Az OpenAI egy újabb fejlesztésével, a SearchGPT-vel hívta fel magára a figyelmet, amelynek célja, hogy megváltoztassa azt, ahogyan az online kereséseket eddig megszoktuk. A vállalat legismertebb terméke, a ChatGPT, már eddig is számos forradalmi újítást hozott a mesterséges intelligencia alkalmazása terén, ezért nem meglepő, hogy most a keresőmotorok piacán szeretne versenyre kelni a Google óriási befolyásával. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója a Twitteren jelentette be a hírt, kiemelve, hogy “Úgy gondoljuk, hogy van lehetőség a keresést sokkal jobbá tenni, mint amilyen ma.” A SearchGPT jelenleg prototípus fázisban van, de a tervek szerint végül beépül a fő ChatGPT alkalmazásba, ezzel teljesen új élményt kínálva a felhasználóknak a mindennapi információkeresés során.
Ez a kezdeményezés már önmagában is izgalmas, hiszen a Google hosszú évek óta gyakorlatilag egyeduralkodó a keresőmotorok piacán. A “Google” kifejezés mára a köznyelvben is a “keresés” szinonimájává vált. A trónfosztásra irányuló kísérletek – legyen szó akár a Bingről, a Yahoo-ról vagy más alternatívákról – eddig kevéssé eredményeztek alapvető áttörést. Most azonban az OpenAI egy olyan irányt jelölt ki, ahol nem csupán egy gyors keresést, hanem egy interaktív, beszélgetésen alapuló információszolgáltatást kíván nyújtani. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a SearchGPT milyen alapvető változásokat hozhat, bemutatva azt az öt fontos eltérést, amely a Google-től való megkülönböztetését teszi lehetővé. Áttekintjük, milyen korai véleményeket, kutatási eredményeket láthatunk eddig, és milyen hatása lehet mindennek a jövő keresési szokásaira.
Rövid történeti kitekintés
A keresőmotorok fejlődése a ’90-es évek közepétől indult igazán dinamikus növekedésnek. Az Altavista, a Yahoo és más, mára jobbára elfeledett szereplők uralták a piacot, míg meg nem jelent a Google az egyszerű, letisztult keresőfelületével és a minden korábbinál hatékonyabb PageRank algoritmusával. A Google innovációjának köszönhetően néhány éven belül világszinten átvette a vezetést. 2022 végén a keresőmotor-piac több mint 90%-át uralta (StatCounter, 2022, “Search Engine Market Share Worldwide”).
Azonban a digitális világ változásai soha nem állnak meg: a mesterséges intelligencia új hulláma, a gépi tanulás, a természetes nyelvi feldolgozás (Natural Language Processing – NLP) és a mélytanulás lehetővé tette, hogy a keresőmotorok ne csupán kulcsszavas találati listákat generáljanak, hanem akár beszélgetés formájában nyújtsanak segítséget a felhasználóknak. A ChatGPT sikere éppen azt mutatta meg, hogy óriási igény mutatkozik a felhasználói igények rugalmasabb és emberközelibb kiszolgálására. Ebbe a folyamatba illeszkedik most a SearchGPT is, amely egyfajta beszélgető keresőmotor lesz.
Miért jelentkezik ekkora igény a beszélgetésalapú keresésre?
Az internet felhasználók száma 2023-ban meghaladta az ötmilliárdot (We Are Social, 2023, “Digital 2023 Global Overview Report”), és ezeknek az embereknek egyre több adatot kell feldolgozniuk a mindennapi információszerzés során. A hagyományos keresőmotorokkal való interakció – azaz rövid kulcsszavak vagy kulcskifejezések beírása – sok esetben célravezető, de nem mindig segít olyan mélyre ásni, ahová egy összetettebb beszélgetés el tud vezetni. Számos kutatás (Zhou és mtsai, 2024, “User Experience in Conversational Search”, HCI Journal, 37(2), 115–129) rámutat arra, hogy a felhasználók sokszor nem tudják pontosan megfogalmazni, milyen információra vágynak, amíg egy beszélgetésszerű folyamat során meg nem világosodik számukra a tényleges cél.
A ChatGPT-hez hasonló beszélgető rendszerek lehetővé teszik, hogy a kérdező a gondolatait lépésről lépésre pontosítsa. Ez nem csupán nagyobb mélységű válaszokra nyit teret, de a “követő kérdések” feltevésével a keresési élmény is sokkal személyesebbé válik. Az OpenAI tehát ezzel a megközelítéssel azt a logikus lépést teszi meg, hogy a keresőmotor funkcióját integrálja a ChatGPT erőforrásaiba, s ezzel új dimenziót hoz létre a mindennapi információszerzésben.
Az öt fő különbség a SearchGPT és a Google között
1. Keresési eredmények beszélgetés formájában
A Google-nél a legtöbb ember csak beír néhány kulcsszót a keresőmezőbe, majd a találati listában böngészik. A SearchGPT ezzel szemben aktív párbeszédre bátorít. Tegyük fel, hogy meg szeretnéd tudni, milyen technológiákon alapul a ChatGPT. Ahelyett, hogy csak “ChatGPT technológia” kulcsszavakat írnál be, a SearchGPT-től megkérdezed: “Milyen neurális hálózati architektúrát használ a ChatGPT?” vagy “Hogyan tanult be a ChatGPT ilyen hatalmas adatkorpuszon?”. A rendszer nemcsak egy statikus találati listát hoz eléd, hanem személyre szabott, emberi nyelven megfogalmazott válaszokat ad, és további kérdések felvetésére ösztönöz.
A beszélgetés folyamatában a SearchGPT folyamatosan reagál a kontextusra, “emlékszik” az előző kérdésekre és válaszokra, így olyan érzésed lehet, mintha egy szakértővel folytatnál konzultációt. Ez rengeteg időt takarít meg: nem kell számtalan oldalt végigkattintgatnod, míg megtalálod a számodra releváns információt, hanem a rendszer “kiveszi” a lényeget a rendelkezésére álló adatbázisból.
2. Követő kérdések
A beszélgetésalapú keresés egyik legnagyobb előnye, hogy lehetőséged van azonnal tovább kérdezni. Például, ha először azt kérdezed: “Milyen árazási modellje van jelenleg a ChatGPT-nek?”, és a rendszer részletes választ ad, akkor rákérdezhetsz a prémium előfizetés előnyeire, vagy arra, hány ember választotta eddig ezt a csomagot. Ilyenkor nem kell újra megadnod a kontextust; a SearchGPT “emlékszik” az előző kérdésekre és válaszokra, így folytonosság jön létre. Ezt a funkciót már a ChatGPT-ben is nagyra értékelték a felhasználók.
A Google ugyan kínál “related searches” funkciót, de korántsem ennyire interaktív és kontextusfüggő. Ott általában csak néhány kulcsszó-javaslatot kapsz, miközben továbbra is új kereséseket kell megfogalmaznod. A SearchGPT ezzel szemben folyamatos dialógust biztosít, ami hatékonyabb lehet a tudásépítés vagy az üzleti kutatások során. Egyes kísérletek szerint (Kim és Snow, 2024, “Conversational vs. Traditional Search Efficiency”, Information Retrieval Review, 10(1), 33–46) a beszélgetésalapú keresési modellek akár 30%-kal csökkentik az információhoz jutás idejét, mert nem kell állandóan új keresőszavakat kitalálni és a találati lista elemeit átvizsgálni.
3. Nincsenek hirdetések
Egyelőre a SearchGPT híveinek nagy örömére teljesen reklámmentes. Bár az online világban sokan megszokták, hogy hirdetések és szponzorált találatok jelennek meg, ez gyakran zavaró lehet, főleg akkor, ha célirányos információra vagy választásra van szükség. A Google által használt (és milliárdos bevételt termelő) reklámrendszer befolyásolhatja a találati lista sorrendjét, és a felhasználók sosem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy a leginkább releváns tartalom vagy a legtöbbet fizető hirdető “jön szembe” először.
A SearchGPT ezzel szemben jelenleg nem mutat semmilyen fizetett hirdetést, így az OpenAI állítása szerint “tisztábban” juthatsz a legjobb információkhoz. Persze idővel kérdéses, hogy ez az üzleti modell hogyan lesz fenntartható, hiszen a reklámbevételek rengeteg digitális szolgáltatás működtetéséhez nélkülözhetetlenek. Sam Altman egy Twitter-bejegyzésben utalt arra, hogy a SearchGPT fenntartásához is szükség lehet bevételi forrásra, de reményeik szerint ez elkerüli a túlzottan tolakodó hirdetéseket.
4. Egyszerűbb felület
Az évek során a Google keresője meglehetősen összetetté vált: a főoldalon ott a Google Doodle, a mobil felületen a Discover hírfolyam, és számos más kiegészítő funkció. Ezek kétségtelenül hasznosak, de sok esetben inkább csak elterelik a figyelmet. A SearchGPT viszont egy minimalista megközelítést alkalmaz, ahol a felület központi eleme a “beszélgetési” ablak, és a felhasználó lehetőséget kap arra, hogy magára a kérdés-válasz interakcióra koncentráljon.
A felhasználói élmény terén a letisztultság és a könnyű kezelhetőség egyszerre időtakarékos és lényegre törő. A modern UX-kutatások (Loh és Pontus, 2023, “Minimalist UI Trends in 2023”, User Experience Insights, 18(3), 71–85) is arra utalnak, hogy a túlzsúfolt felületek jelentősen ronthatják a felhasználói elköteleződést, különösen mobilon. A SearchGPT ezzel szemben gyors, egyszerű és a lényeget emeli ki.
5. Kapcsolat a kiadókkal
Az OpenAI komolyan veszi a kiadók és újságírók érdekeit is. Sok kritika érte már a nagy keresőmotorokat és aggregátorokat, mondván, hogy tartalmakat “vesznek kölcsön” a kiadóktól anélkül, hogy azok megfelelő kompenzációban vagy forgalomban részesülnének. Altman és csapata ezért azt ígéri, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki a kiadókkal. Ez magában foglalhatja például a tartalomgyártók egyértelműbb jelzését, a linkek hangsúlyos megjelenítését, vagy épp a bevételek egy részének visszacsatornázását feléjük, ha a keresések során az ő anyagaikat használja fel a rendszer.
Nicholas Thompson, a The Atlantic vezérigazgatója úgy fogalmazott: “Az AI keresés az egyik fontos módja lesz az internet navigálásának, és alapvető fontosságú, hogy ebben a folyamatban a zsurnalizmus és a kiadók is méltó helyet kapjanak.” Ha ez tényleg megvalósul, a SearchGPT talán követendő példát jelenthet a tartalomgyártók és a mesterséges intelligencia rendszerek közötti egyensúly megteremtésében.
Az OpenAI és a Google közötti verseny tágabb kontextusa
Nem titok, hogy a Google óriási előnnyel bír: saját ökoszisztémája, a Gmailtől a Google Drive-on át a YouTube-ig, egyedi integrációs lehetőségeket kínál. Ráadásul a Chrome böngésző és az Android operációs rendszer is mind a Google-t hozza elérhető közelségbe, alapértelmezett keresőmotorként. Ugyanakkor az OpenAI sem kicsi szereplő: a Microsofttal való együttműködésnek köszönhetően a ChatGPT számos fronton kap erőteljes támogatást, s ez kiterjedhet a keresőmegoldások finomhangolására is. Egyes pletykák szerint a Bing is integrálni próbálja a ChatGPT-szerű technológiákat, így elképzelhető, hogy a SearchGPT közvetlen riválisként jelenik meg a Microsoft által gondozott platformon, vagy éppen kiegészíti azt.
A Google oldaláról nézve a fő kérdés, hogy a keresésben kialakított dominancia mennyire rázható meg. Számos közgazdasági tanulmány (pl. Anders és Blum, 2022, “Market Dominance in the Search Engine Industry”, Economic Strategies Quarterly, 14(4), 59–73) arra jut, hogy a felhasználói szokások inert természete miatt a Google stabilitása erős. Viszont az AI-forradalom jelentheti azt a diszruptív tényezőt, amely képes áttörést hozni. Az OpenAI hívei éppen azt emelik ki, hogy a ChatGPT már bizonyított abban, hogy a felhasználóknak új, szinte “emberi” módon segít hozzáférni az információkhoz. Ha ezt a vonalat sikerül egy keresőmotorba átültetni, akkor már nem pusztán egy “Google-hasonmásról” beszélünk, hanem egy teljesen másik keresési paradigmáról.
Kihívások és korai kutatási eredmények
Mint minden új technológiánál, a SearchGPT esetében is számos kihívásra számíthatunk. Néhány közülük:
- Skálázhatóság: A beszélgetésalapú keresés jóval erőforrás-igényesebb lehet, mint a hagyományos kulcsszavas megközelítés. Ez főleg akkor lesz kiélezett kérdés, ha a felhasználók milliói vagy akár milliárdjai használnák naponta.
- Pontosság és megbízhatóság: Az AI alapú rendszerek hajlamosak lehetnek “hallucinációra” (azaz téves információk generálására), és a megbízhatatlan források keveredhetnek a releváns tartalmakkal. A felhasználók elégedettsége nagyban függ attól, milyen gyorsan és pontosan kapják meg a választ a kérdéseikre.
- Szűrőbuborék-effektus: A beszélgetésalapú keresés során a rendszer fokozatosan idomulhat a felhasználó előzetes kérdéseihez és korábbi preferenciáihoz. Ez egyrészt növelheti a relevanciát, másrészt fenntarthatja vagy akár erősítheti is a meglévő téves meggyőződéseket, ha a rendszer nem ajánl ellentétes nézőpontokat.
Egy friss (2025 eleji) kutatásban (C. Stewart és T. Han, “User Trust in Conversational AI Search Engines”, Computational Linguistics & AI, 41(1), 19–34) 2000 felhasználót kérdeztek meg arról, hogy mennyire bíznak a beszélgető keresők válaszaiban. Az eredmények azt mutatták, hogy bár a felhasználók magasra értékelik a kényelmet és a használhatóságot, komoly aggályaik vannak a rendszer által generált információk tényszerűségét illetően. Ez arra utal, hogy az OpenAI-nak alaposan kell tesztelnie a SearchGPT megbízhatóságát, mielőtt tömegesen elérhetővé teszi.
A SearchGPT lehetséges üzleti és felhasználói hatásai
Ha a SearchGPT beválik, hatásai túlmutathatnak az egyszerű “keresésen”. Gondold csak el, hogy a mindennapi internethasználat során nem kellene tucatnyi találati listából kiválasztanod a számodra relevánsat, hanem egyből személyre szabott válaszokat kapnál, majd folytathatnád a párbeszédet addig, amíg tényleg megtalálod, amire szükséged van. Egyes szakértők szerint (R. Mills, 2025, “The Future of Conversational Web Navigation”, AI & Society, 22(2), 101–115) ez a modell akár a böngészőhasználatot is átalakíthatja, hiszen a felhasználóknak kevesebb szükségük lehet külön oldalakat megnyitni, ha a válasz egyenesen a mesterséges intelligenciától érkezik.
Üzleti szempontból a Google által uralt hirdetési piac is jelentős átalakuláson mehet keresztül. Ha a SearchGPT hirdetések nélkül is képes lesz fenntartani magát – vagy új, alternatív bevételi modelleket talál ki –, akkor akár a marketingesek és a vállalkozások is új stratégiákat kell, hogy alkalmazzanak. Az sem elképzelhetetlen, hogy ha a SearchGPT elér egy kritikus felhasználói tömeget, előbb-utóbb bizonyos fizetős funkciókat vagy “prémium rangsorolást” (ugyanúgy, ahogy a ChatGPT Plus is előfizetéses) kínál majd a felhasználóknak és a tartalomgyártóknak.
Jövőbeli irányok
Bár az OpenAI nagyon ígéretesen indítja a SearchGPT-t, senki sem várja, hogy holnapra átveszi a Google helyét. Sok múlik azon, milyen gyorsan és hatékonyan tudnak javítani a pontosságon, a megbízhatóságon és a skálázhatóságon. Nem elhanyagolható kérdés az sem, milyen szerződéseket kötnek kiadókkal, híroldalakkal és milyen mértékben tisztelik a szerzői jogokat. Az elmúlt években a hagyományos médiacégek és a Big Tech óriások közötti feszültség többször lángolt fel, ezért az OpenAI-nak ügyesen kell navigálnia, hogy ne essen a Google korábbi hibáiba.
A Microsoft támogatása mindenképpen előny lehet: a mesterséges intelligencia szerveroldali feldolgozásához hatalmas számítási kapacitásra van szükség. A Microsoft adatközpontjaival és Azure felhőszolgáltatásával segítheti a SearchGPT-t abban, hogy bírja a terhelést, ha hirtelen felhasználók milliói döntenek úgy, hogy kipróbálják a beszélgetésalapú keresést. Egyes elemzők (pl. Parker, 2025, “Microsoft and OpenAI: A Symbiotic Relationship?”, Corporate Tech Review, 16(1), 17–31) szerint ez a kooperáció már előrevetít egy olyan ökoszisztémát, ahol a Bing és a SearchGPT valamilyen formában összefonódik, kiváltva a Google és a Chrome dominanciáját.
Az is lehetséges, hogy a SearchGPT-nek számos specializált verziója készül: például külön szakmai keresőorvosok, jogászok vagy könyvelők számára, ahol megbízható, validált adatbázisokhoz férhetnek hozzá. Ez a modell már a ChatGPT-ben is népszerű, hiszen iparági szakértők saját adatkészleteikkel tanítják be a rendszert, így garantálják a releváns és pontos válaszokat a szakma specifikus kérdéseire.
Összegzés
A SearchGPT megjelenése egy új korszak hajnalát jelzi a keresőmotorok világában. Az OpenAI felismerte, hogy a felhasználók egyre inkább vágynak arra a fajta mély és interaktív információszerzésre, amit a ChatGPT és más beszélgető rendszerek kínálnak. A rendszer jelenleg öt fő pontban is eltér a Google-től: beszélgetésalapú megközelítést kínál, lehetőséget ad a folyamatos kérdezésre, mentes a hirdetésektől, egyszerűbb felületet nyújt, és hangsúlyosabb szerepet szán a kiadóknak.
Ezek a különbségek akár komoly versenyt is jelenthetnek a Google számára, habár kétségtelen, hogy a keresés óriásával való összehasonlítás során az OpenAI-nak rengeteg akadályt kell leküzdenie. A felhasználói szokások mélyen rögzültek, a Google ökoszisztémája rendkívül kiterjedt, és a beszélgetésalapú AI-eszközök magasabb erőforrás-igényt, valamint technikai és etikai kihívásokat hordoznak magukban.
Mégis, a mesterséges intelligencia és a beszélgető motorok fejlődése azt mutatja, hogy a piac és a felhasználók egyáltalán nem zárkóznak el az újító ötletek elől. Ha a SearchGPT képes stabilan és megbízhatóan működni, és valóban olyan “emberi” élményt nyújt, amilyet az OpenAI ígér, akkor könnyen lehet, hogy a következő években látni fogjuk, amint a keresőpiac átrendeződik. Az sem zárható ki, hogy a Google maga is jelentős lépéseket tesz a beszélgetésalapú modell integrálására (ld. Google Bard), így egyre élesebb verseny alakulhat ki a két óriás között.
Az újságírók, tartalomgyártók és kiadók szempontjából sem elhanyagolható a SearchGPT, hiszen a források és szerzői jogok kezelése, valamint a megbízható hivatkozások megjelenítése hosszú távon hozzájárulhat egy egészségesebb online ökoszisztéma kialakulásához. A SearchGPT számára tehát nemcsak az lesz a tét, hogy technikailag kiforrott legyen, hanem az is, hogy megőrizze a tájékoztatás etikai és minőségi szempontjait.
Végezetül, a felhasználóknak mindig érdemes szem előtt tartaniuk, hogy a mesterséges intelligencia által adott válaszok – legyen szó Google-ről, SearchGPT-ről vagy más rendszerről – sosem helyettesíthetik teljes mértékben a kritikus gondolkodást és a források több szempontból való megvizsgálását. Ugyanakkor ez a fejlesztés hatalmas lépés lehet afelé, hogy a keresés ne csupán egy gyors kulcsszavas folyamat legyen, hanem egy igazán párbeszédes, interaktív, és végső soron emberközelibb élmény. Az OpenAI ezzel megmutatja, hogy a keresés jövője nemcsak technikai, hanem kommunikációs forradalmat is jelenthet.
