Ha vállalkozóként tevékenykedsz, vagy épp a vállalkozásindítás gondolata foglalkoztat, talán már észrevetted, hogy a siker nem pusztán a piaci lehetőségek felismerésén múlik. Az igazán eredményes üzleti kezdeményezések mögött gyakran olyan sajátos hozzáállás és személyiségjegyek állnak, amelyek lehetővé teszik az akadályokkal szembeni hatékony reagálást, a folyamatos tanulást és az innovatív megoldások kidolgozását. A vállalkozói attitűd vizsgálata hosszú múltra tekint vissza a közgazdaságtanban és a pszichológiában is (Mill, 1848; Schumpeter, 1934; McClelland, 1961), és mára világossá vált, hogy a vállalkozók egyedi gondolkodásmódja nélkülözhetetlen a fenntartható növekedéshez.

Többek között Jeffry Timmons (2003) is alaposan foglalkozott a témával, amikor megalkotta a vállalkozói attitűd modelljét. Ez a modell hat olyan alapvető jellemzőt azonosít, amelyek kiemelten befolyásolják a vállalkozás sikerét. Ezek az attitűdök a mindennapi működésben, a vezetési stílusban és a piaci alkalmazkodásban is tetten érhetők. Ebben a cikkben részletesen áttekintem Timmons modelljét, majd összevetem más szerzők és korszakok ide vonatkozó megállapításaival. A célom, hogy átfogó képet adjak a vállalkozói gondolkodásmód jelentőségéről, és egyben rávilágítsak arra, miként érdemes adaptálnod ezeket a jellemzőket a saját vállalkozói stratégiád kialakítása során.

„A vállalkozás sikere a vállalkozó személyiségéből és attitűdjéből fakad, nem csupán a piaci rések és a gazdasági mutatók függvénye.” (Timmons, 2003)

1. Elkötelezettség és eltökéltség

Az első attitűd, amelyet Timmons hangsúlyoz, az elkütelezettség és az eltökéltség. Vállalkozóként mindenkinek szembe kell néznie nehézségekkel: legyen szó kezdeti tőkehiányról, piaci versenyről vagy éppen munkaerő-problémákról, az elhivatottság döntően befolyásolja, hogy mennyire sikerül ezeket áthidalni. Ha van egy világos jövőképed és szilárdan hiszel benne, akkor nagyobb eséllyel fogsz kitartani akkor is, ha az első próbálkozások kudarcot vallanak.

Egy 2017-ben végzett longitudinális kutatás (Cassar, 2017) rámutatott arra, hogy az elkötelezett vállalkozók üzleti fennmaradási aránya magasabb, mint azoké, akik kevésbé szenvedélyesek a saját projektjeiket illetően. A tanulmány szerint az eltökéltség elősegíti a folyamatos tanulást és alkalmazkodást, ami különösen fontos a gyorsan változó piaci környezetben.

Szerintem az elkötelezettség annak a jele, hogy a vállalkozó valódi belső motivációval rendelkezik. Ez a motiváció az egyik legfontosabb tényező, amely átlendíthet a korai nehézségeken, és ami miatt még egy esetleges bukás után is újratervezheted és továbbviheted az ötleteidet.

2. Rögeszmés ragaszkodás a sikerhez

A második attitűd a rögeszmés ragaszkodás a sikerhez. Ez elsőre kissé túlzónak tűnhet, ám valójában arról szól, hogy mennyire vagy hajlandó teljes mértékben azonosulni a vállalkozásoddal. Timmons (2003) szerint a szenvedély és a vállalkozás iránti „megszállottság” egyaránt tükröződik abban, hogy milyen mélyen érted a vevői igényeket, és mennyire tudsz a piacod élén maradni. A fogyasztóközpontú szervezeti kultúra kialakítása éppen ezen a hozzáálláson múlik.

A Sloan Management Review által közölt egyik kutatás (Marshall, 2019) kimutatta, hogy a legeredményesebb fogyasztóorientált vállalkozások alapítói gyakran extrém módon fókuszálnak a felhasználói élmény javítására. Ez nemcsak rövid távon növeli az ügyfélelégedettséget, hanem hosszú távú ügyfélhűséget alakít ki, ami stabil alapot jelent a további növekedéshez.

Szerintem ez a fajta hozzáállás különösen fontos a mai digitális korban, amikor a vásárlói visszajelzések azonnaliak és kíméletlenek lehetnek. Ha szenvedélyesen hiszel a termékedben vagy szolgáltatásodban, az átragad a csapatodra és a vásárlóidra is. Természetesen nem árt vigyázni arra, hogy a rögeszmés ragaszkodás ne jelentsen túlzott makacsságot, ami megakadályozza a piaci jelek meghallását és a rugalmas változtatásokat.

3. Kockázatvállalási képesség

Kockázatvállalás nélkül nincs vállalkozás. Még a legstabilabb iparágakban is rejlenek kockázatok, amelyek minimalizálása a vállalkozó felelőssége. Azonban nem mindegy, hogyan kezeled a rizikót: a túlzottan merész döntések és a meggondolatlan beruházások éppen úgy végzetesek lehetnek, mint a túlzott óvatosság.

Timmons (2003) rámutatott, hogy a kockázatvállalási hajlandóság összefügg az innovatív ötletek megvalósulásával. Az újító vállalkozásoknak szükségük van olyan vállalkozókra, akik bátran lépnek be ismeretlen területekre, ugyanakkor képesek racionálisan felmérni a lehetséges veszteségeket is. Ezt támasztja alá McClelland (1961) kutatása is, amely a kockázatvállalás és a teljesítményorientáltság kapcsolatát tárta fel. A mérsékelt, jól kalkulált kockázatok vállalása ugyanis hozzájárul a fejlődéshez és az eredmények eléréséhez.

Szerintem a kockázatvállalás egyfajta pszichológiai rugalmassággal párosul: ha felismered, hogy a kudarcok természetes velejárói az újdonságok bevezetésének, és ezekből tanulsz is, akkor nagyobb eséllyel építesz stabil, versenyképes üzleti modellt.

4. Kreativitás és adaptációs készség

A vállalkozói kreativitás és az állandó alkalmazkodásra való képesség egyszerre pszichológiai és gyakorlati dimenzió. A piaci trendek rendkívül gyorsan változnak, és csak azok a vállalkozások tudnak tartósan fennmaradni, amelyek képesek gyorsan reagálni. Timmons (2003) úgy véli, hogy a sikeres vállalkozók folyamatosan figyelik a piaci visszajelzéseket, és bátran újragondolják termékeiket, szolgáltatásaikat vagy éppen az üzleti folyamataikat.

Az adaptációs képesség szoros kapcsolatban áll a kreativitással. Egy 2020-as európai felmérés (ECER, 2020) szerint azok a kis- és középvállalkozások, amelyek szervezeti kultúrájukban előtérbe helyezik a nyitottságot és az új megoldások keresését, átlagosan 25%-kal nagyobb eséllyel értek el piaci növekedést két éven belül, mint a kevésbé rugalmas vállalkozások. A kutatás hangsúlyozta a munkavállalók bevonásának és az ötletgenerálás ösztönzésének fontosságát is.

Szerintem a kreativitás nem csupán az új termékötletek kidolgozását jelenti. Ide tartozik a szervezeti struktúrák rugalmas átalakítása, az online marketingfolyamatok fejlesztése, vagy akár a csapattagok új kompetenciáinak felfedezése. Ha folyamatosan ösztönzöd magadat és a környezetedet az új gondolatokra, könnyebben meglátod a kitörési pontokat.

5. Kiválóságra törekvés

A vállalkozók gyakran törekszenek arra, hogy folyamatosan javítsák termékeik és szolgáltatásaik minőségét. Ezt a folyamatot Timmons (2003) a kiválóságra való törekvésként határozta meg. Bizonyos iparágakban – például a technológiában vagy a szakértői szolgáltatások piacán – a konzisztensen magas színvonal még inkább kritikus jelentőségű. Ha nem törekszel a folyamatos innovációra és fejlődésre, könnyen lemaradhatsz a versenytársaiddal szemben.

A Harvard Business Review több esettanulmánya (HBR, 2019) is rávilágít, hogy a világ élvonalába tartozó vállalatok rendszeresen invesztálnak a fejlesztésekbe, akár termékfejlesztésről, akár a dolgozók továbbképzéséről van szó. Ez a hosszú távú gondolkodás és igény a tökéletesítésre a tudásmenedzsment alapja, amely hosszabb távon versenyelőnyt alakít ki.

Szerintem a piac sokszor irreálisan gyors fejlődést vár el. Ez csak akkor tartható, ha a minőség és a megbízhatóság nem sérül. A kiválóságra való törekvés ezért egyszerre belső késztetés és üzleti stratégia. Ha te magad is megtapasztalod, hogy a vevők hosszú távon visszatérnek a magasabb minőségű, kissé drágább termék vagy szolgáltatás miatt, akkor rájössz, hogy a folyamatos fejlődés és a minőségbe való befektetés busásan megtérül.

6. Vezetési képesség

Végül, de nem utolsósorban a vállalkozói attitűd egyik sarkalatos pontja a vezetési képesség. A csapatépítés, a megfelelő feladatdelegálás és a motiváló légkör megteremtése mind-mind a vezetőhöz köthető. Timmons (2003) szerint a vállalkozó vezetői stílusa meghatározza a vállalati struktúra működését, a döntéshozatali folyamatok átláthatóságát és a munkavállalói lojalitást is.

Sokan úgy vélik, hogy a vezetés pusztán karizma kérdése, de a valóságban ennél komplexebb. Egy 2015-ös kutatás (Northouse, 2015) bebizonyította, hogy a vezetés leginkább tanulható, fejleszthető kompetenciahalmaznak tekinthető. Az eredményes vállalkozók ezért nem elégednek meg a vezetői adottságaik spontán alkalmazásával, hanem tudatosan dolgoznak önmagukon, például business coaching vagy vezetői tréningek segítségével.

Szerintem ez azt jelenti, hogy egy vállalkozónak nemcsak a pénzügyi vagy technikai oldalra kell fókuszálnia, hanem arra is, hogy milyen légkört alakít ki a szervezetében, mennyire biztatja a munkatársakat önálló munkára, felelősségvállalásra. A hatékony vezetés hosszú távon a növekedést is megalapozza, hiszen egy jó csapat sokszorosan megtérülő befektetés.

A vállalkozói karakter elemei és jelentőségük

A vállalkozói karakter vizsgálata nem újkeletű, és több különböző megközelítés alakult ki az idők folyamán. Az alábbi táblázatban szereplő kutatók és évszámok alapján láthatod, hogy már a 19. század közepétől kezdve folyamatosan kutatták, mely jellemzők járulnak hozzá a vállalkozói sikerhez. A normatív megállapítások a tudományos elméletek és következtetések rendszeréből származnak, míg az empirikus megfigyelések statisztikai adatokra vagy konkrét esettanulmányokra alapulnak.

A táblázat megmutatja, hogy a vállalkozói karakter egyszerre épül pszichológiai jellemzőkre és a piaci tapasztalatokból fakadó követelményekre. A kockázatvállalás, a belső kontroll és az innováció például olyan dimenziók, amelyek újra és újra megjelennek a kutatásokban, és napjainkban is érvényesek. Az idők során változott a vállalkozásokról alkotott kép, de néhány alapvető személyiségjegy – például a felelősségvállalás és a teljesítményorientáltság – szinte állandó kísérője a sikeres vállalkozói tevékenységnek.

A vállalkozói attitűd gyakorlati alkalmazása és előremutató gondolatok

A Timmons-féle modell és a fenti táblázatban szereplő jellemzők egyaránt rávilágítanak arra, hogy a sikeres vállalkozás elsősorban az emberről szól. A vállalkozó személyiségjegyei, értékrendszere és vezetési stílusa alapvetően meghatározza a cég működésének irányát, a munkatársak motivációját, illetve a piacon történő megjelenés formáját.

• Önismeret és személyes fejlődés: Minden vállalkozónak érdemes rendszeresen reflektálnia arra, hogy melyik jellemvonás erős nála, és melyik igényel fejlesztést. Vannak, akik kiválóak a vezetésben, de kevésbé kezdeményezők az innováció területén, vagy éppen fordítva.
• Csapat összeállítása: Ha tudod magadról, hogy például erős vagy a kreativitásban, de gyengébb a kockázatkezelésben, érdemes olyan partnereket választanod, akik kiegyenlítik a hiányosságaidat. Ily módon egy kiegyensúlyozott és eredményes teamet hozhatsz létre.
• Tudatos vezetői gyakorlatok: A rendszeres feedback-kultúra kialakítása, a világos célok meghatározása és a munkatársak bevonása az innovációs folyamatokba mind-mind elősegítik, hogy a vállalkozás ne stagnáljon, hanem folyamatosan fejlődjön.
• Kudarcok és krízishelyzetek kezelése: A modern piaci környezetben elkerülhetetlenek a váratlan események, legyen szó gazdasági visszaesésről vagy technológiai váltásról. A vállalkozói attitűd egyik próbája, hogy milyen gyorsan és rugalmasan reagálsz ezekre. A kudarcból való tanulás, a szükséges strukturális vagy stratégiai változtatások mielőbbi meglépése kritikus tényezők a siker szempontjából.
• Hosszú távú stratégiai gondolkodás: A gyors növekedés utáni vágy természetes, de a ténylegesen fenntartható sikerekhez elengedhetetlen a hosszú távú perspektíva. Ez magában foglalja a pénzügyi stabilitás megteremtését, a folyamatos szervezetfejlesztést és a piaci trendek proaktív követését.

A kutatások azt mutatják (Kuratko & Hodgetts, 2007), hogy a vállalkozók akkor tudnak igazán hatékony stratégiát felépíteni, ha saját személyiségüket és a csapatuk kompetenciáit harmóniába hozzák a piaci lehetőségekkel. Vagyis nem elég „csupán” jó ötletekkel rendelkezni; a szervezeti kultúra kialakítása, a munkatársak motiválása és a kockázatok tudatos kezelése is kiemelten fontos.

Záró gondolatok a vállalkozói attitűdről

A Timmons által megfogalmazott hat alapvető vállalkozói attitűd – az elkötelezettség, a rögeszmés ragaszkodás a sikerhez, a kockázatvállalási képesség, a kreativitás és adaptációs készség, a kiválóságra törekvés és a vezetői képesség – együttesen határozzák meg, milyen irányba halad egy vállalkozás, és milyen gyorsan képes reagálni a piac változásaira. A történelmi és modern kutatásokból kirajzolódó vállalkozói karakterjegyek pedig tovább mélyítik ezt a képet, rámutatva, hogy olyan személyes és szociális készségek is rendkívül fontosak, mint a felelősségvállalás, az önbizalom, az ambíció vagy éppen az együttműködési hajlandóság.

Szerintem mindezek alapján érdemes tudatosabban viszonyulnod a saját vállalkozói szerepedhez. Minél jobban ismered a vállalkozói attitűd modelljét és a személyiségjegyeket befolyásoló tényezőket, annál eredményesebben tudsz stratégiát alkotni a piaci kihívásokra. Egy proaktív, kreatív és kockázatokat megfelelően mérlegelő vezető hosszú távon nemcsak a saját sikerét, hanem a munkatársai fejlődését és a piaci partnereivel való eredményes együttműködést is elősegíti.

Végül, ne feledd, hogy a vállalkozói attitűd nem egy statikus jellemző, hanem folyamatosan alakuló, fejleszthető „készlet”. Az önképzés, a coaching folyamatokban való részvétel, illetve a piaci és szakmai visszajelzések feldolgozása révén folyamatosan formálhatod, csiszolhatod ezeket a tulajdonságaidat. Ha így teszel, nagy eséllyel megtalálod a saját utadat, és valódi értéket teremtesz a piacod számára.

Felhasznált irodalom és kutatások:

• Cassar, G. (2017). „Planning and Entrepreneurship.” Journal of Business Venturing, 32(1), 1–13.
• ECER (2020). European Conference on Entrepreneurship Research, 2020-as felmérés.
• HBR (2019). „Case Studies in Strategic Innovation.” Harvard Business Review.
• Kuratko, D. F., & Hodgetts, R. M. (2007). Entrepreneurship: Theory, Process, and Practice. South-Western Cengage Learning.
• Marshall, S. (2019). „Consumer-Centric Approaches in Startup Culture.” Sloan Management Review, 60(3), 56–63.
• McClelland, D. C. (1961). The Achieving Society. Princeton: D. Van Nostrand Company.
• Mill, J. S. (1848). Principles of Political Economy. London: John W. Parker.
• Northouse, P. G. (2015). Leadership: Theory and Practice. SAGE Publications.
• Schumpeter, J. A. (1934). The Theory of Economic Development. Cambridge, MA: Harvard University Press.
• Timmons, J. A. (2003). New Venture Creation: Entrepreneurship for the 21st Century. McGraw-Hill/Irwin.

Jelen írásomban Jeffry Timmons, valamint számos további kutató (Mill, Schumpeter, McClelland, stb.) által megfogalmazott gondolatokra támaszkodtam, és igyekeztem rávilágítani arra, hogyan alakíthatod tudatosabban a saját vállalkozói attitűdödet. Meggyőződésem, hogy a sikeres vállalkozás kulcsa a megfelelő személyiségjegyek és vezetői készségek folyamatos fejlesztésében rejlik.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.