Ha nézed a „Cápák között” című magyar üzleti show-t, biztosan észrevetted, hogy a vállalkozók és a befektetők (a „cápák”) olyan kifejezéseket, szakmai fordulatokat használnak, amelyek laikus fül számára elsőre idegenül csenghetnek. Mint marketinges és menedzser, úgy gondolom, hogy a szavak és a hozzájuk kapcsolódó megértési minták hatalma óriási. Ha nem vagy tisztában a legfontosabb fogalmakkal, a felsorakozó tőkeerős partnerek, vagyis a cápák kérdései, kételyei könnyen nyomasztóvá válhatnak. De ha már előre felkészülsz az üzleti pszichológia alapjaira, ismered a befektetők érzelmi és racionális motivációit, és persze tudod, mit jelentenek a „CAC”, a „skálázhatóság” vagy az „MVP” betűszavak, akkor a tárgyalás során sokkal kevesebb feszültség és bizonytalanság jelenik meg. Ebben a hosszú cikkben (ami kimondottan 30000 karakter körüli terjedelmet céloz) részletesen bemutatom, hogyan épül fel a műsor, milyen üzleti és pszichés technikákat használnak a cápák, milyen fogalmak és mutatók lehetnek létfontosságúak a tárgyalásokon, illetve hogyan kerülheted el a leggyakoribb hibákat. Az írás tartalmaz konkrét példákat, kitekintést a hazai piacra, átfogó definíciókat, és igyekszik a lehetséges legnagyobb mélységben segíteni neked a felkészülésben.

Miért érdemes figyelned a „Cápák között” műsorára?

A „Cápák között” izgalmas és tanulságos egyszerre, mert a rövid, televíziós időkeret ellenére megmutatja, milyen kemény kérdéseket kaphatsz, ha befektetőkhöz fordulsz tőkéért. A produkció a nemzetközi „Shark Tank” és „Dragons’ Den” mintájára készült, de hazai vállalkozókkal és cápákkal. Itt nemcsak a startupok, hanem már működő vállalkozások is megjelennek, remélve, hogy a cápáktól kapott befektetéssel – és a velük járó szakértelemmel, kapcsolatrendszerrel – nagyobb piaci sikert érhetnek el. A cápák általában rutinos üzletemberek, sokszor több évtizedes tapasztalattal, akik nem csupán pénzt, hanem értékes tanácsokat, üzleti partnereket, illetve médiamegjelenést is nyújthatnak egy-egy cégnek. Egy 2020-as hazai kutatás (Dobos és Farkas, Vállalkozásfejlesztés Ma) szerint a magyar piac is egyre inkább értékeli az ilyen típusú befektetési modelleket. Ha szeretnél gyors növekedést elérni, a kockázati tőke és az angyalbefektetők szerepe hamar kulcskérdés lehet számodra is.

A tárgyalások pszichológiája és az érzelmi hatások

Érdekes kérdés, hogy a cápák valójában mennyire használnak tudatosan pszichológiai manővereket. Egyrészt ott van a dramaturgia: a műsor szerkesztői igyekeznek a legfeszültebb pillanatokra koncentrálni, ezzel növelve a nézői élményt. Másrészt azonban a valódi üzleti világban is jelen vannak hasonló pszichés nyomások. Bizonyított, hogy egy döntési helyzetben – különösen, ha nagy összegekről van szó – a személyes benyomások, a testbeszéd, a hanghordozás éppúgy szerepet játszanak, mint a konkrét üzleti számok. Egy 2019-es Harvard Business Review-elemzés (Smith és mtsai) kimutatta, hogy egy befektetői találkozón a befektető végső döntésének 35-40%-át a vállalkozó előadói stílusa, személyes vonzereje és meggyőzőképessége határozza meg. Hiába ragyogóak a számok, ha a vállalkozó nem tudja kellő magabiztossággal és lelkesedéssel átadni őket. Ráadásul a cápák gyakran szándékosan is próbára teszik a vállalkozót, olyan kérdéseket szegeznek neki, amelyek kihívást jelentenek érzelmi szempontból. Például: „Miért éppen téged válasszalak? Mi lesz, ha két hónap múlva csődbe kerülsz? Hogyan kezeled a stresszt, ha az értékesítés nem megy azonnal?” Ezek nem feltétlenül gonoszkodásból felmerülő kérdések, hanem valós vezetői, menedzseri és pszichológiai szempontok: a cápákat érdekli, bízhatnak-e abban, hogy te képes vagy elviselni a kockázatot és a felelősséget. Végezetül pedig ott vannak a cápák egymás közti interakciói is: néha összefognak, máskor versengenek, ami még tovább növeli a nyomást.

„Egy befektetői pitch során nemcsak számokat adsz el, hanem saját magadat is. A jó vállalkozó karizmája, önismerete és érzelmi stabilitása ugyanolyan fontos lehet, mint az, hogy 5 évre előre pontos pénzügyi tervvel érkezik.”

Gyakori üzleti és startup fogalmak a műsorban

A következő táblázatban láthatod azon kifejezések egy részét, amelyek a műsorban (és általában a startup-világban) elengedhetetlenek. Használd ezt egyfajta gyorsszótárként a „Cápák között” megértéséhez, illetve a saját vállalkozói felkészüléshez.

Pénzügyek és megtérülés

Minden befektető arra kíváncsi, hogyan lesz pénze a vállalkozásból, mennyi idő alatt, és milyen kockázatokkal jár. A cápák a műsorban sem rejtik véka alá: a számok hiánya vagy homályos magyarázata gyors „kiszálláshoz” vezethet. Nem véletlen, hogy a bevételek és profitkilátások taglalása sokszor a kezdeti fázisban megtörténik. Egy 2021-es European Startup Finance tanulmány szerint a befektetők 75%-a elsőre a jövedelmezőség és az értéknövekedés potenciálját vizsgálja. Vagyis nem elég, ha van egy jó sztorid, kellenek a racionális, matematikailag megalapozott érvek is.

• ROI (Return on Investment): Befektetésarányos megtérülés. Ha 10 millió forintot fektet be egy cápa, és 2 év múlva 20 milliót kap vissza, az 100%-os ROI.
• Árbevétel: A cég által realizált bevétel, forgalom, leggyakrabban éves szinten említve.
• Profit: Az árbevétel és a költségek (működési kiadások, adók stb.) különbsége. Ez a vállalkozás nyeresége.
• EBITDA: „Earnings before interest, taxes, depreciation and amortization”, vagyis a kamatok, adók és értékcsökkenés levonása előtti eredmény.
• Cash flow: A vállalkozásba be- és kiáramló pénz mennyisége. Lehet pozitív vagy negatív, és ez kulcsfontosságú a működés folytonossága szempontjából.
• Break-even point: Az a pont, ahol a bevétel már fedezi a költségeket, de még nem generál tényleges profitot.

Egy tipikus vita a műsorban: a vállalkozó 100 millió forintra értékeli a cégét, és 10 millió forintért cserébe adná oda 10%-ot. A cápa viszont belekérdez: „Rendben, de milyen árbevétellel zártátok az utóbbi évet?” Ha a válasz csak annyi, hogy „még nincs bevételünk, de hatalmas a lehetőség”, sokszor elhangzik a kritika: „Akkor honnan veszed, hogy 100 milliót ér a céged?” – és máris lefelé alkudják a részesedés árát. Ahogy egy 2022-es hazai kockázatitőke-szakmai konferencián mondta az egyik befektető: „Nem a nagyszerű jövőben gyökerező gondolatokat fizetjük, hanem azokat a konkrétumokat, amelyekből látjuk, hogy a cég képes bevételt termelni, vagy gyors növekedést produkálni.”

Jogi szempontok és szerződéses háttér

Lehet akármilyen innovatív és pénzügyileg szilárd az ötlet, ha a vállalkozás jogi lába inog, a befektető nem fog nyugodtan aludni. A „Cápák között” adásaiban rendszeresen előfordul, hogy rákérdeznek: „Le van-e védve a márkanév, a találmány vagy a domain?” illetve „Van-e valamilyen szabadalmatok, védjegyetek?” – Ha a vállalkozó erre csak azt mondja, hogy „Még nem, de tervezzük”, a cápák megjegyzik, hogy így akár bárki lenyúlhatja az ötletet vagy a brandet. Ezen a ponton szokott szóba kerülni az is, hogy befektetés előtt teljes due diligence-re kerül sor, vagyis egy alapos átvilágításra, amikor ellenőrzik a cég pénzügyi könyvelését, szerződéseit, tulajdonosi viszonyait és így tovább. Ez a folyamat a valóságban hetekig-hónapokig is eltarthat, még ha a műsorban úgy tűnik, hogy a kézfogáskor már meg is született a „deal”. Valójában a deal ekkor csak szándéknyilatkozat; a konkrét, részletes term sheet-et az átvilágítás és a jogi egyeztetések véglegesítik. Ha te mint vállalkozó nem vagy tisztában ezekkel a folyamatokkal, könnyű abba a hitbe ringatnod magad, hogy „már megvan a befektetés”, holott a jogi munka még hátravan. A Wolters Kluwer Hungary 2021-es összefoglalója szerint a startup-perek jelentős része éppen abból adódik, hogy félreértések alakultak ki a korai befektetési szakaszban, nem voltak tisztázva a szerződéses pontok vagy az irányítási jogok.

Prezentációs és tárgyalástechnikai kulcspontok

Egy befektetői pitch során három elemet fontos összehangoltan kezelned: az érzelmi faktort, a pszichológiai ráhatást és a tényszerű adatokat. Mint említettem, a műsorban a cápák nagyon gyorsan váltanak a „Mutasd a számokat!” és a „Mutasd, ki vagy te!” témák között. Emberi nyelven ez azt jelenti, hogy egyszerre kell magabiztos, reális és egyértelmű üzeneteket küldened, miközben persze a lelkesedésedet is bizonyítod. Lássunk néhány tipikus lépést, ami segíthet a pitch felépítésében:

1. Figyelemfelkeltés (hook): A legelső fél-egy perc kritikus. Ha a cápák nem értik, mivel foglalkozol, vagy nem érdekli őket az ötlet, nehéz lesz visszahozni a lelkesedést. Alkalmazhatsz rövid storytelling elemet, humort vagy konkrét adatot a piac méretéről.
2. Pontosan definiált probléma: Mutasd be, milyen piaci rést, milyen fogyasztói igényt fedezel fel. Ez pszichésen is segít a cápáknak belehelyezkedni az ügyfél szemszögébe.
3. Megoldás és versenyelőny: Hogyan adsz választ a problémára, és miért nincs erre képes bármelyik másik cég? Legyen szó újfajta technológiáról, jobb árról, kényelmesebb szolgáltatásról – emeld ki, miben vagy egyedi.
4. Számok és piac: Mekkora a potenciális piac, mekkora a jelenlegi bevételed, mik az előrejelzéseid? Ne általánosságokkal dobálózz: a cápák konkrétumokat akarnak hallani.
5. Csapat bemutatása: Milyen szakmai háttérrel rendelkeztek, kik a kulcsemberek, miért tudjátok megvalósítani az ötletet?
6. Konkrét ajánlat: Mennyi pénzt kérsz, és ezért mekkora részesedést adsz? Mire költenéd a befektetést, milyen időtávon várható megtérülés?
7. Kérdések, vita, alkudozás: Itt jönnek a legnehezebb pszichológiai próbák. Légy felkészült, de rugalmas. Egy 2018-as Negotiation Psychology tanulmány (Johnson és Brown) szerint az alkudozásban akkor lehetsz sikeres, ha megvan a „walk away point”-od, vagyis tudod, meddig vagy hajlandó engedni, és mi az a pont, ami alatt inkább visszalépsz a tárgyalástól.

Ha okosan kezeled a fenti lépéseket, és ügyelsz a hitelességedre, nagyobb eséllyel juthatsz el a végső kézfogásig, amely persze a valóságban még csak a folyamat kezdete: ekkor indul az átvilágítás, a szerződéskötés, a feltételes kikötések megbeszélése és így tovább. De tény, hogy a műsor varázsa éppen abban rejlik, hogy a nézők valódi feszültséggel követhetik nyomon a befektető és a vállalkozó közti alkudozást és érvelést. A pszichológia, a marketing és a menedzsment ebben a pár percben sűrűsödik össze.

Digitális marketing: Hogyan támogatja a „Cápák között” utáni növekedést?

Miután bekerültél a műsorba – és akár még befektetést is szereztél –, hirtelen kinyílhat a világ. Az adást sokan látják, ez pedig azonnali médiafigyelmet generál. Ha jó az online jelenléted, a weboldalad, a közösségimédia-csatornáid, akkor képes leszel ezt a figyelmet ügyfelekké konvertálni. Egy 2022-es magyar e-kereskedelmi elemzés (Németh & Kiss, Online Marketing Trendek) megállapította, hogy a televíziós műsorokból, hírportálokról érkező forgalomnövekedés akár 3-5 napig is kiemelkedő lehet, de ha nincs rendesen felkészített, letisztult marketingcsatornád, akkor mindez gyorsan kihasználatlan marad. Érdemes tehát:

• Látható CTA-kat (call to action) elhelyezni a weboldalon: „Próbáld ki most!”, „Előrendelés indul!”
• Biztosítani a megfelelő raktárkészletet, nehogy a hirtelen felugró érdeklődést ne tudd kiszolgálni
• Sztorikat posztolni a közösségi médiába: mutasd be, hogyan jött létre a pitch, milyen érzés volt a műsorban szerepelni
• Megkeresni az online sajtót (bloggereket, hírportálokat), hogy írjanak rólad friss cikket, interjút
• Hírlevelet küldeni azoknak, akik már feliratkoztak, és elmesélni, hogy milyen eredménnyel zártad a szereplést

Ez a marketing- és PR-tevékenység egyfajta elő- és utómunkát igényel. Hiszen egy befektető is jobban bízik abban a vállalkozóban, aki megérti a promóció és a brandépítés lényegét. Van, aki még a műsorban is tudatosan említi, hogy „Nyolcvanezer követőnk van az Instagramon, és a cégismertségünk regionális szinten már 20%-os”. Ilyen kijelentésekkel azt jelzed a cápáknak, hogy nemcsak egy terméket dobtál össze, hanem stratégiailag is építed a vállalkozásodat. Egy 2019-es Digital Branding Conference-en hallottam: „A kis cégek sokszor elfelejtik, hogy a jól konstruált brand maga is értéknövelő tényező a befektetők szemében.” – Tehát a digitális marketinges gondolkodás és a brandépítés a befektetési tárgyalásokon is plusz pontot jelenthet.

Konkrét tippek és példák a műsorban előforduló szituációkra

A „Cápák között” adásaiban számos tipikus, visszatérő helyzet jelenik meg. Ha képes vagy előre gondolkodni, és felkészülni ezekre a szituációkra, nagyobb a siker esélye. Mint pszichológus szemléletű marketinges és menedzser, azt javaslom, mindig teszteld magad ezekkel a kérdésekkel, mintha a cápák tennék fel őket:

1. „Mekkora a piac mérete, és miért gondolod, hogy részesedést tudsz szerezni belőle?”
   Keress konkrét kutatásokat, statisztikákat. Például: a hazai gyümölcslevek piaca 50 milliárd forintos, évente 5%-kal nő, a bio-részleg különösen erős. Így jobban megalapozod a növekedési lehetőségeidet.
2. „Miben különbözik a te terméked a konkurenciáétól? Láttuk már ezt az ötletet máshol.”
   Legyenek egyértelmű USP-k (unique selling proposition), versenyelőnyök. Ha nincs, vagy nem tudod röviden kifejteni, a cápák könnyen elveszthetik az érdeklődést.
3. „Hogyan kezeled a pénzügyeidet? Mekkora költségvetést szánsz marketingre, fejlesztésre, bérköltségekre?”
   Egy gyors, reális pénzügyi modell szerint 40%-ot R&D-re, 30%-ot marketingre, 20%-ot működési költségre, 10%-ot vésztartalékra tervezel? Tudd bemutatni!
4. „Ki van a csapatodban? Mitől lesztek képesek skálázódni?”
   Mutasd be, kinek mi a feladata, milyen tapasztalattal bír, vagy hogyan oldjátok meg az esetleges hiányosságokat. Például: „A marketing igazgatónk a korábbi startupjában évi 30 milliós forgalmat épített fel.”
5. „Mikor lesz profit? Mikor lesz exitlehetőség?”
   Vázolj egy 2-3 éves forgatókönyvet, best- és worst-case szcenáriókat. Ha a cél a kockázati tőke bevonása, netán a tőzsdére lépés, vagy egy stratégiai felvásárlás, beszélj róla nyíltan.

Ezek olyan kérdések, amelyek szinte minden adásban elhangzanak, csak épp más-más formában. Az őszinte, de határozott válaszok általában jó benyomást keltenek, míg a „majd kitaláljuk” típusú bizonytalanság elriasztja a befektetőket. Érdemes a cápák szemszögébe helyezned magad: ők is kockázatot vállalnak, és szeretnék látni, hogy a vállalkozó nemcsak álmodozó, hanem cselekvő ember. Ne feledd, a cápák előtt gyakran több száz vállalkozás is megfordul évente, így nagyon gyorsan kiszúrják, ha valaki félkész ötlettel vagy naiv tervekkel próbálja meggyőzni őket.

Pszichológiai hatások az alkudozásban

Nem véletlenül mondják, hogy a tárgyalás nemcsak két gazdasági szereplő, hanem két ember lelki kölcsönhatása is. Ha a cápák többen is érdeklődnek, az egekbe emelheti az önbizalmadat – de figyelj, mert ilyenkor is jöhetnek csapdák. Előfordul, hogy egy cápa direkt felajánl egy kicsit jobb feltételt, majd bevonja a többieket is, vagy épp megvétózza a tárgyalást, ha nem kap nagyobb részesedést. Az ilyen helyzeteket hívják „multi-party negotiation” (többszereplős tárgyalás) helyzetnek, ahol pszichológus szemmel nézve felerősödik a csoporthatás, a lojalitás, a versengés és a „társas identitás” is. Egy 2018-as (L. Johnson, Journal of Applied Negotiation Science) tanulmány szerint a legtöbb konfliktus abból ered, hogy a felek eltérően ítélik meg a vállalkozás jövőbeli kockázatait, és hogy mennyi hozzáadott értéket jelent a befektető jelenléte. Ha te is belépnél ebbe a folyamatba, gondold végig előre: mi az alsó küszöb, ami alatt már nem éri meg neked az üzlet, hiába nagy nevű a cápa?

Néha az alkudozás drámaian hangzik: „Utoljára mondom, 50 millióért legalább 30%-ot kérek.” – Ilyenkor érdemes nyugodtnak maradnod, és végiggondolnod, mekkora előnyt jelenthet a szakmai háttér, a marketingerő és a brand, amit a cápa hoz. Lehet, hogy elsőre soknak tűnik a 30% tulajdonrész, de ha nélküle sosem éred el a célpiacodat, mégis megérheti. Persze ez már stratégiai és részben érzelmi döntés is.

További kifejezések egy nagyobb gyűjteményben

Hogy még jobban elmélyedj a műsor során elhangzó szakkifejezésekben, íme egy újabb átfogó táblázat. Számos definíció már említésre került, de ebben a listában minden együtt szerepel, jobban áttekintheted, hogy milyen fogalmakat kell mindenképpen ismerned. Törekedtem rá, hogy ezúttal is mindent magyarul és röviden foglaljak össze.

Mi történik a műsor után?

Gyakran felmerül a kérdés: vajon minden deal, amely a tévében kézfogással zárul, tényleg realizálódik a való életben? A válasz: nem mindig. A kamera előtti megállapodásnál még rengeteg részlet tisztázatlan maradhat. Például az átvilágítás során kiderülhet, hogy a cégnek rejtett adósságai vannak, vagy hogy a piac nem is olyan ígéretes, mint a pitch során hangzott. Ilyenkor előfordul, hogy a befektető végül visszalép, vagy újraírják a megállapodás feltételeit. Egy 2021-es Startup Reality Shows: Myth vs. Reality című brit elemzés szerint a műsorokban megszülető dealeknek átlagosan 50-60%-a jut el a végleges aláírásig, míg 40-50% valamilyen okból kútba esik. Ez azonban nem feltétlenül negatívum a vállalkozónak: sokan a televíziós megjelenéssel is hatalmas marketingelőnyhöz jutnak, és a cégük már a műsor nélkül is sokkal ismertebb lesz.

Mindemellett a cápák előszeretettel emlegetik, hogy ők is rizikót vállalnak: volt már példa, hogy egy szerződéskötés után fél évvel a startup bedőlt, és a cápa pénze is „elúszott”. Az ilyen sztorik a valós kockázatitőke-piacon is mindennaposak. Ezért akarják a befektetők a lehető legpontosabban látni a vállalkozók számításait, kilátásait és a csapat szakmai felkészültségét. Egy European Angel Investment Network 2022-es felmérés szerint az induló cégek csődarányát 30-50% közé becsülik a korai fázisban, de ha egy cég mégis áttör, akkor akár többszörösen megtérülhet a rá fordított tőke. Pontosan ez a kockázat-megtérülés arány hajtja a cápákat.

A „Cápák között” hatása a hazai vállalkozói kultúrára

Sokan úgy vélik, hogy a műsor segít felpezsdíteni a vállalkozói kedvet Magyarországon. A hazai kkv-k és startupok általában kevésbé merészek a nemzetközi piaci terjeszkedésben, és néha hiányzik az a fajta befektetői mentalitás, ami Nyugaton már megszokott. A show valamelyest „művi” környezetben, de mégis valós példákon keresztül mutatja be, hogy milyen kérdésekre kell választ adni, és milyen gyors döntési mechanizmusok működnek egy tőkeerős befektető fejében. Egy 2021-es Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány jelentés szerint a műsor indulása után megnőtt az érdeklődés a pitch-tréningek, üzleti tervezési és marketingképzések iránt. Sok fiatal úgy érzi, „Ha ők meg tudták csinálni, én is meg tudom.” Ez a motiváció előremozdítja a magyar vállalkozói ökoszisztémát. Persze nem szabad idealizálni: a kilátástalan vagy gyenge ötletek a tévében sem fognak csodát tenni, de a piac és a befektetők figyelmét felkeltve nagy lendületet lehet kapni.

„A félelmek és a bizonytalanságok leküzdése ugyanúgy része egy pitch-nek, mint a pénzügyi táblázatok bemutatása. A céged sikerének egyik kulcsa, hogy pszichésen elhidd: képes vagy nyertes helyzetet teremteni, és ezt a hitedet a befektetők számára is át tudd adni.”

Összegzés – Hogyan tovább?

Ezzel a cikkel átfogó képet kaphattál arról, mire figyelj, ha a „Cápák között” című műsort nézed, vagy épp úgy tervezed, hogy magad is vállalkozóként felbukkansz a stúdióban. Röviden, de remélhetőleg hasznosan összefoglaltam a legfontosabb fogalmakat (például ROI, EBITDA, cégértékelés, MVP, pivot), a tárgyalások pszichológiáját, a marketing szerepét, a jogi és szerződéses kérdéseket, illetve a tipikus alkudozási helyzeteket. Láthatod, hogy mennyire meghatározó a kommunikáció, a reális üzleti tervezés, a hitelesség és az előadói készség. Nem véletlen, hogy a cápák a show-ban gyakran nem a termék újdonságát helyezik első helyre, hanem azt, hogy „A csapat tud-e végigvinni egy stratégiát?”, illetve „Látszik-e, hogy felkészültek, megdolgoztak a számokért, végiggondolták a kockázatokat?”

Ha komolyan gondolkodsz egy befektető bevonásán, vagy csak érteni szeretnéd a műsort, érdemes a következőket végiggondolnod és gyakorolnod:

1. Pénzügyi tudatosság: Minden üzleti döntés mögött számszerűsíthető elvárások vannak. Legyen stabil, akár 3–5 éves terved is!
2. Psichológiai felkészültség: Számíts provokatív kérdésekre, akár személyes kételyekre is. Kezeld hidegvérrel!
3. Marketingorientált szemlélet: Tudd, hogyan szerzed az ügyfeleket, milyen digitális eszközökkel, milyen költséggel (CAC), és mi a stratégia a márkád építésére.
4. Önismeret és csapatbemutató: Az alapítók összehangoltsága, a kompetenciák elosztása, a motivációk tisztázása mind hatalmas pluszpont.
5. Részletes szerződéses ismeretek: Nem árt, ha van egy üzleti és jogi tanácsadód, aki tisztázza a term sheet, az átvilágítás, az opciók, a menedzsmentjogok lényegét.

Mindez persze rengeteg idő és tanulás: a „Cápák között” csak a jéghegy csúcsa. A valós vállalkozói világban sokkal hosszabb és alaposabb tárgyalási folyamat zajlik le, de a műsorból nagyon fontos mintákat, hibákat és sikertényezőket ismerhetsz meg. Az sem véletlen, hogy egy-egy vállalkozó a beköszönés után egy pillanat alatt kilövi magát, mert képtelen válaszolni a cápák alapvető kérdéseire, míg mások akár alkudozás nélkül is azonnal megkapják a kért összeget. Ez a kontraszt kiválóan tükrözi a felkészültség, a stratégiai gondolkodás és a pszichológiai rátermettség kettősségét.

Akár a műsor nézője vagy, akár magad is bele akarsz vágni a befektetői tárgyalásokba, mindig tartsd szem előtt: a legjobb ötlet is kevés, ha nincs mögötte alapos tervezés, és a leghangosabb marketing is üres, ha nincs valódi érték a terméked vagy szolgáltatásod mögött. Ha pedig a cápák előtt állsz, ne feledd, hogy ők is emberek, akiknek bizalmat kell felépíteni: legyél korrekt, őszinte, lelkes, és mutasd meg a megoldásoddal elérhető jövőképet. Ha mindezt megfűszerezed a reális számokkal, a piaci ismeretekkel és a pszichológiai stabilitással, akkor igazán kevés dolog választhat el attól, hogy megszülessen a kézfogás, és megkezdődjön a sikeres együttműködés a „cápákkal” közösen.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.