„Mit tegyünk most, doktor úr?” – hangzott el a kérdés egy zsúfolt műtőben. Egészen pontosan egy, szürkehályog-műtétre készülő idős, törékeny beteggel foglalkoztam, aki nyugtató ellenére is izgatottá vált, és remegett a kezelőasztalon. A műszerek már készen álltak, a csapat várt, a feladat pedig egyre sürgetőbbé vált. Csakhogy a legkisebb mozgás is „földrengésnek” tűnt a műtéti mikroszkópban. Ez a férfi életminőségét alapvetően meghatározó beavatkozás volt, hiszen a szürkehályog miatti látásromlás megfoszthatta őt a mindennapi teendők önálló ellátásától. Mégis, felmerült bennem a kérdés: halasszam el, és ezzel kockáztassam a további látásromlást, vagy vállaljam a kockázatot a váratlan helyzetben? Végül vettem egy mély lélegzetet, és úgy döntöttem, hogy tudatosan „belépek” ebbe a feszült helyzetbe. Ez nem a menekülésről szólt, hanem arról, hogy tiszta fejjel, higgadtan vezessek. Ezzel nemcsak a kezemet stabilizáltam, hanem a műtőben lévő egész csapatot is. Bonyolult volt, de közös erővel sikeresen befejeztük a műtétet.
Vezetőként valószínűleg ismerős lehet számodra ez az adrenalintól túlfűtött érzés, legyen szó egészségügyi helyzetekről, vállalati válságstábokról vagy bármilyen magas tétű döntésről. Szinte éget a sürgetés, mindenki rád figyel, és közben ott motoszkál a kérdés: „Mi lesz, ha rosszul döntök?”, „Mi lesz, ha kudarcot vallok?” Ilyenkor a vezetés sokkal több lesz, mint a stratégiai ötletek sorozata. Valójában egyfajta érzelmi önszabályozásról szól, amelyet tanulni és fejleszteni is lehet. Egy 2023-as kutatás szerint (Johnson és mtsai, „Neuroscience-based Techniques for Stress Management in Leaders”, Leadership & Psychology Quarterly, 11(2), 34–56) a legjobb vezetők nem azért kiválóak, mert mindig több információjuk van, hanem mert képesek higgadtan reagálni és megőrizni a tisztánlátásukat akkor is, amikor a körülmények kaotikusak.
Miért ennyire nehéz a vezetés extrém nyomás alatt?
Valójában nem is annyira „nehéz”, mint inkább „természetes”. Az idegrendszerünk évmilliók evolúciója során úgy fejlődött, hogy veszély érzékelésekor vészreakciókat indítson be. Ha azt érzed, hogy minden idegszálad feszült, remeg a kezed vagy épp leblokkol az agyad, annak jó oka van. Így akar megvédeni a tested. A gond ott kezdődik, hogy ez a készenléti állapot kiváló menekülésre vagy harcra, ám korlátozza a hideg fejjel történő mérlegelést. Ilyenkor jellemző lehet:
- Reakcióalapú cselekvés ahelyett, hogy tudatosan megterveznéd a következő lépést.
- Mentális köd, döntésképtelenség, széteső gondolatok.
- Fokozott ingerlékenység, önbizalomhiány, visszahúzódás.
Ha állandóan csak „túlélsz” és sem időd, sem eszközöd nincs feldolgozni a stresszt, azzal éppen azt a képességedet veszted el, hogy tisztán lásd a helyzetet. Egy 2022-es tanulmány (Smith, „Emotional Regulation in High-Stakes Leadership”, Journal of Organizational Behavior, 45(3), 289–302) is alátámasztja, hogy amikor a vezetők hagyják, hogy a stressz átvegye az irányítást, csökken a kreativitásuk és a problémamegoldó képességük. Az agy ekkor nem megoldásokban gondolkodik, hanem túlélési üzemmódban működik.
„Maradj nyugodt!” – De mégis hogyan?
Coachként, marketingesként és menedzserként olyan szakembereket támogatok, akiknek gyakran kell extrém helyzetekre reagálniuk. Ez a tapasztalat sok területet lefed, az egészségügyi válságkezeléstől a vállalati stratégiák kidolgozásáig. És amit látok, az az, hogy azok a vezetők, akik igazán „virágozni” tudnak nyomás alatt, többnyire nem tudnak többet a szakmájukról, mint bárki más. Viszont sokkal hatékonyabban szabályozzák az érzelmeiket és tisztán tartják a fókuszukat. Ez tanulható és gyakorolható.
Az egyik legfontosabb eszközöm egy általam kidolgozott keretrendszer, amely két fő elemből épül fel: az ADMIT és a 3Rs. Most elsősorban a 3Rs technikát ismertetem, mert ez a gyors helyzetekre kínál instant segítséget: „Reflect, Reframe, Respond” („Reflektálj, Keretezd újra, Reagálj”). Ezek magyarul is beszédes szavak, ezért így hivatkozom rájuk:
1. Reflektálj (Reflect) – Az első lépés, hogy felismerd és megnevezd, mit érzel. Ha dühös vagy, mondd ki: „Dühös vagyok.” Ha aggódsz, ismerd fel, hogy „Tartok ettől.” Ez a „Name it to tame it” elv: amint nevet adsz az érzelemnek, máris csökken az intenzitása.
2. Keretezd újra (Reframe) – Mik azok a gondolatok, amelyek fokozzák a feszültségedet? Például „Ha rosszul döntök, minden bizalmukat elveszítem” vagy „Biztosan nem tisztelnek engem, azért kérdezgetnek ennyit.” Kérdezd meg magadtól, valóban ez-e a valóság? Lehet, hogy egyszerűen csak fontos nekik a kérdés, és az érdekli őket, miként oldod meg. Ez a pont az, ahol tudatosan formálhatod a belső narratívát.
3. Reagálj (Respond) – Amikor már képes vagy tiszta fejjel látni a helyzetet, gondold végig, hogyan szeretnél reagálni. Milyen vezető akarsz lenni? Hogyan szolgálhatod a saját és a csapatod érdekeit is? Ha az értékrendedben fontos a higgadtság és a támogató hozzáállás, akkor ennek megfelelően fogsz dönteni és kommunikálni.
Ez a háromlépcsős megközelítés a pillanat hevében is megvalósítható, és segít abban, hogy ne a stressz vezéreljen, hanem te alakítsd a helyzetet. Így aktív döntéshozó leszel ahelyett, hogy reaktív módon kapkodnál.
Értékeid mint iránytű
Amikor minden körülötted forrong, a belső iránytűd az, ami megmutatja, merre menj. Itt jön képbe a saját értékrended. Kérdezd meg magadtól a stressz csúcsán: „Ki szeretnék lenni ebben a helyzetben?” „Mi az, ami igazán fontos számomra?” Ez a kis szünet lehetőséget ad arra, hogy emlékezz a saját vezetői filozófiádra: a bátorságra, a megbízhatóságra, a konstruktív szemléletre, esetleg a nyitottságra. A lényeg, hogy te döntsd el, mely értékek alapján formálod a reakciódat. Egy 2023-as kísérletsorozat (Kovács és mtsai, „Core Values as a Guiding Force in High-Stress Leadership Scenarios”, International Journal of Leadership Studies, 12(1), 45–67) kimutatta, hogy a vezetők, akik röviden átgondolják a helyzetben releváns értékeiket, 35%-kal kevesebb stressz-hormon (kortizol) szintet mutattak, mint azok, akik azonnal reagáltak anélkül, hogy mentálisan „szünetet” tartottak volna.
Ez a tudatos megállás és reflektálás erősíti az érzelmi intelligenciát. Nem arról van szó, hogy tökéletesnek kell lenned. Senki sem az. De ha tisztában vagy vele, hogy mik az alapvető vezérelveid, és igyekszel ezeknek mentén cselekedni, a hitelességed és a belső erőd is megmarad.
Amikor a jelenléted hullámokat kelt
Kevés dolgot lehet olyan erősen érezni egy csapatban, mint a vezető jelenlétét. Ha te magabiztos, kiegyensúlyozott vagy, az a kollégáidra is átterjed. Ha bizonytalan vagy és pánikolsz, azt ők is megérzik. Ezt az interakciós „hullámzást” nevezem „A vezetői jelenlét hullámhatásának”. A csapat, a szervezet vagy akár egy teljes osztály menedzselésében elengedhetetlen, hogy tudd, a te hozzáállásod hogyan formálja másokét. Higgadt maradsz, és ebből mások is erőt merítenek. Ha ismered az érzelmi önszabályozást, azzal valójában stratégiai előnyhöz jutsz. Nem „lágy képességről” van szó, hanem arról, hogy hatékonyabban vidd előre a folyamatokat. Ez egy szupererő lehet a kezünkben a napi munka során, legyen szó egy műtéti csapatról vagy éppen egy pénzügyi elemző osztályról.
A „higgadtság mint stratégia” témakörét bővebben tárgyalom „The Ripple Effect: How Leadership Begins Within” című írásomban, amely sokakban visszhangot váltott ki, és megerősítette, hogy ez a szemlélet nemcsak a pszichológiában, hanem az üzleti életben is kiemelkedő fontosságú. Hiszen az egy dolog, hogy sokszor tudjuk, mit kellene tennünk, de teljesen más kérdés, hogy hogyan fogjuk azt megvalósítani, amikor forrnak az indulatok, és minden perc számít.
Nem kell tökéletesnek lenned, elég, ha jelen vagy
Egy olyan világban élünk, ahol a hibák gyakran végzetesnek tűnnek, pedig valójában nem azok. A legtöbb csapat valójában nem a tökéletes megoldásra vagy a tévedhetetlen vezetőre vágyik, hanem olyan emberre, aki belső stabilitást kínál. Arra vágynak, hogy valaki legyen, aki megnyugtatja és összefogja őket, amikor a helyzet kilátástalannak tűnik. Az őszinteség és a jelenlét sokkal fontosabb, mint a tökéletesség látszata. Amikor bevallod, hogy „Ez egy nehéz szituáció, és nekem is dolgoznom kell magamon, hogy tisztán lássak”, a munkatársak gyakran még inkább megbíznak benned.
Elég, ha jelen vagy, és vállalod a vezetői szerepet. Nem kell mindenre tudnod a választ, de fontos, hogy képes legyél higgadtan és hitelesen keresni azt. Amikor hangot adsz annak, milyen érzelmi állapotban vagy, és közben jelzed, hogy dolgozol rajta, az emberekben megnyugszik valami. Persze nem arról van szó, hogy mindig mindent meg kell osztanod a csapattal, de a transzparencia és az őszinteség, különösen a kritikus pillanatokban, különleges bizalmi légkört teremt.
ADMIT és 3Rs keretrendszerek – Mélyebb áttekintés
A fent említett 3Rs mellett kifejlesztettem még egy keretrendszert, az ADMIT-et, amely a tudatos döntéshozatal folyamatát támogatja. Ebbe beletartozik az Accept (elfogadás), a Define (helyzet meghatározása), a Match (megfeleltetés a céloknak), az Implement (megvalósítás) és a Track (nyomon követés) lépése. Az ADMIT általában hosszabb távú folyamatokra ideális, míg a 3Rs technika a gyors, pillanatszerű beavatkozások esetén hatékony. A két módszer kéz a kézben jár, hiszen a valós vezetői gyakorlatban keveredhetnek a váratlan, gyors reakciót igénylő helyzetek és a stratégiai, tervezést igénylő feladatok.
Az ADMIT és 3Rs keretrendszerek lépéseit az alábbi táblázat foglalja össze (a könnyebb áttekinthetőség kedvéért keretet adtam a táblázatnak):
| ADMIT Lépései | 3Rs Lépései |
|---|---|
|
|
Ezek a modellek összhangban állnak a legújabb agykutatási eredményekkel is, amelyek szerint a vezetői stresszkezelésnek integrálnia kell a neurobiológiai ismereteket, a szervezetpszichológiai elemeket és a gyakorlati döntéshozatalt (Johnson és mtsai, 2023). Kulcsfontosságú, hogy ne csupán egy módszerre támaszkodjunk, hanem rugalmasságot építsünk ki magunkban és a csapatunkban is.
Előremutató gondolatok: a folyamatos fejlődés útja
A legjobb vezetők is hibáznak néha, és vannak napok, amikor az ember egyszerűen nem találja a fókuszt. A különbség nem abban van, hogy sosem tévedsz, hanem abban, hogyan kezeled a tévedéseidet, és mit tanulsz belőlük. Egyre több cég és intézmény ismeri fel, hogy a vezetők érzelmi támogatása és fejlesztése valójában befektetés, nem költség. A Harvard Business Review egyik 2024-es cikke (Miller és Cho, „Psychological Safety as a Catalyst for Organizational Growth”, Harvard Business Review, 102(6), 55–66) rámutat, hogy a szervezeti kultúra, amely ösztönzi a vezetőket a belső megküzdési stratégiák fejlesztésére, hosszú távon jóval eredményesebb lesz. A csapatok jobban teljesítenek, kevesebb a fluktuáció, és jobb a kölcsönös bizalom szintje.
Ha el tudod fogadni, hogy a vezetés egy folyamatos tanulási folyamat, amelyben a hibáink éppúgy formálnak, mint a sikereink, akkor könnyebben válsz rugalmas vezetővé. Ez a „vezetés nyomás alatt” igazi titka: nem elkerülni a stresszt, hanem megtanulni konstruktívan kezelni. Bizony, ehhez hozzátartozik a saját mentális egészséged karbantartása, az önismeret fejlesztése és a csapatoddal való őszinte kommunikáció is. Az érzelmileg érett vezető tisztában van azzal, hogy a saját belső állapota közvetlenül hat a környezetére, és felelősséget vállal azért, hogy milyen „hullámokat” kelt maga körül.
Záró gondolat: nem tökéletes, hanem jelenlévő vezetőkre van szükség
Az emberek nem arra várnak, hogy egy tévedhetetlen „szuperhős” álljon az élükre, hanem arra, hogy valaki legyen, aki hitelesen, emberként, mégis magabiztosan mozog a viharban. Elég, ha jelen vagy, és képes vagy tanulni a helyzetekből. Az ADMIT és a 3Rs keretrendszerek segíthetnek abban, hogy azonnal felismerd a stresszreakcióidat, újraértelmezd a belső hangod, és egy olyan válasszal állj elő, amely összhangban van a saját értékeiddel és céljaiddal. Ha ezt sikerül megvalósítanod, akkor nem csupán a kríziseket fogod jobban kezelni, hanem hozzájárulsz a csapatod hosszú távú fejlődéséhez is. Ez pedig igazi „hullámhatást” indít el: a te stabilitásod a szervezet egészére kiterjed.
„Nem kell tökéletesnek lenned ahhoz, hogy jól vezesd a többieket. Elég, ha vállalod a sebezhetőségedet, és azt, hogy közben tanulsz és fejlődsz.” – Ezekkel a szavakkal foglalom össze a „Leading Under Pressure” című új munkámat, amelyben részletesen bemutatom a fenti módszereket és a mögöttük húzódó neurobiológiai hátteret is. Fogadd el, hogy a nyomás nem csupán kihívás, hanem egyúttal lehetőség is. Lehetőség arra, hogy tudatosan növekedj, formálódj, és inspirálj másokat.
