van a teljesítményére, a kollégákkal való kapcsolatára, valamint összességében a szervezet működésére. Nem kizárólag a munkahelyen történő ivásról van szó; bár az is előfordulhat, hogy valaki közvetlenül a munkavégzés közben fogyaszt alkoholt. A probléma gyakran abban nyilvánul meg, hogy a dolgozó folyamatosan rosszabb minőségű teljesítményt nyújt, fáradt, megbízhatatlan vagy éppen ideges a társas kapcsolatokban, és ez a magatartás az alkohol rendszeres túlzott fogyasztására vezethető vissza.

A WHO (World Health Organization) 2022-es adatai szerint az európai régióban minden ötödik munkavállalót érint közvetlenül vagy közvetve a munkahelyi alkoholprobléma. Magyarországon is hasonló arányokról beszélnek az utóbbi években végzett felmérések (KSH, 2022), ráadásul a pandémia időszakában a home office elterjedése tovább növelte az alkoholhoz való könnyebb hozzáférés lehetőségét munkavégzés közben is.

Hogyan ismerhető fel a probléma?

Bár előfordul, hogy az alkoholizmussal küzdő személy munkateljesítménye gyorsan és látványosan zuhan, sok esetben lassan és alattomosan alakul ki. A munkahelyi alkoholizmusnak több árulkodó jele van:

• Gyakori hiányzások, késések: Az alkoholproblémával küzdő munkatárs sokszor betegségre hivatkozik, vagy indokolatlanul elmarad a megbeszélésekről.
• Teljesítmény-ingadozás: Néha kiugróan jól dolgozik (amikor éppen „tiszta”), máskor pedig látványosan rosszul.
• Hangulatingadozás, ingerlékenység: Munkahelyi konfliktusok, túlzott érzelmi reakciók, koncentrációzavar.
• Ügyetlenség, balesetek: Főleg fizikai munkakörben lehet feltűnő: gyakori kisebb-nagyobb balesetek, amelyek a figyelmetlenségre és esetleges alkoholfogyasztásra vezethetők vissza.
• Rejtőzködés, titkolózás: Kerüli a közös ebédeket, meetingeket, vagy éppen feltűnően elzárkózik a közösségi eseményektől, nehogy lelepleződjön.

Természetesen nem minden hasonló tünet jelenti automatikusan azt, hogy valaki alkoholproblémával küzd, de ha több ilyen jel is fennáll, érdemes odafigyelni és beszélgetni a munkatárssal.

Miért alakulhat ki munkahelyi alkoholizmus?

A kutatások (Harvard Business Review, 2023) alapján több tényező együttállása vezethet oda, hogy a munkavállaló az alkoholban talál menedéket. Az okok közé tartoznak a következők:

• Stressz és túlhajszoltság: Ha valaki folyamatosan nagy nyomás alatt dolgozik, és nincs megfelelő stresszkezelő technikája vagy támogatórendszere, könnyen az alkoholhoz fordulhat „megkönnyebbülésként”.
• Káros vállalati kultúra: Van, hogy a cégnek hallgatólagos vagy akár nyíltan is elfogadó a hozzáállása az italozáshoz. Például rendszeres „sörözések” a munkaidő után, vagy olyan „jutalomrendszer”, ami alkohollal párosul.
• Magánéleti problémák: Egy válás, családi gondok, gyász vagy anyagi nehézségek mind okozhatnak depressziót, szorongást. Ha a munkavállaló úgy érzi, nincs kihez fordulni, az alkohol átmeneti „megoldásnak” tűnhet.
• Mentális betegségek: A szorongásos zavarokkal, depresszióval küzdő emberek gyakran használnak alkoholt öngyógyítás céljából.
• Szervezeti konfliktusok, rossz vezetői stílus: Ha valaki állandóan úgy érzi, hogy igazságtalanul bánnak vele, vagy a vezető „mérgező” légkört teremt, menekülési útként is értelmezheti az ivást.

Ezek a tényezők legtöbbször nem külön-külön, hanem halmozottan jelentkeznek. A munkahelyi alkoholizmus így nem „egyéni gyengeség”, hanem a környezet és a személyes problémák összjátékának eredménye.

A munkahelyi alkoholizmus hatásai a szervezetre

Az, hogy valaki rendszeresen alkoholt fogyaszt munkavégzés közben, vagy a munkaidején kívül olyannyira, hogy másnapos állapotban érkezzen, nem csupán az egyén problémája. Ez a szervezet egészére hatással van. A Gallup (2022) egyik felmérése rámutatott, hogy a munkahelyi alkoholizmus évente akár 81 milliárd dollárnyi kárt is okozhat világszerte a kieső munkaórák és a csökkenő produktivitás miatt.

• Teljesítménycsökkenés: Az alkohol hatására romlik a koncentráció, a reakcióidő és a döntéshozatali képesség.
• Kockázatnövekedés: Gyakoriak lehetnek a munkabalesetek, főleg a veszélyesebb munkakörnyezetben dolgozók esetében.
• Légkörromlás: Az italozó munkatárs megbízhatatlansága, ingerlékenysége feszültté teheti a csapatdinamikát, rontva az együttműködést.
• Megnövekvő költségek: A cégeknek többletköltséget jelenthetnek az egészségügyi kiadások, a pótlások, a fluktuáció (ha az illető elmegy vagy elbocsátják), de akár a jogi felelősség is (bizonyos iparágakban).

Vezetőként vagy vállalkozóként életbevágóan fontos felismerni a tüneteket és megfelelő lépéseket tenni, mielőtt a helyzet súlyosbodna.

A felelősség kérdése: mit tehet a vezető?

Sokan gondolják úgy, hogy az alkoholizmus egyéni probléma, „oldja meg, akit érint”. A valóságban viszont a vezetők, HR-esek és a szervezetek felelőssége is, hogy támogató légkört teremtsenek. Nem arról van szó, hogy minden problémát neked kell megoldanod, de a következő lépéseket mindenképp érdemes megfontolni:

• Egészséges vállalati kultúra kialakítása: Fontos, hogy ne a sörözés és egyéb italozások legyenek a „kötelező csapatépítők” középpontjában. Mutass példát azzal, hogy a közösségi eseményeken van alternatív (alkoholmentes) program is.
• Szabályzat és protokoll: Legyen egyértelmű, írott szabályzat arról, hogy tilos munkaidőben alkoholt fogyasztani. Dolgozz ki protokollt arra, hogy mi történik, ha valakinél felmerül az alkoholprobléma gyanúja.
• Támogató és bizalmi környezet: Ha egy alkalmazott érzi, hogy van biztonságos tér a problémáinak megbeszélésére – legyen az vezetővel, HR-essel vagy kijelölt segítő szakemberrel –, akkor sokkal nagyobb eséllyel kér időben segítséget.
• Egészség- és mentálhigiénés programok: Workshopok, anonim tanácsadási lehetőség, stresszkezelő tréningek vagy sportolási lehetőség biztosítása. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebben érezzék kényszernek az alkoholhoz nyúlni.
• Figyelem és következetesség: Ha már szabályoztál valamit, tarts is be. Ha valaki megszegi, legyen következménye. De ne egyből a legszigorúbb büntetést alkalmazd; előbb próbálj segíteni vagy közös megoldást találni.

Egy 2023-as KPMG kutatás szerint a vállalati kultúra átalakításával 40%-kal csökkenthető a problémás alkoholfogyasztást mutató dolgozók száma, már rövid- és középtávon is (KPMG, 2023). Ez azt bizonyítja, hogy egyértelmű szabályokkal és támogató légkörrel igenis mérsékelhető a munkahelyi alkoholizmus.

Mikor és hogyan segíthet egy külső szakember?

Előfordulhat, hogy hiába minden belső erőfeszítés, a problémát szakember bevonása nélkül már nem lehet hatékonyan kezelni. Ilyenkor a cég dönthet úgy, hogy külső coachot, tanácsadót vagy képzett addiktológust von be. Ez nem feltétlenül csak arról szól, hogy leültetjük az illetőt egy terápiás foglalkozásra; lehet átfogó szervezetfejlesztési projekt része is. A lényeg, hogy legyen egy objektív szem, aki kívülről fel tudja mérni a helyzetet, és konkrét, testreszabott stratégiát javasol. Fontos azonban, hogy mindezt empátiával és titoktartással tegyétek.

„A munkahelyi alkoholizmus nemcsak a vezető vagy az érintett dolgozó magánügye, hanem a csapat és a szervezet közös problémája. Ha időben felismeritek, jó eséllyel orvosolható.” (Zsembery és Takács, 2022)

Mit tehetsz, ha te vagy érintett?

Ha úgy érzed, hogy napi szinten küzdesz a stresszel, a túlterheléssel, és már az alkohol jelenti számodra a „kikapcsolódást” vagy „megoldást”, nehéz, de fontos lépés beismerni a helyzet súlyosságát. Nem kell egyedül megbirkóznod vele. Tegyél meg néhány konkrét lépést:

1. Tudatosítsd a problémát: Próbáld naplózni, mikor és mennyit iszol – ez sokkoló lehet, de segít szembenézni a valósággal.
2. Kérj segítséget: Beszélj a vezetőddel, a HR-rel, vagy ha van céges pszichológiai tanácsadó, fordulj hozzá. Ha máshol dolgozol, az anonim segélyvonalak (pl. addiktológiai konzultációk) is jó kiindulópontot jelenthetnek.
3. Keresd a kiváltó okokat: Ha úgy érzed, a stressz vagy a családi problémák miatt menekülsz az alkoholba, próbáld ezeket a helyzeteket más módon kezelni. Szorongáscsökkentő technikák, sport, meditáció, vezetői coaching – számtalan út létezik.
4. Építs támogató környezetet: Keresd meg azokat a barátokat, kollégákat, családtagokat, akik megértőek és segítenek. A jó kapcsolatok jelentős erőforrások lehetnek a felépüléshez.

A tapasztalatok szerint, ha a dolgozó maga is motivált a változásra, sokkal nagyobb az esély a sikerre és arra, hogy később eredményesen illeszkedjen vissza a munkahelyi közösségbe. Egy 2021-es European Management Journal kutatás például azt találta, hogy azok a munkavállalók, akik felismerik a problémát és vállalják a terápiás kezelést, 65%-uk hosszú távon sikeresen visszaintegrálódik a munkahelyére (European Management Journal, 2021).

Friss kutatási eredmények egy táblázatban

Ezek a kutatási eredmények is rávilágítanak, hogy a munkahelyi alkoholizmus valós és komoly kihívás, de meg is van az útja annak, hogy időben kezeljük és visszafordítsuk.

Etikai és szociológiai vonatkozások

Nem felejthetjük el, hogy a munkahelyi alkoholizmus társadalmi kérdéseket is felvet. Az italozás kulturális mintázatai, a szociális nyomás, az egyéni megküzdési stratégiák mind belejátszanak abba, hogy valaki az alkohol után nyúljon. A munkahely a társadalom kicsinyített lenyomata, így a „magánügy” helyett itt is kollektív felelősségvállalásra van szükség. Ahol egyre több munkatárs küzd hasonló gondokkal, ott ébresztőt kell fújni, és átgondolni a cég vezetői, etikai és szociális alapelveit is.

Másik fontos etikai kérdés: a munkáltató mennyire avatkozhat be a dolgozó magánéletébe? Alapvetően nem illetékes a privát szférában történt eseményekben, viszont ha a túlzott alkoholfogyasztás kihat a munkára, a cégnek is joga és kötelessége cselekedni. A legjobb megoldás mindig a közös megegyezés, a terápiás vagy coaching támogatás felajánlása, és csak végső esetben a szankciók alkalmazása.

Összefoglaló gondolatok

A munkahelyi alkoholizmus láthatatlanul is erodálhatja egy cég hatékonyságát, a csapat morálját és az érintett egyén egészségét, magánéletét. A probléma korántsem ritka, és nem lehet „elintézni” annyival, hogy valaki „gyenge” vagy „nem törődik a munkájával”. Ez egy sokrétű, gyakran szervezeti és személyes tényezőket egyaránt tartalmazó jelenség. Vezetőként, munkatársként vagy akár érintettként a legfontosabb, hogy merjünk beszélni a témáról, legyünk tisztában a jelekkel és merjünk cselekedni.

A prevenció – például a megfelelő vállalati kultúra, a támogató programok és a dolgozói jóllétet célzó kezdeményezések – kulcsfontosságú lehet. Hosszú távon pedig ez nem csak a cég, hanem a teljes társadalom javát is szolgálja, hiszen az egészségesebb, elégedettebb munkavállalók nagyobb hozzáadott értéket teremtő, kiegyensúlyozott környezetet hoznak létre.

Ha úgy érzed, hogy te magad vagy valamelyik munkatársad érintett, ne halogass. Nézz körül a helyi addiktológiai ellátóhelyek listáján, beszélj egy bizalmasoddal vagy kérj segítséget szakembertől. A munkahelyi alkoholizmus nem egy végzetes sorscsapás, hanem egy olyan állapot, amelyből ki lehet és ki is érdemes lábalni – vállalati és egyéni szinten egyaránt.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.