Így teremtenek pénzt a bankok – egy modern áttekintés

Mindig is érdekelt, hogyan működik a bankszektor, és pontosan hogyan jön létre a pénz a gazdaságban? Nem vagy egyedül. Banki tevékenység, monetáris politika, piaci pszichológia és menedzsment összekapcsolódik, és olyan komplex rendszert hoz létre, ami elsőre misztikusnak tűnhet. Ebben a cikkben közérthetően bemutatom, hogyan „varázsolják elő” a bankok a forrásokat, hogyan alakul át a betétekből kölcsön, és mindebben mi a te szereped mint gazdasági szereplő, vállalkozó vagy akár csak mint magánember. A cikk célja, hogy átlásd a részleges tartalékolás elvét, a bizalom pszichológiai szerepét, a digitális pénz jelentőségét, valamint a monetáris politikák és a marketingvilág összefonódását. A friss kutatások is azt mutatják, hogy a pénzteremtés folyamata korántsem olyan egyszerű, mint ahogy a tankönyvekben gyakran írják (Forrás: Bank for International Settlements, Working Papers No 933, 2022).

A történelmi háttér röviden

A bankok hosszú utat tettek meg a középkori aranytartalékoló intézményektől a modern, digitális kölcsönfolyamatig. Kezdetben az aranykovácsok páncélos ládáiban őrizték a nemesfémeket, és „letéti jegyet” adtak ki helyettük. Idővel észrevették, hogy a letétezők nem egyszerre kérték vissza az aranyukat, így több jegyet bocsáthattak ki, mint amennyi fizikai arany volt a ládákban. Ez volt az első lépés a részleges tartalékráta felé, ami később a modern bankrendszer egyik alappillére lett. Manapság az arany helyét a digitális jegybankpénz és a folyószámlabetétek vették át. A lényeg azonban változatlan: a bankok bizonyos tartalékot kötelesek fenntartani, de a fölötte lévő „többlet” segítségével újra és újra kihelyeznek hitelt, így új pénzt teremtenek a gazdaságban.

Mi a részleges tartalékolás lényege?

A részleges tartalékolás rendszere röviden azt jelenti, hogy a bankok nem kötelesek a náluk elhelyezett összes betétet készpénzben vagy jegybankpénzben tartani. Egy bizonyos, a jegybank által megszabott tartalékrátát fenntartanak, a többit kölcsönadják különböző formákban. A folyamatnak azonban van egy bizalmi alapja: a bank abban bízik, hogy a betétesek nem egyszerre akarják kivenni az összes pénzt. Ez a bizalom a modern bankrendszer fundamentuma, és egyben pszichológiai alapot is képez. Ha eluralkodik a félelem vagy a pánik, a betétesek rohamot indíthatnak (bank-run), és az egész rendszer csődhelyzetbe kerülhet. Mivel azonban a gyakorlatban kevesen rohamozzák meg egyszerre a bankokat, működik a részleges tartalékolás folyamata, és ezzel egyidőben a pénzteremtés is folyamatos.

A pénzteremtés folyamata lépésről lépésre

1. Betételhelyezés: A gazdaság szereplői – magánszemélyek, vállalkozások, akár az állam – elhelyezik a pénzüket a bankban, legyen az folyószámlán vagy megtakarítási számlán.
2. Tartalékráta: A banknak meg kell tartania a jegybank által előírt tartalékot. Például, ha a tartalékráta 5%, a bank minden 100 forintnyi betétből 5 forintot kénytelen tartalékként tartani.
3. Hitelezés: A fennmaradó 95 forintot a bank kihelyezheti kölcsön formájában (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, vállalati hitel, stb.). Ha ezt a 95 forintot egy másik bankban helyezik el, az a másik bank szintén tartalékol egy részét, a maradékot tovább hitelezi. Így a pénz „megsokszorozódik”.
4. Kamatok: A kihelyezett hitelek után kamatot számítanak fel, a bank profitot termel, a hitelfelvevő pedig újabb beruházásokat tud végrehajtani. Ez további gazdasági aktivitást generál.

Ez a körforgás folyamatosan teremt további pénzt a rendszerben: első látásra pusztán könyvelési tételek szaporodnak, valójában azonban valós vásárlóerő keletkezik, miközben a különböző bankok mérlegfőösszegei is növekednek.

A digitális bankkor hajnalán

Régebben a készpénz (érmék és papírbankjegyek) aránya magasabb volt a forgalomban lévő pénz mennyiségén belül, manapság azonban mindez digitális formában jelenik meg. Elég ránézni a mobilos vagy internetes banki applikációra: számok villannak fel a kijelzőn. Az, hogy ezek a számok milyen mértékben szaporodnak, nagyban függ attól, hogy a bank hogyan helyezi ki a hiteleket, és milyen szabályozói környezet uralkodik. A Covid-19 után a legtöbb országban drasztikus monetáris lazítás zajlott, ami a hitelezési feltételeket és a kamatszinteket is befolyásolta (Forrás: International Monetary Fund, World Economic Outlook, 2023). Ez a környezet a digitális bankrendszeren keresztül is éreztette a hatását: több hitelt folyósítottak, és ezzel tovább nőtt a pénzkínálat.

„A pénzteremtés nem csak a jegybank kiváltsága – a kereskedelmi bankok is részt vesznek a folyamatban.” – áll a Bank of England 2014-es tanulmányában (Money Creation in the Modern Economy).

Miért fontos a pszichológiai tényező?

Talán furcsának tűnik, de a pénz létezését nagyban befolyásolja a közösség, az ügyfelek és a piacok bizalma. Ha kételkedsz abban, hogy a bankod megbízható, visszatartod a betétjeid, vagy éppen el sem helyezed náluk. Ez a hitelvesztés potenciálisan alááshatja a bank stabilitását. A média és a marketing üzenetek ezért sokszor a biztonságot hangsúlyozzák (pl. „Betéted biztonságban van!”). Nem véletlen, hogy a marketingstratégiák középpontjában gyakran a „biztonságos, stabil, megbízható” kulcsszavak állnak. Ezzel párhuzamosan, a hatóságok is igyekeznek szabályozni és felügyelni a bankokat, hogy elkerülhető legyen a rendszerkockázat. A marketinges szemlélet és a pszichológiai megközelítés itt találkozik: sok múlik azon, milyen a bank reputációja, hiszen ha nem hiszünk a stabilitásban, a bank sem tud hatékonyan működni.

A jegybank szerepe és a kamatpolitika

Ha megérted, hogy a pénzteremtés nem korlátozódik csupán a jegybankokra, mégis fontos kiemelni a jegybankok (pl. Magyar Nemzeti Bank) szerepét is. A jegybank befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyiségét a kamatok szabályozásával (alapkamat emelésével vagy csökkentésével) és egyéb monetáris politikai eszközökkel, mint például a kötelező tartalékráta mértékének változtatása. Ha magasabb a kamat, drágább a hitel, így a bankok jellemzően óvatosabbak lesznek a hitelkihelyezéssel, csökken a pénzkínálat növekedésének üteme. Amikor alacsonyabb a kamat, több lesz a hitelfelvétel, és gyorsabban nő a pénzmennyiség. Ráadásul a jegybankok rendszeresen adhatnak likviditást is a bankrendszernek különféle eszközökkel (pl. repoügyletek), vagy akár eszközvásárlási programokkal (QE – quantitative easing). Ezek mind-mind a pénz mennyiségét és a gazdasági hangulatot alakítják.

A technológia és az innováció hatása

A fintech vállalatok és a kriptopénzek megjelenése merőben új helyzetet teremt a klasszikus bankrendszerrel szemben. Már nem csak a hagyományos bankok hiteleznek: vannak peer-to-peer (P2P) hitelezési platformok is, ahol a magánszemélyek közvetlenül kölcsönözhetnek egymásnak, bár ezek rendszerint nem teremtenek új pénzt olyan mértékben, mint a bankok. A kriptopénzek önálló ökoszisztémát jelentenek, bár a hagyományos pénzteremtés folyamatától jelentősen eltérnek (bányászat, staking, stb.). Mindazonáltal a jegybankok sem ülnek tétlenül: egyre több ország fontolgatja a központi banki digitális valuta (CBDC) bevezetését. Ha ez megtörténik, a pénzteremtés új formái is megjelenhetnek, amelyek újfent módosíthatják a bankok jelenlegi üzleti modelljét.

Egy kis kitekintés: hogyan befolyásol ez téged és a vállalkozásodat?

• Likviditás és beruházások: Ha alacsonyak a kamatok, könnyebb hitelhez jutni, így gyorsabban tudsz fejleszteni, beruházni. Vállalkozói szemmel ez remek lehetőség a növekedésre, de figyelj rá, hogy a kamatok idővel változhatnak.
• Kockázatkezelés: A bankrendszer bizalmon alapul, de a vállalkozásodnak biztosítékot kell teremtenie arra az esetre, ha a bank mégis szigorítana a hitelezésen vagy megemelné a kamatokat. Fontos a tartalékok képzése és az átgondolt cash flow menedzsment.
• Marketing és pszichológia: Ha vállalkozóként hitelt veszel fel, tudnod kell, hogyan tudod a piacot és a fogyasztói bizalmat felmérni. Ezt a bankok is folyamatosan mérlegelik, hiszen a hitelképességed mellett a piaci trendeket és a vásárlók fizetőképességét is figyelik.

Pénzteremtés és szabályozás – rövid áttekintő táblázat

Friss kutatások és a jövő

A legújabb tanulmányok szerint (Forrás: IMF Staff Discussion Notes, SDN/23/02, 2023) a bankok pénzteremtési képessége továbbra is lényeges tényező a gazdasági ciklusokban, különösen akkor, amikor a jegybankok a makrogazdasági stabilitás fenntartásáért küzdenek. Egy 2022-es kutatás (Forrás: Bank for International Settlements, Working Papers No 933) azt is megállapította, hogy a bankok pénzteremtési folyamata egyre inkább függ a globális pénzügyi feltételektől, így például a devizák közötti kamatkülönbözetektől, illetve a globális likviditási trendektől. Ez azt jelentheti, hogy a jövőben még inkább nemzetközi szinten kell a hitelezési és szabályozási döntéseket összehangolni. Végső soron a pénzteremtés folyamata nem fog eltűnni, de folyamatosan változni fog a technológiai újítások és a globális szabályozások fényében.

Konklúzió

Remélem, tisztábban látod, hogyan teremtenek pénzt a bankok a modern, digitális korban. Ez nem csak számviteli művelet, hanem egy bonyolult ökoszisztéma, amelyben a résztvevők – köztük te, a vállalkozásod, a fogyasztóid, valamint a jegybankok és szabályozók – mind egyszerre alakítják a rendszer dinamikáját. Kulcsfontosságú a bizalom, a pszichológiai folyamatok, a szabályozói háttér és a technológiai újítások megértése. Megfelelő tudással és stratégiával rengeteg lehetőséget lehet kiaknázni a vállalkozásod fejlesztésére, legyen szó kedvező hitelekről, új piaci résekről vagy akár új digitális pénzügyi platformokról. Ha érted a pénzteremtés folyamatát, könnyebben tudsz előremutató döntéseket hozni, és proaktívan tudsz reagálni a gazdasági változásokra. „Így teremtenek pénzt a bankok” – most már láthatod, hogy a pénzügyi varázslat inkább szervezett és pszichológiai alapokra épülő művelet, mintsem titkos hókuszpókusz.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.