Egy vállalkozónak fejlesztenie kell a kritikus és analitikus gondolkodását is, illetve egy adott dolgot több perspektívából is tudnia kell megvizsgálni. Ez főleg a statisztikák elemzésénél jön jól. Miért nem működött a reklámunk? Biztos hogy nem működött? Ha működött, akkor miért működött? Biztos, hogy az adott reklám önmagában ért el ekkora sikert, vagy a rendszerünket sikerült befoltoznunk, így az adott egység vált hatékonnyá? Ilyen és még sok más hasonló kérdéseket tegyünk fel magunkban, ha sikeresek akarunk lenni. Az analitikus gondolkodás azt jelenti, hogy torzításoktól mentesen tudjuk elemezni az adott helyzetet, vagy ha úgy tetszik, egy adott dologról úgy tudunk következtetéseket levonni, hogy semlegesek maradunk az elemzés közben, nem tartjuk szem előtt a célt.
Közel 200 torzítás áll az objektív valóság és köztünk. A lista pedig jó eséllyel folyamatosan nő. Most felsorolok egy párat, amit érdemes elkerülnünk a vállalkozásunkban – némelyiket a magánéletünkben is.
Kognitív torzítás:
Ezt az agyunk azért csinálja, hogy energiát spóroljon és gyorsan tudjon döntést hozni. Az analitikus gondolkodás ellentéte, hiszen az analitikus szemlélet egy lassú és fárasztó folyamat. Mind a kettőnek megvan a maga helye és ideje. Ha az agyunk nem szűrné meg az információkat és mindenhez jelentést párosítana, akkor hamar felforrna. Viszont ha résen vagyunk és tudjuk azt, hogy mire kell ügyelni, akkor kevésbé hozhatunk rossz döntéseket. Nézzünk meg egy pár ilyen kognitív torzítást:
A jelen pillanat torzítása: amikor nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a mostnak vagy a hamarosan megtörténni készülő eseménynek, mint a távoliaknak. – Népiesen szólva: jobb ma egy galamb, mint holnap egy túzok.
A túlzott bizalom torzítása: amikor a képességeinket, tudásunkat feljebb becsüljük, mint ami a valóság. – Gyakran hallom vállalkozóktól azt, hogy ők a legjobbak, őket mindenki ismeri, őket mindenki szereti.
Az anekdotikus bizonyíték torzítása: amikor egy történetre, fél információra esetleg egy komplex esemény kis szeletének az ismerete után általános igazságokat fogalmazunk meg és azt tényként könyveljük el magunkban. – Pl. a vállalkozók gyakran szokták egymást húzni vagy ugratni azzal, hogy milyen keveset is költenek marketingre, mégis milyen jól megy a vállalkozásuk. Ezt különböző módon tálalják, és aki hajlamos az anekdotikus bizonyíték torzítása, az képes átszervezni a vállalkozását. Nem egyszer hallottam ilyen fél mondatokat, amit az elbeszélő szarkazmusnak szánt, de a hallgatónak ez nem esett le, így a már jól bevált marketingeszközeinek a cseréjén gondolkodott.
Horgonyzási torzítás: amikor az első információra alapozzunk a további döntéseinket. – Talán ezzel van a legtöbb feladatom, amikor vállalkozókkal beszélek. Pl. van olyan vállalkozás, aki 15.000 Ft-ért kezel Google Ads-fiókot és van olyan is, aki 50.000 Ft-ért. Ha a vállalkozó elsőre a 15.000 Ft-os szakember reklámját látja meg, akkor az 50.000 Ft-os szakember díját sokkal nehezebben fogja elfogadni. A 15.000 Ft-os havidíjhoz fogja viszonyítani azt, amit csak tud.
Megerősítő torzítás: amikor inkább azokra az információkra hajlunk, ami megerősíti a mi elképzelésünket, ami pedig nem minket igazol, azokat semmibe se vesszük. – Ezzel is rengeteg a feladatom. Gyakran már jó előre eldöntötte a vállalkozó azt, hogy hol szeretne reklámozni, és addig csűri-csavarja a szálakat míg végül a saját tényei szerint, igaza nem lesz.
Egy vállalkozást hosszú távon nyereségesen fenntartani iszonyatosan nehéz. Az internet tele van vevőszerző módszerekkel, én viszont azt gondolom, hogy egy jó marketingstratégia mit sem ér akkor, ha nem tudjuk használni. A vállalkozásunkban pedig először saját magunkat kell fejleszteni, hogy aztán tudjuk a marketingrendszerünket, munkatársainkat és persze a vevőinket is formálni.
