Biztosan találkoztál már olyan kollégával, aki mindig késik. A helyzet bosszantó, mert a megbeszélések csúsznak, a többieket kényszerpihenőre küldi, és persze újra meg újra azt ígéri, hogy legközelebb pontos lesz. Egy egyszerűbb szervezetben talán még élesebben kirajzolódik ez a probléma, hiszen kevesebben vagytok, a feladatok és a felelősségi körök kisebb körben oszlanak el, és egy notórius késő nagyon fel tudja borítani a közös munkát. A késések mögött sokféle ok állhat: szervezési nehézségek, időbeosztási hiányosságok, motivációs deficitek, pszichológiai vagy akár bizonyos személyiségvonások, mint például a határok tesztelése és a figyelem középpontjának keresése (Anderson, 2022). A kérdés az, hogy milyen eszközöket és módszereket érdemes bevetni a mindennapokban, ha te is egy olyan környezetben dolgozol, ahol ez a kihívás gyakran felbukkan. Ebben a cikkben a pszichológiai perspektívát ötvözöm a vezetői és vállalati szempontokkal, hogy segítsen neked hatékonyabb megoldásokat találni a notórikus késők kezelésére. Emellett olyan kutatási eredményeket is bemutatok, amelyek az utóbbi években születtek a munkavállalói szokások és a pontosság témájában (Smith, 2023).

A késés pszichológiája

A notórius késés hátterében néha sokkal több van, mint a lustaság vagy a nemtörődömség. Egy 2023-ban közzétett felmérés szerint a rendszeresen késő alkalmazottak 43%-a krónikus időmenedzsment-problémákkal küzd, 27%-uknál pedig a késés egyfajta passzív-agresszív magatartás formájában jelenik meg, amit a szervezeten belül tapasztalt stressz vagy a felettesekkel való konfliktusok váltanak ki (Miller, 2023). Emellett olyan személyiségtényezők is befolyásolhatják ezt a viselkedést, mint az impulzivitás, a figyelemfolyamatok zavara vagy a túlzott optimizmus, amely abban nyilvánul meg, hogy az illető mindig bízik benne: “még belefér egy extra feladat a reggelbe”.

Egy pszichológiai értelmezés szerint a krónikus késők gyakran mintha kiszolgáltatottabbnak éreznék magukat az idővel szemben. Vagy nem reális a belső órájuk – azaz fél órás útra 10 percet kalkulálnak –, vagy úgy érzik, nem képesek irányítani a helyzetet. A belső motiváció hiánya is közrejátszhat: ha valaki nem érzi eléggé fontosnak a találkozót, vagy a munkáját, akkor hajlamosabb lesz időt csúsztatni. Vezetői szempontból azonban a lényeg az, hogy a késés újra és újra megjelenik, és ezzel a morált és az együttműködést is gyengíti. Ilyenkor érdemes a problémára egyrészt szervezeti szabályrendszerrel, másrészt egyéni beszélgetésekkel reagálni.

Miért különösen zavaró egy egyszerű szervezetben?

Egy nagyvállalatnál sokszor több a mozgástér, több a csoport, és ha valaki késik, előfordulhat, hogy a kiesését átmenetileg más osztályok kompenzálják. Egy egyszerűbb, kisebb szervezetben azonban a feladatok és a projektek szorosan kapcsolódnak, többnyire mindenki látja a másik tevékenységét. A késő személy késése így nem csak egy főnök vagy HR-előírás szemszögéből probléma, hanem a kollégák is érzékenyebben reagálnak, hiszen nem tudnak mit kezdeni az üresjáratokkal, vagy a feladatok sorozatos átszervezésével. Ilyenkor a csapatban erősödhet a frusztráció, a másik pedig megspóroltnak érezheti azt a küzdelmet, ami a reggeli rohanással járna – és ez rejtett feszültségeket is okozhat a többiek körében.

Ez a helyzet rontja a szervezet imázsát is. Ha az ügyfelek (vagy beszállítók, partnerek) azt tapasztalják, hogy a cégen belül nincs rend a pontosság terén, akkor könnyen úgy érezhetik, hogy általános rendetlenség és hanyagság jellemzi a működést. Egy marketinges szemléletből nézve ez különösen káros lehet, mert a belső káosz a kifelé mutatott képet is destabilizálja. Vezetőként – vagy akár egyszerű csapattagként – ezért fontos a kérdést elővenni és megoldást találni rá, mielőtt a legjobb emberek motiváltsága is visszaesik. A késés ugyanis “megfertőzheti” a többieket, ha például azt látják, hogy ennek nincs semmiféle következménye.

Lehetséges megközelítések és módszerek

Összeszedtem néhány módszert és vezetői tippet, amelyekkel foglalkozhatsz a notórius későkkel egy egyszerűbb szervezeti struktúrában. Ezek nem csak büntető jellegűek lehetnek: a cél a szemléletformálás és a pozitív viselkedés jutalmazása is.

• Beszélgetés és feltárás: Az első lépés sokszor egyszerűen annyi, hogy megkérdezed, miért történik a késés. Lehet, hogy az illető otthoni problémákkal küzd, vagy éppen a munkába jutás körül vannak nehézségei. Egy kötetlen, segítő beszélgetés hatékonyabb lehet a szankcióknál, mert kiderülhet valami, amire megoldást kínálhatsz.
• Pontos protokollok: Dolgozz ki világos, leírt eljárásrendeket a munkaidő, a megbeszélések kezdési ideje és a határidők tekintetében. Ha valaki késik, ne maradjon szankció nélkül, még ha ez csak egy gyengédebb figyelmeztetés is. A “nincs következmény” hosszú távon rombolja a rendet.
• Motivációs elemek: Bizonyos helyzetekben az is segíthet, ha apró jutalmakat adsz azoknak, akik pontosak. Például, ha kora reggel kell indulnotok valahová, a pontos érkezők kapnak egy forró ital kupont vagy valami hasonló, egyszerű kedvességet. Ezzel erősíted a közösségi kultúrát és a pozitív példát.
• Rugalmas munkakezdés: Ha a munkakör engedi, néha a rugalmas kezdési időpont is lehet megoldás, feltéve, hogy megvannak hozzá a szabályok. Például, fix megbeszélésekhez továbbra is pontosan kell érkezni, de a kreatív munkát végzőknek lehet sávos érkezési idő. Ez nem bünteti azt, aki jobban dolgozik kora reggel, és nem kényszerít olyanra, akinek a bioritmusa más. Viszont fontos, hogy mindenki tartsa tiszteletben a közös találkozók idejét.
• Visszajelzési kultúra kialakítása: Ha rendszeresen adsz visszajelzést arról, hogyan hat a csapat munkájára valakinek a késése, azt is megérteti az illetővel, hogy nem csak egyéni időbeosztásról van szó, hanem a többiek ritmusát, eredményességét is hátráltatja. Ha ezt empatikusan teszed, nem fogja személyes támadásnak venni.
• Konfliktuskezelés és határok meghúzása: Ha már többször figyelmeztetted a kollégát, de nem történik változás, nem árt felhívni a figyelmét a szigorúbb következményekre. Fontos, hogy ne tűnjön önkényesnek a vezetői döntés. A határok egyértelmű meghatározása, és a szabályok betartatása is a csapat érdeke.

Friss kutatási eredmények

A “Journal of Workplace Behavior” 2023-as számában jelent meg egy nagyszabású tanulmány, amely 185 kisebb, egyszerűbb szervezeti felépítésű vállalkozást vizsgált. Az eredmények szerint azon helyeken, ahol világos szabályrendszer és egyértelmű vezetői támogatás volt, 31%-kal kevesebb volt a krónikus késés, mint azoknál a cégeknél, ahol a késést “magánügynek” tekintették (Zhang és mtsai., 2023). Továbbá a kutatás rámutatott arra is, hogy a pozitív visszajelzés és a megfelelő javadalmazási rendszer bevezetése 23%-kal növelte a munkavállalók pontosságát. Ez azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak büntető mechanizmusokkal érdemes élni, hanem hatásos lehet a megerősítés is.

Ugyanebben a tanulmányban szerepel, hogy sokan a késést a “láthatatlanság” formájának használják. Egy kisebb cégnél kevesebb lehetőségük van a dolgozóknak arra, hogy máshogy jelezzék az elégedetlenségüket vagy a belső feszültségeiket, ezért az idővel játszanak. Ha ezt ismered és képes vagy kezelni, akkor a késésen keresztül felhalmozott feszültségeket is csökkentheted. Nem feltétlenül kell a munkavállalókat “keresztkérdésekkel” bombázni, de időnként célszerű nyíltan rákérdezni, van-e valami, ami miatt nehézséget élnek meg a munkahelyen. Néha kiderül, hogy a problémát egyébként könnyebb orvosolni, mint hinnéd.

További vezetői megfontolások

“A krónikus későkkel való bánásmód nem korlátozódhat csak a szabályok szigorítására: a mögöttes okok feltárása, az empátia és az együttműködés fejlesztése jelentős hatással bír a szervezeti kultúrára és a munkavállalói elégedettségre.” (Blackwell, 2023)

Ez az idézet jól mutatja, hogy mennyire fontos a probléma átfogó kezelése. Ha egy vállalat kizárólag a “késések adminisztratív következményeire” koncentrál, félő, hogy rövid távú megoldásokat talál, de a probléma újra és újra megjelenik. A notórikus későknél a felelősségérzet csorbult, vagy a motiváció valamilyen szinten hiányzik. Ha mindig a szankciók kerülnek előtérbe, kialakulhat egy negatív légkör, ami a tehetséges, de néha időkezelési nehézségekkel küzdő munkatársaiddal is szembeállít.

Vezetőként mérlegelned kell, hogy a cégprofil mennyire igényel precíz időkezelést. Ha például egy logisztikai szolgáltatásnál minden perc fontos, akkor a szabályrendszernek erre kell fókuszálnia. Ha kreatívabb, projektszerű munkát végeztek, talán a rugalmasság segít abban, hogy megszűnjenek a feszültségek. Egyik véglet sem jó: sem a túlzott szigortás, sem a teljes lazaság nem vezet eredményre. Az igazi kérdés, hogy milyen érthető, életszerű és átlátható kereteket tudsz teremteni, amiben mindenki tisztában van a felelősségével.

Gyakorlati összefoglaló táblázat

Az alábbi táblázatban összefoglalom a gyakorlati lépéseket és azok lehetséges következményeit. A keret eléréséhez használj például ilyen megoldást:

Előremutató gondolatok és tanulságok

A notórius későkkel való foglalkozás többről szól, mint pusztán arról, hogy “állj oda és szólj rá, hogy légy pontosabb”. Ez egyben a szervezeti kultúráról, a konfliktuskezelésről, a motivációról és a munkavállalók belső világáról is szól. Ha a problémát gyökerében szeretnéd megoldani, időt és energiát kell fordítanod rá, hogy megtudd, mi áll a késések hátterében. Néhány esetben egy barátságos, megértő beszélgetés, egy kis figyelmesség vagy a rugalmas munkarend is csodákat tehet. Máskor pedig igenis szükség van a szabályok megszilárdítására, vagy akár a következetesebb – de nem feltétlenül negatív – fegyelmi lépések bevezetésére (Harper, 2022).

A vezetői pszichológia világából ismert, hogy a rendszerszintű változásokhoz türelem szükséges. Ne várd, hogy egy napon belül mindenki átalakul és megszűnnek a késések. Különösen igaz ez, ha a késés kultúrája már bevett szokás a csapatban. Szükség lehet átmeneti időszakra, amikor folyamatosan felhívod a figyelmet a pontosságra, és bevezeted az új szabályozásokat vagy a rugalmasabb hozzáállást. Közben figyelj a kollégáid visszajelzéseire: ha például drasztikusan megszigorítod a rendszert, és a munkavállalók nagy része frusztrálttá válik, akkor könnyen előfordulhat, hogy a megoldás több problémát generál, mint amennyit orvosol. Az is lehet, hogy a rugalmas kezdési idő bevezetésénél derül ki, a csapatnak valójában erre nincs is igénye, csak egy embernek volt szüksége rá, de ezzel viszont valami másnak a rovására megy.

Egyes pszichológiai irányzatok kiemelik, hogy a pozitív visszajelzés tartósabban befolyásolja a viselkedést, mint a büntetés. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek helyzetek, ahol a szankciók szükségesek, de érdemes mindig azzal kezdeni, hogy megpróbálod bevonni az illetőt a folyamatba, és érezteted vele, hogy a pontosság nem egy mesterséges szabály, hanem a közös célok elérésének eszköze (Brown, 2023). Ha a csapattag érzi a felelősséget, és érti, miért fontos mindenkinek a pontos érkezés, sokkal könnyebb lesz bevonnia a mindennapi rutinjába is ezt a szokást.

Végső soron a notórius késők kezelése egyfajta tesztje a csapaton belüli kultúrának, a vezető kommunikációs képességeinek és a szervezet belső szabályozásának. Ha ügyesen kezelsz egy ilyen látszólag hétköznapi problémát, azzal sokat tehetsz a csapatszellemért, a munkamorálért és a hosszú távú eredményességért is. Hiszen egyvalaki késése nem csak róla szól: hatással van a teljes rendszerre. De egy jól megválasztott módszertannal és egy empatikus, de határozott vezetői attitűddel megmutathatod, hogy a munkaidő és a csapatidegek védelme nem bürokratikus kötözködés, hanem közös érdek.

Ha úgy érzed, a saját szervezetedben is kihívásként éled meg ezt a jelenséget, érdemes a fenti javaslatokat tesztelni, akár egyesével, akár komplexebb csomagban bevezetve. Ne feledd: a munkavállalók élethelyzete sokféle lehet, és a késés akár egy segélykiáltásként is értelmezhető. Ezért először a párbeszéd, utána a megegyezés, és csak legvégül – ha muszáj – a szigorodás. Így tudsz harmóniát teremteni a pontosság, a munkahatékonyság és a munkahelyi légkör hármasa között egy egyszerű szervezetben is.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.