A sikertelen emberek, a csődbe ment vállalkozók, a halott emberek csendesek. A sikeres emberek, a virágzó vállalkozások, a 110 éves emberek pedig hangosak.

Az agyunk torzít. Ennek több oka is van, pl. az, hogy ha feldolgoznánk a környezetünkből jövő összes, de összes információt, hamar felforrna az agyunk. Az agyunk úgy is torzít, hogy az információkat kiegészíti a saját mentális modellünk alapján. És van egy elsőre meredeknek tűnő állításom: még soha nem jártál abban a világban, amiben élsz. Nagyjából 200 torzítás áll az objektív valóság és közted. 

Alapesetben ki mástól, mint a sikeres emberektől szeretnénk tanulni, tőlük akarjuk ellesni a titkot. A sikeres embereket követik, a sikeres emberek tartanak előadásokat. A vékony emberektől akarunk megtanulni diétázni, a 110 éves nagymamától akarjuk megtudni, hogy mi a hosszú élet titka és 100 milliárdos cégvezető stratégiáit akarjuk elsajátítani. A bukott emberek pedig nem kerülnek a látóterünkbe. 

1938-ban Wald Ábrahám matematikus csatlakozott egy amerikai alkalmazott matematikai bizottsághoz, akik harcászati problémákat oldottak meg. Ezek olyan statisztikai feladatok voltak, amiket a hadparancsnokok nem tudtak megoldani. A háborúban a nagy és nehéz bombázók könnyű célpontok voltak, sokszor el sem jutottak a megsemmisítendő területig, mert lelőtték őket. A visszatérő gépekről levették a nyomokat, és arra kérte a hadsereg Ábrahámékat, hogy statisztikai alapon állapítsák meg azt, hogy hova tegyenek még páncélt. A gépek szárnyát, a törzsrész közepét és farkát érték a lövések. Te hová tennél még egy kis páncélt?

Ábrahámék nem értettek veled egyet, hiszen nem a visszatérő gépek az érdekesek, hanem azok, akik nem tértek vissza. Pár lövés a szárnyba, a törzs közepébe, meg a farokrészébe nem a legveszélyesebb, hiszen ezeket túlélték. Ez a túlélési torzítás, hiszen a vissza nem tért gépeket kell vizsgálni. 

A bukott emberektől sokkal többet tanulhatsz, mint a sikeresektől. Kérdezz meg egy 110 éves embert, hogy mi a titka a hosszú életnek. Általában a válaszuk az, hogy napi egy doboz cigi, vagy a hit vagy napi 30 perces séta. Egy maréknyi 110 éves ember van, viszont a temető tele van olyan 50 év alatti emberekkel, akik valamilyen egészségügyi hibát követtek el. Ha megkérdezel csontsovány embereket, hogy mi a diétájuknak a titka, akkor sokan azt mondják, hogy heti 5 McDonalds’. Ha megkérdezel egy 100 milliárdos cégvezetőt, hogy mi a titka, akkor kb. a rendszerben való gondolkodást, a jó csapatmunkát és ilyen unalomig mantrázott dolgokat fog mondani. Ezt 100 és 100 tanácsadó, könyv és előadó feldolgozta már. Persze nem azt mondom, hogy ezok nem szükségesek a sikerhez, mert igenis, hogy kellenek, de egy 3.000 Ft-os könyvben is benne vannak ezek az információk. 

Egy jól működő vállalkozáshoz szerencse is kell. Sokszor látok olyan vállalkozókat, akik nyitnak egy üzletet és pár héten belül beindul nekik, de maguk sem értik, hogy miért. Sőt nem is gondolkoznak ezen, csak megy és kész. És ezek a vállalkozók szoktak csinálni még pluszba 1, 2, 3 vállalkozást, amit már nem tudnak befuttatni, mert nincsen sem vállalkozói, sem üzleti tapasztalatuk, sem rendszerük és a szerencse istennője is elhagyta őket.

Havonta Magyarországon kb. 150 webáruház nyílik. Ebből mennyi lesz sikeres? Egy? Kettő? Magyarországon havonta kb. 90 marketinges vállalkozás nyílik. Ebből mennyi éli meg az első egy évet? Egy, kettő? 

Te ne ess bele a túlélési torzításba. Inkább azt kutasd, hogy milyen hibákat nem szabad elkövetni, mert a kudarcból sokkal több van, mint szerencsés vállalkozásokból. És a hibákból tanul az ember, a sikertől pedig motiválttá válik. Ezért írtuk ezt a könyvet:

https://dajka-gabor.hu/marketingblog/termek/dajka-gabor-en-megmondtam/

Egyébként én úgy gondolom, hogy egy egyedülálló könyvet írtunk. És én eddig még egy hazai marketingestől sem hallottam azt, hogy a bukott vállalkozásokról beszélt volna. Légy te is ennek a különleges dolognak a része.