Ha vállalkozásod december 31-én zárta az üzleti évét, akkor nagy eséllyel épp a beszámolókészítés időszakában jársz. Ilyenkor a tulajdonosok és a cégvezetők előtt két alapvető kérdés merül fel: milyen eredményt értünk el, és ez az eredmény miként mozdítsa elő a cég hosszú távú céljait? Azaz: érdemes osztalékot fizetni, vagy inkább visszaforgatni a nyereséget?

Az alábbiakban áttekintheted, melyek azok a fontos szempontok, amelyek segítenek a helyes döntésben. Szó lesz arról, hogy mit engednek meg a jogszabályok (Ptk., számviteli törvény), milyen adózási szabályokat kell figyelembe venned, hogyan érdemes kalkulálni a vállalkozás aktuális és jövőbeli likviditásával, illetve hogy miként kerülhető el, hogy a rövid távú tulajdonosi érdek ellentétbe kerüljön a cég hosszabb távú működési és fejlesztési szükségleteivel. A cikk végén pedig egy kis adózási kitekintést is találsz: hogyan adózik a kifizető vállalkozás és hogyan adózik a magánszemély vagy cég, amely osztalékot kap.

1. Az osztalékfizetés alapja: mi is áll a jogszabályokban?

A hatályos magyar szabályozás szerint (2023. évi módosítások figyelembevételével) az osztalékkifizetésről alapvetően évente egyszer, a beszámoló elfogadásakor lehet dönteni. Ekkor – az előző üzleti év adataira és a lekötött tartalék alakulására támaszkodva – a tagok megszabhatják, pontosan mennyi osztalékot vesznek fel. De a Ptk. és a számviteli törvény is engedi, hogy a mérlegfordulónapot követő fél éven belül, a már elfogadott és közzétett beszámoló alapján később is születhessen döntés osztalékfizetésről. Ez olyan helyzetekben lehet hasznos, amikor a beszámoló végső elfogadásakor még bizonytalanok a gazdasági körülmények, vagy a cégvezetés például egy lezáruló tárgyalás kimenetelére vár.

A Polgári törvénykönyv (új Ptk., 2013. évi V. törvény) kimondja, hogy osztalékra az a tag (részvényes) jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társaság tagja. Ha tehát épp egy tulajdonosváltás közepén tartotok, érdemes külön odafigyelni erre a dátumra. Hasonlóan, a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) is előírja, hogy mekkora a maximálisan kifizethető osztalék: nem mehet a cég saját tőkéje a jegyzett tőke alá, és a lekötött tartalékot sem csökkentheti az osztalékfizetés.

• Az osztalék alapja: Az előző üzleti év adózott eredményével növelt szabad eredménytartalék. Ezt csökkentik a beszámolóban kimutatott lekötött tartalékok, illetve a veszteségek, értékelési különbözetek, és figyelembe kell venni a jegyzett tőke minimalizálását tiltó szabályt is.
• Kiegészítő tétel: Olyan kapott osztalék is beleszámíthat, amelyet a tárgyévi mérlegkészítés időpontjáig már elszámoltál, de a megelőző évi beszámoló még nem tartalmaz.
• Hitelezővédelmi ok: Nem szabad veszélyeztetni a vállalkozás fizetőképességét. A cégvezetés felelőssége, hogy figyelembe vegye az elkövetkező hónapok kiadásait és a cég pénzügyi helyzetét. Ha például egy várható nagy összegű beszerzés vagy tartozás kifizetése erősen leapasztaná a cég pénzkészletét, akkor érdemes óvatosabban dönteni.

2. Osztalék vagy visszaforgatás? – A tulajdonos vs. a cég érdeke

Az osztalékkérdés mindig különleges feszültséget hordoz. Egyfelől a tulajdonosoknak érthető, ha szeretnének részesülni a nyereségből. Másfelől azonban a cégnek is szüksége lehet forrásokra a működés és fejlesztés érdekében. Különösen igaz ez akkor, ha a vállalkozás nagyobb beruházások előtt áll, vagy például új technológiába fektetne.

Kutatások szerint (Budapesti Gazdasági Egyetem 2024. évi KKV-kutatása) a mikro- és kisvállalkozásoknál jellemzően 30–35 százalékban dönt a tulajdonosi kör az azonnali osztalékkifizetés mellett, míg a fennmaradó hányad inkább visszaforgatja (vagy részlegesen forgatja vissza) a nyereséget. A fejlesztési tartalék képzése és a likviditási mutatók fenntartása ugyanis hosszabb távon nagyobb stabilitást adhat, ami később magasabb profitot is eredményezhet.

A gyakorlatban sokszor az a megoldás, hogy a tulajdonosok nem viszik haza a teljes nyereséget, hanem csak egy bizonyos százalékát. A fennmaradó hányadot a cég vezetése beruházási alapként vagy tartalékként tartja fenn. Ez azért is lehet előnyös, mert így mérséklődik az adózott eredményből származó kötelezettség, és rugalmasabban tudtok reagálni piaci kihívásokra vagy váratlan likviditási helyzetekre.

3. Osztalékelőleg: mikor és hogyan érdemes alkalmazni?

Az osztalékelőleg egy úgynevezett „közbenső mérleg” alapján fizethető. A számviteli törvény szerint ilyet csak a beszámoló elfogadását követő, de a következő beszámoló készítését megelőző időszakban határozhattok el. Ilyenkor a tulajdonosok gyakorlatilag előre kivesznek egy összeget, de az végül csak akkor válik hivatalosan osztalékká, ha a következő elfogadott beszámolóban ténylegesen megvan rá a fedezet.

Ha a végleg elfogadott beszámoló alapján mégsem lehetséges annyi osztalékot fizetni, mint amennyi osztalékelőleget korábban kivettetek, a különbözetet vissza kell fizetni. Amíg ez meg nem történik, könyvelésileg kölcsönnek minősül. Ilyenkor mindenképp számolni kell kamatfizetési kötelezettséggel, ami céges és magánszemély tulajdonosnál eltérő módon alakul. Például egy magánszemélytől (aki legalább résztulajdonos a cégben) a társaság nem szed piaci kamatot az osztalékelőleg után, akkor bizonyos esetekben a cégnek adóalap-módosítást, illetve kamatkedvezmény utáni adót kell megfizetnie.

„Fontos tudni, hogy a számviteli törvény ugyan nem követeli meg a kiegészítő melléklet és üzleti jelentés elkészítését a közbenső mérleghez, de a mérleg maga teljes körű (zárási) szabályok szerint készül – tehát korántsem csak egy formális kimutatásról van szó!”

4. Hitelezővédelem és likviditás: ne sodord veszélybe a céged!

A hitelezővédelem a Ptk. fontos alapelve. Ha a társaság lekötött tartalékkal is csökkentett saját tőkéje nem éri el (vagy a kifizetés után nem érné el) a jegyzett tőke szintjét, akkor nem lehet osztalékot fizetni. Továbbá a „kifizetés nem veszélyeztetheti a társaság fizetőképességét”. Ez azt jelenti, hogy akkor sem érdemes minden fillért kivenni, ha papíron lehetséges, mert könnyen felborulhat a cég pénzügyi egyensúlya. A beszámoló elfogadása és a tényleges kifizetés időben elválhat egymástól – így akár a cégvezetés dönthet úgy, hogy a most jóváhagyott osztalékot csak később fizeti ki, amikor már látja a vállalkozás várható pénzáramlását.

Sok vállalkozás esetében ugyanis az éves eredmény csak könyvelésileg tűnik magasnak, de valójában a bevételek kintlévőségek formájában „ragadnak be”, vagy egy jelentősebb beruházás már tervben van. A rövid távú haszon hajszolása könnyen visszaüthet. Egy 2024-es GKI-felmérés szerint a hazai kkv-k 40%-a küzd átmeneti likviditási problémákkal, amelyek gyors kifizetésekkel és komoly eladósodással felerősödhetnek. Ezért tehát mindenféle osztalékdöntés előtt végezz likviditási előrejelzést, és mérd fel, hogyan alakulnak a vállalkozás kötelezettségei a következő hónapokban.

5. Osztalékfizetés adózása: mikor, kinek, mennyi?

A magyar adórendszerben az osztalék két fő pilléren keresztül érintett: a kifizető vállalkozás (társasági adó, kiva) és a kapó fél (magánszemély vagy másik cég). Nézzük meg mindkét oldalt!

5.1. A kifizető vállalkozás oldalán

• Társaságiadó-alanyok (tao): Ha „rendes” körtartozás nélküli tao-alanyról beszélünk, maga az osztalék kifizetése önmagában már nem vet fel újabb adófizetési kötelezettséget. Az osztalékalap ugyanis adózott nyereségből áll össze. A társaságiadó-alap meghatározása során a nyereséget már megadóztad az éves beszámoló elfogadásával együtt. Ezért a továbbiakban csak a kifizetés könyveléstechnikai lépéseit kell elvégezni, plusz figyelni arra, hogy a cégnek legyen elegendő fedezete a kifizetésre.
• Kiva-alanyok: A kisvállalati adó (kiva) sajátossága, hogy az osztalék jóváhagyása adóalap-növelő tényezőnek számít. Nem a tényleges kifizetés, hanem a jóváhagyás pillanata számít (ekkor nő a kiva alapja). Viszont ha például az adott évben csak osztalékelőleget fizettél, ami még nem vált osztalékká, akkor ez még nem növeli a kiva-alapot. A jóváhagyás évében, negyedéves bontásban kötelező bevallást tenni és megfizetni a kiva összegét.
• Előző adóévi osztalékelőleg: Ami egy adott évben még osztalékelőlegnek minősül (például 2025 tavaszán), az ténylegesen csak 2026-ban lesz osztalék, amikor a 2025. évi beszámolót elfogadjátok. Ilyenkor a 2026-os év lesz az, amikor a kiva-alapot meg kell növelni – ha közben jóváhagyjátok a kifizetést.

5.2. A magánszemély vagy cég, mint osztalékos kapó

• Magánszemélyek esetében: Jelenleg 15% személyi jövedelemadót (szja) és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni, utóbbit azonban éves (vagy többes jogviszony esetén kumulált) alapkorlát terheli. A korlát a mindenkori minimálbér 24-szerese. Ha ezen összeg felett kapna a magánszemély osztalékot, akkor a többletrészre már nem kell szochót fizetnie az adott adóévben. Az osztalékelőlegnél még nem vonják a szochót, hiszen az adójogi értelemben csak akkor lesz „osztalék”, amikor a beszámolóban jóváhagyjátok.
• Cégek esetében: Ha egy másik, tao- vagy kivaalany cég kap osztalékot, akkor a kapott osztalékot bevételként kell könyvelni, majd a társaságiadó-alapot csökkenti ez az összeg. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kapott osztalék nem adózik a befogadó félnél. Ez a társasági adóban a kettős adóztatás elkerülésének elve. A 2024-es Pénzügykutató Intézet tanulmánya szerint ez a szabály a hazai és nemzetközi céghálózatokban is jelentős adóoptimalizálási lehetőségeket nyújthat, ám a visszaélések elkerülése végett a NAV fokozottan ellenőrzi az ilyen tranzakciókat.

6. Példák és gyakorlati szempontok

Nézzünk néhány példát, amelyekkel gyakran találkozni szoktam céges tanácsadóként.

• Példa 1: Egy kft. 2024-ben 20 millió forint adózott eredményt ért el. Jegyzett tőkéje 3 millió forint, szabad eredménytartaléka 12 millió forint. A cégvezetés úgy látja, 2025-ben egy nagyobb beruházásra lesz szükség mintegy 10 millió forint értékben. Ha mind a 20 millió forint nyereséget kiveszik, akkor erősen megcsappanhat a következő évi pénzügyi mozgásterük, és hitelezővédelmi szempontból is kockázatosnak tűnhet. Ezért előfordul, hogy csak 8-10 millió forint osztalékot hagynak jóvá, és a fennmaradó összeget a cégben tartják.
• Példa 2 (kiva esetén): Ugyanez a kft. kiva-alany, és a 2025. Q2-ben döntenének a 2024-es osztalék jóváhagyásáról. Ekkor a 2025. Q2 adóbevallásában már meg kell növelni a kiva-alapot a jóváhagyott osztalékkal – függetlenül attól, hogy a valóságban csak 2025. szeptemberében fizetik ki az összeget. Ez előrehozhatja a kiva-fizetési kötelezettséget, amit a cégvezetésnek célszerű a likviditási tervben feltüntetni.
• Példa 3: Egy társaság 2025. márciusában osztalékelőleget fizet magánszemély tagjainak, mert időközben bejött egy jelentősebb bevétel. Ha a 2025-ös év végül veszteséges lesz, és a 2026 tavaszán készülő beszámoló alapján nem lehet osztalékot jóváhagyni, akkor az addig kifizetett összeget a tulajdonosoknak vissza kell adniuk, ráadásul kamatot is kell felszámolni. Ez a tulajdonos-cég viszonyban könnyen feszültséget generálhat.

7. Az osztalék hatása a cégértékre és külső megítélésre

Sokan nem gondolnak bele, de a jóváhagyott, még ki nem fizetett osztalék is megjelenik a céges kötelezettségek között. Ha épp banki hitelt szeretnél felvenni, vagy új befektető érkezése van kilátásban, a pénzügyi partnerek figyelni fogják, milyen összegű kötelezettségek terhelik a céget. Ebben az értelemben az osztalék megkurtíthatja a cég saját tőkéjét (noha a törvényi minimumszint alá nem mehet), és bizonyos finanszírozási vagy hitelfelvételi lehetőségeknél rosszabb mutatókhoz vezethet. Ha pedig tulajdonosváltásról tárgyalsz, a vevőjelölt számára is fontos információ lesz, hogy a cégből épp kivonás alatt áll egy komolyabb összeg.

„Ezért jó stratégia lehet, hogy a tulajdonosok csak átgondolt, reális mértékű osztalékot hagynak jóvá, a fennmaradó részt pedig későbbi mérlegben veszik figyelembe, amikor már látják, hogy a cég valóban megengedheti-e magának a kifizetést.”

8. Friss kutatási eredmények és trendek

A 2024-ben a GKI és a Pénzügykutató közös felmérést végzett a magyar kkv-k körében (GKI–Pénzügykutató, „KKV pénzügyi szokások és osztalékdöntések”, 2024). A felmérés több mint 500 vállalkozás adatait értékelte, és a következő megállapításokra jutott:

• Megosztott stratégia: A megkérdezett cégek 56%-a inkább vegyes stratégiát követ: a 2024-es adózott eredmény mintegy 50–60%-át osztalékként tervezi kivonni, míg a maradékot a vállalkozásban hagyja.
• Erősödő kiva-alanyok: A kisvállalati adó alanyai között átlagosan alacsonyabb a kifizetett osztalék aránya. Ennek oka, hogy a kiva-alap megugrása miatt többen „tartalékolnak” és csak későbbre időzítik a kifizetést.
• Likviditás fontossága: A válaszadók 40%-a arra hivatkozott, hogy a 2025-ös bizonytalan piaci környezet miatt nem vállalja a magas osztalék kifizetését, nehogy később hitelt kelljen felvennie olyan kiadásokra, amelyeket addig magából a nyereségből is fedezhetett volna.

Ezek a trendek világosan jelzik, hogy a bizonytalanabb gazdasági helyzet felértékeli a likviditást, és a kkv-k többsége igyekszik megelőzni a pénzügyi kiszolgáltatottságot. Inkább stabil, mérsékelt növekedést tűznek ki célul, mintsem egy egyszeri nagy osztalékvétel után fizetési nehézségekbe keveredjenek.

9. Gyakorlati tippek a döntéshozatalhoz

1. Készíts likviditási tervet! – Nézd meg, milyen bevételekre és kiadásokra számíthatsz a következő 6–12 hónapban. Ha nagy tételű költségeid lesznek, kalkuláld be, hogy szükség lehet a cég belső forrásaira.
2. Konzultálj a könyvelővel és az adótanácsadóval! – A jogszabályok gyakran módosulnak, és minden céghelyzet egyedi. Egy rosszul időzített osztalékfizetéssel jelentős adóterhet vagy adminisztratív problémát vehetsz a nyakadba.
3. Figyeld a cégérték alakulását! – Ha közeljövőben tőkebevonást vagy eladást tervezel, az osztalék mértéke közvetlenül befolyásolja a cég mérlegadatait, tehát az alkupozíciódat is ronthatja.
4. Ne keverd össze az osztalékelőleget a végleges osztalékkal! – Ha már kivettél osztalékelőleget, de a későbbi beszámoló alapján nem lesz rá fedezet, vissza kell fizetned. Erre piaci kamatot kell felszámítanod bizonyos esetekben, ami plusz adminisztrációt és adóterhet hozhat.
5. Tekintsd át a fejlesztési tervet! – Ha következő 1–2 évben tervezel nagyobb beruházásokat, lehet, hogy a cég nyereségének egy részét inkább vissza kellene forgatni. Bizonyos adókedvezmények (például fejlesztési tartalék) révén hosszabb távon sokat spórolhatsz.

10. Összegzés

Az osztalékfizetésről való döntés az egyik legkritikusabb gazdasági és stratégiai kérdés minden vállalkozás számára. Egyrészt érthető, ha a tulajdonosok szeretnének profitot realizálni, másrészt azonban a cég működésének, fejlődési lehetőségeinek, fizetőképességének hosszú távú fenntartása is kiemelten fontos. A hitelezővédelem, a lekötött tartalék, a jegyzett tőke védelme, a kiva-adóalap sajátosságai és az időközi osztalékelőleggel járó buktatók mind olyan tényezők, amelyeket nem lehet félvállról venni.

Ne feledd, hogy a pénzügyi stabilitás növeli a vállalkozás piaci versenyképességét, és hosszú távon a tulajdonosoknak is nagyobb hasznot hozhat, mintha pillanatnyi felindulásból kivonnád a teljes nyereséget. A 2024-es GKI-kutatások és a Budapesti Gazdasági Egyetem KKV-felmérése is egyértelműen mutatja, hogy azok a vállalkozások, amelyek a nyereség egy részét visszaforgatják (akár fejlesztési tartalék formájában, akár konkrét beruházásokban), stabilabb gazdasági helyzetbe kerülnek. Így aztán később, egy kedvezőbb piaci időszakban még nagyobb osztalékot tudnak kifizetni.

Végső soron a legjobb tanács, hogy reálisan mérd fel a cég pénzügyeit, konzultálj adó- és jogi szakértővel, és gondolkozz előre a vállalkozásod jövőjére nézve. Ha így teszel, akkor az osztalékfizetésből adódó potenciális feszültségek helyett tudatos üzleti döntéseket hozhatsz, amelyek mind a te saját, mind a céged érdekeit szolgálják.

Figyelem: Jelen írás tájékoztatási céllal készült, és nem helyettesíti az egyedi jogi, adózási vagy pénzügyi tanácsadást. Minden konkrét esetben kérd ki könyvelőd, adótanácsadód vagy pénzügyi szakértőd véleményét.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.