A legtöbb cég súlyos pénzeket költ marketingre. Vagyis arra, hogy eladja magát, felépítse a márkáját, ismertté tegye a nevét, és lehetőleg mindezt pozitív értelemben: az emberek ne kössenek hozzájuk negatív élményeket, jellemzőket.
Ennek az is része, hogy egyre jobban figyelnek a vásárlói élményre, az ügyfélszolgálatosok munkájára, hiszen fontos, hogy aki valaha is kapcsolatba került a céggel, valaha is vásárolt, az elégedett legyen – így jó esély van rá, hogy visszatérő vásárló lesz belőle.
Min múlik a megítélésed?
Gondolhatnád, hogy az elégedett vásárló elég is a cég jó híréhez, de az a helyzet, hogy ez nincs így. Ahogy az sem elég, ha bőszen reklámozod a vállalkozásodat, buzgón hirdetsz, és igyekszel mindenkivel elhitetni, hogy precíz vagy, pontos, megbízható és szuper minőségű a terméked/szolgáltatásod. Hiszen önmagáról mindenki ezt állítja.
Ha a vásárlóid állítják, az már félsiker. De van még egy tényező, amit sok vállalkozó nem számol bele a képletbe: az alkalmazottak, beleértve a volt alkalmazottakat is.
Nem egyszer történt már meg velem, hogy egy kisebb-nagyobb cégre rákeresve előbb-utóbb találtam valamilyen fórumot, ahol a volt dolgozók egymásra licitálva szidták a korábbi munkahelyüket. Panaszkodtak egymásnak a bánásmódról, vagy éppen elárultak háttérinfókat arról, melyik termék mekkora átverés, és milyen gusztustalanul állnak az ügyfelekhez.
Nos, ahogy én ezekre rátaláltam, úgy rátalálhat a potenciális vásárló is. Te egy ilyen után vennél bármit az adott cégtől? Valószínűleg nem. Nos, ez az, amire a vállalkozók jó része elfelejt odafigyelni: hogy mit mondanak a cégről azok, akik ott dolgoznak vagy dolgoztak.
Employer branding, mint marketingeszköz
Ezt, a cég belső hangulatára fókuszáló területet hívják employer brandingnek, vagyis munkáltatói márkaépítésnek. Lényegében arról van szó, hogy nemcsak üzleti szempontból építed fel a brandedet, hanem munkaerő-piaci szempontból is, munkáltatóként. A cél, hogy a cégedről egy olyan kép éljen a köztudatban, ahol minden flottul működik, ahol figyelnek az ügyfelekre, ahol minden korrekt, ahol jó dolgozni.
Amit sokan félreértenek, az az, hogy az employer branding célja nem az, hogy ezt higgyék a cégről, hanem az, hogy ez legyen a valóság. Az internet világában élünk: nagyjából 2 perc alatt kerül ki bármilyen infó a netre a közösségi oldalakon, vagy akár névtelenül, akármilyen fórumra. Utóbbi esetben sok eszközöd nincs is, hiszen azt sem tudod, ki és miért írta azt, amit.
Hiába állítod te, hogy nagyon korrekt munkáltató vagy, nálad magas a fizu, családias a hangulat, és mindenki imád ott dolgozni, elég egy-két csalódott ex-alkalmazott a neten, és már romba is döntötte a képet, amit igyekeztél felépíteni a cégedről. Éppen ezért az a cél, hogy tényleg olyan munkáltató legyél, amilyennek szeretnéd, ha látnának.
Sokba kerül megfelelni a dolgozóknak
Ha belevágsz az employer branding megvalósításába, lesznek olyan változások, intézkedések, amik pénzbe fognak kerülni. Egy rakás cégnél itt meg is bukik a történet, mert áldozni nem szeretnének rá. Ha Te is ilyesmit érzel, akkor itt állj meg egy pillanatra, és gondold végig, hogy van-e értelme egy kisebb vagyont elköltened marketingre, ha utána rossz híredet keltik, és romba dől az egész.
Tekints erre úgy, mint marketingköltségre. Azért emeled a béreket, azért adsz béren kívüli juttatásokat, azért szervezel csapatépítőt, céges vacsit, azért frissíted az eszközparkot a munkahelyen, azért fizeted be a dolgozókat képzésekre stb., hogy az elégedett dolgozóid munkáltatóként jó híredet keltsék. Ezzel közvetve hozzájárulnak ahhoz, hogy az egész vállalkozás híre jobb legyen, így a vásárlóknak is nagyobb lesz a bizalmuk.
Kellemes hozadéka a dolognak, hogy egy sikeresen felépített employer branding esetében valószínűleg nem lesznek olyan problémáid, hogy nem találsz munkaerőt egy-egy pozícióra, vagy túl gyakran cserélődik a csapat. Egy híresen jó munkahelyről senki nem akar elmenni, viszont nagyon sokan szeretnének bejutni.
Alacsony a büdzsé? Van, ami nem kerül semmibe!
Persze előfordulhat, hogy alacsony a cég büdzséje, nehezebb időket élsz, ezért nincs igazán kereted a költséges fejlesztésekre. Ebben az esetben érdemes elgondolkodnod azon, hogy olyan eszközökhöz nyúlj, amik nem kerülnek semmibe, de sokat javítanak a dolgozók mindennapjain, hozzáállásán.
Lehetsz például rugalmas a munkaidő tekintetében, ha a munka jellege engedi. Sőt, időnként engedélyezhetsz home office-t, támogathatod a munka-magánélet egyensúly kialakítását, ami manapság nagyon fontos az emberek többségének.
Biztosíthatsz céges telefont, laptopot, különösen, ha munkaeszközként is szükség lehet ezekre. Rengeteget számít a benti légkör, ami vezetőként nagyrészt rajtad múlik: az, ahogyan az alkalmazottakkal beszélsz, ahogy velük bánsz, nagymértékben befolyásolja, hogy érzik magukat. És valószínűleg azt is jó néven veszik, ha nincs „kötelezően ajánlott” túlóra, ha nem kell egy embernek három embernyi munkát végeznie, vagy egyszerűen csak néha korábban hazamehetnek péntek délután.
Rengeteg apróságon múlik, hogy egy cég mitől lesz álom munkahely, és ha a költségvetés nem enged meg túl nagy kiadásokat, ezeket kell megtalálnod, és ezekkel kell élned. Előbb-utóbb persze a költségesebb változásokra is szükség lesz, de ezekkel nyerhetsz időt.
Ha jól csinálod, a Te cégedet biztosan nem szidják majd a neten az egykori (vagy jelenlegi) dolgozói, ezáltal a piacon is jóval hitelesebbnek, megbízhatóbbnak tűnsz majd. Az alkalmazottak elégedettsége is lehet része a marketingnek!
