A vállalkozók személyisége és készségei kulcsszerepet játszanak abban, hogy mennyire sikeresek lesznek vállalkozásaikban. Számos tudományos kutatás vizsgálta, milyen pszichológiai jellemzők és vezetői/döntéshozatali készségek jellemzik a sikeres vállalkozókat, hogyan fejleszthetők ezek az évek során, és hogy vannak-e eltérések iparáganként. Az alábbiakban ezeket a szempontokat tekintjük át tudományos eredményekkel alátámasztva.

Pszichológiai és személyiségjegyek a sikeres vállalkozók körében

Számos személyiségjegyről kimutatták, hogy gyakrabban fordul elő a sikeres vállalkozóknál, illetve hozzájárul vállalkozásaik eredményességéhez. Kutatások szerint a vállalkozók bizonyos Big Five személyiségdimenziókban is eltérnek az átlagtól, emellett specifikus szűkebb személyiségjegyek is fontosak. A leggyakrabban említett pszichológiai jellemzők:

• Belső kontroll (internal locus of control): A sikeres vállalkozók hajlamosak erősen hinni abban, hogy saját döntéseik és erőfeszítéseik befolyásolják az eredményeket, nem pusztán a külső körülmények vagy a szerencse. A korai kutatások kimutatták, hogy az belső kontroll attitűddel rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel lesznek vállalkozók (). Rotter (1954) elmélete óta számos tanulmány kapcsolta a belső kontrollhitet a vállalkozói aktivitáshoz (). Például Shapero (1975) és Brockhaus (1982) szerint az erősen belső kontrollos személyek gyakrabban indítanak saját vállalkozást. Empirikus vizsgálatok azt is igazolták, hogy a belső kontrollérzet pozitív kapcsolatban áll a cég teljesítményével (), bár ez a kapcsolat nem a legerősebb a vizsgált tényezők között.
• Kockázatvállalási hajlandóság: A vállalkozói tevékenység magas bizonytalansággal jár, ezért a sikeres vállalkozók gyakran nyitottabbak a kockázatvállalásra. Ugyanakkor a kutatások arra utalnak, hogy a legsikeresebb vállalkozók általában megfontolt, kalkulált kockázatokat vállalnak, nem vakmerően kockázatkedvelők (). A kockázatvállalási hajlandóság szükséges lehet az induláshoz, de önmagában nem garantálja a hosszú távú sikert. Egy meta-analízis szerint a kockázatvállalás pozitívan kapcsolódik egy vállalkozás elindításához, viszont nem mutatott szignifikáns korrelációt a későbbi növekedéssel és üzleti sikerrel (). Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók egy bizonyos mértékű kockázattűréssel rendelkeznek a cégalapításnál, de a fenntartható siker más tényezőkön is múlik. A kalkulált kockázatvállalás fontosságát hangsúlyozza Sexton és Lumpkin (2005) is: a sikeres vállalkozók minden elérhető információt mérlegelve, tapasztalataikra építve hoznak kockázatos döntéseket () (). Így a kockázatvállalás összefügg a vállalkozói hajlammal, de a túlzott kockázatkeresés nem feltétlenül jár együtt nagyobb sikerrel.
• Teljesítményigény (need for achievement): A magas teljesítményigény – az a belső motiváció, hogy ambiciózus célokat tűzzünk ki és érjünk el – az egyik legrégebben azonosított vállalkozói jellemző. McClelland munkássága nyomán ismert, hogy a vállalkozók általában erős teljesítménymotivációval bírnak. Egy átfogó meta-analízis szerint a teljesítményigény az egyik legerősebb személyiségbeli előrejelzője az üzleti sikernek: korrelációs együtthatója ~0,30 a vállalkozás sikerével (). Ez a viszonylag erős kapcsolat arra utal, hogy a sikeres vállalkozók kitartóan törekednek a kiváló teljesítményre és céljaik elérésére.
• Önhatékonyság (vállalkozói önbizalom): A vállalkozói önhatékonyság azt jelenti, hogy az illető hisz a saját képességeiben egy vállalkozás indításához és vezetéséhez. Kutatások szerint az önmagukban bízó emberek nagyobb eséllyel válnak vállalkozóvá és sikeres alapítóvá (). Például egy longitudinális vizsgálat megállapította, hogy a magas önhatékonyságú egyének gyakrabban indítottak vállalkozást és nagyobb valószínűséggel lettek sikeres alapítók (). A magas önbizalom segít abban is, hogy a vállalkozó ne rettendjen el az akadályoktól. Meta-analitikus eredmények alapján az általános önhatékonyság kb. 0,25-ös korrelációt mutat a vállalati sikerrel (). Ez megerősíti, hogy a saját képességekbe vetett hit mérsékelt, de szignifikáns előrejelzője a jobb üzleti teljesítménynek.
• Innovativitás és kreativitás: A sikeres vállalkozók gyakran innovatív gondolkodásúak, új ötletekre nyitottak. Az újító hajlam (innovativeness) a kutatások szerint szintén erős kapcsolatban áll a vállalkozás sikerével (korreláció ~0,27 a cég teljesítményével) (). Az innovatív személyek kreatív megoldásokat találnak a problémákra és képesek felismerni az üzleti lehetőségeket ott is, ahol mások nem. A magas nyitottság a Big Five személyiségmodellben – ami az új tapasztalatokra való fogékonyságot méri – többszörösen kimutatott pozitív hatással van arra, hogy valaki vállalkozásba kezd ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ). Shane és munkatársai (2010), valamint Zhao és Seibert (2006) meta-analízisei szerint a nyitottság az élményekre megbízhatóan ösztönzi a vállalkozóvá válást ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ). Az innovativitás tehát mind személyiségjegyként, mind céges jellemzőként fontos: kreatív, újító vezetők sikeresebben vezethetnek növekedésorientált vállalkozásokat.
• Proaktív személyiség: A proaktív emberek maguktól kezdeményeznek, előre cselekszenek és nem csak reagálnak a történésekre. A vállalkozókra különösen jellemző egy proaktív attitűd, hiszen ők maguk teremtenek üzleti lehetőségeket. A proaktív személyiség szintén a siker előrejelzője: egy meta-analízis szerint kb. 0,27-es korrelációt mutat a vállalati sikerrel (), hasonló nagyságrendben, mint az innovativitás. A proaktív vállalkozók jellemzően megragadják a kínálkozó lehetőségeket, gyorsan alkalmazkodnak és javítanak a folyamatokon anélkül, hogy külső utasításra várnának.
• Reziliencia (lelki ellenállóképesség): A vállalkozói pálya tele van kudarcokkal és stresszel, ezért a reziliens, rugalmas személyiség nagy előnyt jelent. A reziliencia azt takarja, hogy a személy gyorsan talpra áll a kudarcok után és tanul belőlük. Egy friss kutatás szerint azok a vállalkozók, akik magas belső kontrollal és önhatékonysággal rendelkeznek, könnyebben tanulnak a kudarcból és gyorsabban épülnek fel belőle (Frontiers | Entrepreneurship Resilience: Can Psychological Traits of Entrepreneurial Intention Support Overcoming Entrepreneurial Failure?). Ezek a tulajdonságok növelik a kitartást – az ilyen vállalkozók egy bukás után is nagyobb valószínűséggel próbálkoznak újra és ismernek fel új üzleti lehetőségeket (Frontiers | Entrepreneurship Resilience: Can Psychological Traits of Entrepreneurial Intention Support Overcoming Entrepreneurial Failure?). A reziliencia összefügg a Big Five modell emocionális stabilitás dimenziójával (ami a neuroticizmus ellentéte). Kutatások kimutatták, hogy a magas emocionális stabilitás (alacsony neuroticizmus) pozitívan hat a vállalkozás eredményeire, és általában jellemző a vállalkozókra (). Magyarán, a sikeres vállalkozók higgadtabbak, kevésbé hajlamosak a stressz miatti összeomlásra, így jobban bírják a nyomást és a bizonytalanságot.
• Big Five személyiségprofil: Átfogó személyiségvizsgálatok szerint a vállalkozók jellegzetes Big Five profillal rendelkezhetnek. Meta-analízisek alapján a vállalkozók átlaga nyitottabb (Openness), extrovertáltabb (Extraversion) és gyakran lelkiismeretesebbek (Conscientiousness), mint az átlagpopuláció, míg alacsonyabb a neuroticizmusuk (vagyis érzelmileg stabilabbak) (). Az együttműködési készség (Agreeableness) tekintetében a kép vegyes: bizonyos kutatások szerint a vállalkozók kisebb mértékben agreeable-ek, azaz kevésbé alkalmazkodók vagy „jófiúk”, mint mások. Caliendo és munkatársai (2014) azt találták, hogy a magas agreeableness akár növelheti is a vállalkozásból való kilépés esélyét (tehát a túlzottan „kedves” természet nem előnyös a kitartó cégvezetéshez) ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ). Ugyanakkor újabb megközelítések szerint az öt nagy vonás kombinációja is lényeges: egy kutatás szerint a „reziliens személyiségtípus”, mely magas extroverziót, nyitottságot, lelkiismeretességet és kellemes természetet kombinál alacsony neuroticizmussal, növelte a vállalkozóvá válás esélyét ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ). Ez arra utal, hogy a trait-ek együttese határozhatja meg leginkább a vállalkozói hajlamot. Összességében a Big Five vonások közül a nyitottság és extroverzió támogatja leginkább a vállalkozói pályára lépést, míg a stabil, de határozott (nem túl engedékeny) személyiség segítheti a hosszú távú sikert ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ) ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ).

Összefoglalva, a sikeres vállalkozók pszichológiai profiljára jellemző a magas önbizalom és önhatékonyság, az erős belső kontroll, a célorientált és kitartó motiváció (teljesítményigény), nyitottság az újra és innovativitás, továbbá a reziliens, stressztűrő alkat. Ezek a személyiségjegyek nem garantálják automatikusan a sikert, de növelik annak valószínűségét, hogy az illető vállalkozást indít és azt eredményesen vezeti () (). Fontos megjegyezni, hogy a személyiség hatása csak mérsékelt mértékű – a korrelációs értékek alapján egy-egy trait önmagában nem magyarázza meg teljesen a siker kimenetelét () (). A vállalkozói siker multifaktoriális, a személyiségjegyek más tényezőkkel együtt (pl. készségek, tudás, környezet) fejtik ki hatásukat.

Vezetői és döntéshozatali készségek a vállalkozói sikerben

A megfelelő vezetői készségek és döntéshozatali képességek elengedhetetlenek egy vállalkozás sikeres építéséhez. Míg a személyiségjegyek bizonyos hajlamokat adnak, a gyakorlatban alkalmazott készségek határozzák meg, hogy a vállalkozó mennyire tud hatékonyan irányítani, stratégiát alkotni és dönteni a bizonytalan helyzetekben. Kutatások azonosítottak több kulcsfontosságú vezetői kompetenciát, amelyek hozzájárulnak a vállalkozói sikerhez. Egy 2022-es felmérésben például a sikeres vállalkozók 5 kiemelkedő vezetői készségét találták meg**:**

• Önbizalom – a magabiztos fellépés és hit a saját döntésekben. Az önbizalom segít a vállalkozónak bátran cselekedni és másokat is meggyőzni. Egy felmérés szerint az önbizalom az első számú vezetői tulajdonság, amely hozzájárul a vállalkozás sikeréhez ( „Impact of leadership skills on entrepreneurs’ business success in Saud” by Omar Alaqeel ). A magabiztos vállalkozók könnyebben szereznek bizalmat a befektetőktől, alkalmazottaktól és üzleti partnerektől, és nehéz helyzetekben is higgadtabban tudnak dönteni.
• Döntéshozatali képesség – a jó és időszerű döntések meghozatalának képessége. A sikeres vállalkozók gyorsan, de megalapozottan tudnak dönteni. A kutatások szerint a vállalkozók egyensúlyoznak az analitikus gondolkodás és az intuíció között, amikor döntéseket hoznak (). Fontos a kockázatok felmérése és a rugalmasság is a döntéshozatalnál (). Az eredményes döntéshozatal magában foglalja, hogy a vállalkozó összegyűjti a releváns információkat, értékeli az alternatívákat és a lehetséges következményeket, majd a vállalkozás víziójával összhangban választ (). Különösen a bizonytalan üzleti környezetben értékelődik fel a gyors helyzetfelismerés és a kalkulált kockázatvállalás képessége. Ahogy egy áttekintő cikk is rámutat, a jó vállalkozói döntéshozatal titka a strukturált elemzés és a kreatív, rugalmas gondolkodás kombinálása ().
• Célkitűzés és eltökéltség – a világos célok kitűzése és azok eléréséhez való ragaszkodás. Sikeres vállalkozók gyakran határozott vízióval rendelkeznek, és kitartanak a megvalósítás mellett. Az említett 2022-es tanulmány szerint a célok kitűzésében és elérésében mutatott elszántság az egyik legfontosabb készség volt a tartós üzleti sikerhez ( „Impact of leadership skills on entrepreneurs’ business success in Saud” by Omar Alaqeel ). Ide tartozik a stratégiai gondolkodás is: tudni, merre tart a cég, és lépéseket tervezni a növekedés érdekében. A motiváció fenntartása a csapatban és önmagában is ennek a készségnek a része.
• Hatékony kommunikáció – a képesség, hogy a vállalkozó egyértelműen és inspirálóan kommunikáljon a csapatával, ügyfeleivel, befektetőivel. A kommunikációs készség szintén a top 5 között szerepelt a siker faktorai között ( „Impact of leadership skills on entrepreneurs’ business success in Saud” by Omar Alaqeel ). Egy jó vezető át tudja adni a vízióját, meg tudja győzni a befektetőket, és motiválni tudja az alkalmazottakat. A kommunikációhoz kapcsolódik a tárgyalási készség és a konfliktuskezelés is. Azok a vállalkozók, akik kiválóan kommunikálnak és tárgyalnak, általában jobb kapcsolatokat építenek ki az ügyfelekkel és partnerekkel, ami elősegíti a cég növekedését.
• Alkalmazkodóképesség – a változásokhoz való gyors alkalmazkodás és rugalmasság a stratégiában. A dinamikus üzleti környezetben a vállalkozások sikeréhez elengedhetetlen, hogy a vezető gyorsan reagáljon a piaci változásokra. A felmérésben a vállalkozók szerint az adaptivitás – azaz alkalmazkodás a piaci körülményekhez – az ötödik legfontosabb készség a tartós fennmaradáshoz ( „Impact of leadership skills on entrepreneurs’ business success in Saud” by Omar Alaqeel ). Ide tartozik az is, hogy a vállalkozó tanul a hibákból, hajlandó irányt váltani (pivotálni), ha a körülmények megkívánják, és innovatív megoldásokat keres a felmerülő problémákra. Az alkalmazkodó vezető nem ragad le egyetlen stratégiánál, hanem folyamatosan fejleszti a vállalkozás működését a visszajelzések alapján.

A fenti öt készség (önbizalom, döntéshozatal, célorientáltság, kommunikáció, rugalmasság) empirikusan azonosított faktorok, amelyek a vállalkozók visszajelzései szerint is hozzájárulnak az ötéven túli fennmaradáshoz ( „Impact of leadership skills on entrepreneurs’ business success in Saud” by Omar Alaqeel ). Ezeken túlmenően további vezetői kompetenciák és döntéshozatali sajátosságok is kiemelhetők a szakirodalomból:

• Szociális és kapcsolati készségek: A sikeres vállalkozók gyakran kiváló társas készségekkel is bírnak. Ide tartozik a networking (hálózatépítés), az emberismeret, a meggyőzőkészség és a társas helyzetekhez való alkalmazkodás. Baron és Markman (2000) rámutattak, hogy az entrepreneurök szociális készségei – pl. annak képessége, hogy másokat pontosan “leolvassanak”, jó első benyomást keltsenek, hatásosan érveljenek és különféle társas helyzetekhez igazodjanak – jelentősen befolyásolhatják a sikerüket (Beyond social capital: How social skills can enhance entrepreneurs’ success | Academy of Management Perspectives). Az erős szociális tőke (széles kapcsolatháló és jó hírnév) segítségével a vállalkozók könnyebben jutnak el befektetőkhöz, ügyfelekhez, kulcspartnerekhez (Beyond social capital: How social skills can enhance entrepreneurs’ success | Academy of Management Perspectives). Viszont miután megszerezték a hozzáférést ezekhez az erőforrásokhoz, a személyes interakcióik minősége – amit a szociális készségeik határoznak meg – nagyban befolyásolja, hogy sikerül-e ténylegesen támogatást nyerniük (Beyond social capital: How social skills can enhance entrepreneurs’ success | Academy of Management Perspectives). Például egy befektetővel való találkozón a vállalkozó meggyőző fellépése és hitelessége dönthet a finanszírozás sorsáról. A jó kapcsolatépítők több és erősebb üzleti kapcsolatot alakítanak ki, ami hosszú távon is versenyelőnyt jelent. Fontos az is, hogy a szociális készségek fejleszthetők tréningekkel, így a vállalkozók tudatosan is javíthatnak ezen a téren (Beyond social capital: How social skills can enhance entrepreneurs’ success | Academy of Management Perspectives).
• Stratégiai gondolkodás és vízió: A sikeres cégvezetők átlátnak komplex helyzeteket, hosszú távú stratégiát alkotnak és jövőképet (víziót) adnak a vállalkozásuknak. Képesek az iparági trendek felismerésére és arra, hogy cégüket megfelelően pozicionálják. Ez a képesség gyakran a tapasztalattal együtt fejlődik, de egyéni különbségek is vannak benne. A stratégiai vezetés azt is jelenti, hogy a vállalkozó priorizál, tervez, és erőforrásokat oszt be hatékonyan, miközben inspirálja a csapatát a közös célok elérésére.
• Gyors tanulás és problémamegoldás: Vállalkozóként naponta merülnek fel váratlan problémák. A siker múlik azon, hogy a vezető gyorsan talál megoldásokat és tanul az új helyzetekből. Az agilis problémamegoldó készség a vállalkozói vezetés része: magában foglalja a kreativitást (újszerű megoldások kitalálását) és a logikus elemzést is. Ez a készség lehetővé teszi a vállalkozónak, hogy a versenytársaknál gyorsabban reagáljon a kihívásokra.

Összességében a vezetői és döntéshozatali készségek terén a sikeres vállalkozók magabiztosak, stratégiai gondolkodásúak, kiváló kommunikátorok és kapcsolatápolók, valamint rugalmasak és tanulékonyak. Ezek a készségek lehetővé teszik, hogy a jó ötletekből nyereséges és növekedő üzlet legyen. Emellett kutatások szerint a befektetők is gyakran a csapatot és a vezetőt nézik elsősorban: a kockázati tőkések azt vallják, hogy egy ígéretes startupnál “az emberbe fektetnek, nem csak az üzleti tervbe” (Startup Success: How Founder Personalities Shape Venture Outcomes | Columbia Business School). Nem véletlen, hogy egy karizmatikus, hozzáértő alapító személyisége gyakran döntő érv a finanszírozás elnyerésében (Startup Success: How Founder Personalities Shape Venture Outcomes | Columbia Business School). Az alapító személyisége és vezetési képességei tehát sokszor megelőlegezik a vállalkozás sikerét vagy kudarcát már a korai fázisban is.

A vállalkozói tulajdonságok fejlődése az évek során és fejlesztési módszerei

Felmerül a kérdés: a vállalkozók született adottságokkal válnak sikeressé, vagy idővel fejleszthetők ezek a tulajdonságok? A kutatások arra utalnak, hogy mindkettő fontos szerepet játszik. Vannak velünk született vagy fiatalkorban kialakult személyiségvonások, de számos készség és attitűd tanulás és tapasztalat útján fejlődik. Az alábbiakban kitérünk arra, hogyan változhatnak ezek a tulajdonságok az idő múlásával, és milyen módszerekkel fejleszthetők tudatosan.

• Szakmai tapasztalat és tanulás a gyakorlatban: A tapasztalat az egyik legnagyobb tanítómester a vállalkozás világában. Ahogy egy vállalkozó évről évre gyarapítja tapasztalatait, úgy finomodik az ítélőképessége, stratégiai érzéke és önismerete. Empirikus vizsgálatok megerősítik, hogy a korábbi vállalkozói tapasztalat pozitív hatással van az új vállalkozások teljesítményére ((PDF) Entrepreneurial Experience and Performance: From the Aspect of Sustainable Growth of Enterprises). Egy meta-analízis 45 kutatás adatainak összegzésével kimutatta, hogy szignifikáns pozitív összefüggés van a vállalkozói tapasztalat és a vállalkozás teljesítménye között ((PDF) Entrepreneurial Experience and Performance: From the Aspect of Sustainable Growth of Enterprises). Ráadásul ez a tapasztalati előny bizonyos helyzetekben még erősebb (pl. high-tech iparágban vagy korai fázisú startupoknál – lásd később) ((PDF) Entrepreneurial Experience and Performance: From the Aspect of Sustainable Growth of Enterprises). A sorozatvállalkozók (akik több céget alapítottak egymás után) gyakran tanulnak az első vállalkozásaik hibáiból, és a következő vállalkozásaikban már jobb eredményeket érnek el. A tapasztalat révén fejlődhet a piacismeret, az iparági kapcsolatrendszer, valamint a kríziskezelési rutin, ami mind hozzájárulhat a nagyobb sikerhez.
• Mentorálás és coaching: A mentori támogatás felgyorsíthatja a vállalkozók tanulását. Egy tapasztalt mentor (aki már sikeresen végigjárt hasonló utat) útmutatást adhat a kezdő vállalkozónak, segítve őt a nehéz döntésekben és hibák elkerülésében. Kutatások szerint a vállalkozói mentorálás növelheti az önhatékonyságot és a kompetenciákat: a mentorált kezdő vállalkozók magabiztosabbá válnak és fejlődnek a készségeik, részben a mentorral folytatott párhuzamos tanulás és motiváció révén ( Role of Education and Mentorship in Entrepreneurial Behavior: Mediating Role of Self-Efficacy – PMC ). St-Jean & Tremblay (2020) kimutatták, hogy a mentorált vállalkozók önbizalma (vállalkozói önhatékonysága) erősödik a folyamat során ( Role of Education and Mentorship in Entrepreneurial Behavior: Mediating Role of Self-Efficacy – PMC ). A mentorálás keretében a kezdő ellesheti a gondolkodásmódot egy tapasztalt vezetőtől, és módszereket sajátíthat el a problémák megoldására, ezáltal elkerülheti a költséges vagy akár „végzetes” baklövéseket az üzletben ( Role of Education and Mentorship in Entrepreneurial Behavior: Mediating Role of Self-Efficacy – PMC ). Fontos azonban, hogy a mentorálás hatékonysága függ a mentor-mentorált kapcsolattól és a folyamat intenzitásától – a hosszú távú hatásokat további kutatások vizsgálják ( Role of Education and Mentorship in Entrepreneurial Behavior: Mediating Role of Self-Efficacy – PMC ). Összességében a mentorálás az egyik leghatásosabb eszköz lehet a gyakorlati készségek és a vállalkozói gondolkodásmód fejlesztésére.
• Képzés és vállalkozói oktatás: A formális vállalkozói képzések, tréningek is hozzájárulhatnak a készségek fejlesztéséhez. Bár egyes személyiségjegyek stabilak, a kutatások szerint léteznek tréningek, amelyekkel bizonyos vállalkozói tulajdonságok fejleszthetők (Beyond social capital: How social skills can enhance entrepreneurs’ success | Academy of Management Perspectives). Például a szociális készségek – amelyek, mint láttuk, kulcsfontosságúak – könnyen fejleszthetők megfelelő tréninggel, és az ebben részt vevő vállalkozók jelentős előnyökhöz juthatnak (Beyond social capital: How social skills can enhance entrepreneurs’ success | Academy of Management Perspectives). Hasonlóképpen, a vezetői készségeket (pl. kommunikáció, prezentáció, tárgyalás) gyakorlati képzéseken lehet csiszolni. A vállalkozói oktatás (pl. egyetemi kurzusok, üzleti inkubátorok programjai) javíthatja a szükséges szakmai ismereteket és készségeket, sőt formálhatja a hozzáállást is. Egy tanulmány megállapította, hogy a képzés és tréning segíthet kifejleszteni azokat a személyiségjegyeket, képességeket és készségeket, amelyek a vállalkozóvá váláshoz szükségesek ( Role of Education and Mentorship in Entrepreneurial Behavior: Mediating Role of Self-Efficacy – PMC ). Az ilyen programok növelhetik a résztvevők vállalkozói gondolkodásmódját és kompetenciáit (Personality Traits and Entrepreneurship Education as Determinants…). Például egy üzleti szimuláció vagy esettanulmány elemzés megtaníthatja a hallgatót arra, hogyan döntsön vállalkozóként. Fontos kiemelni, hogy a képzések hatásai vegyesek lehetnek – sok múlik a program minőségén és a résztvevő motivációján.
• Önfejlesztés és élethosszig tartó tanulás: A sikeres vállalkozók jellemzően nyitottak az önfejlesztésre. Olvasnak, kurzusokon vesznek részt, visszajelzést kérnek társaiktól. Az élethosszig tartó tanulás szemlélete segít abban, hogy a vállalkozó lépést tartson a piaci változásokkal és folyamatosan fejlessze önmagát. Ide tartozik a hibákból való tanulás képessége is: minden kudarc egyben tanulság. Azok az alapítók, akik reflektálnak a saját hibáikra és sikereikre, idővel egyre jobb döntéseket hoznak és finomítják vezetési stílusukat.
• Személyiségváltozás és tapasztalati hatások: Bár a személyiségvonások viszonylag stabilak, kutatások szerint életünk során kis mértékben változhatnak. Például általában az emberek korral lelkiismeretesebbé válnak, ami a vállalkozóknál is megfigyelhető, hogy idősebb korukra strukturáltabbak lehetnek. A fiatalabb vállalkozók viszont sokszor kreatívabbak és kockázatvállalóbbak, ami az induló fázisban előnyös lehet, míg az idősebbek tapasztaltabbak és óvatosabbak, ami a stabil növekedésben segít. Érdekes módon egyes vizsgálatok azt találták, hogy az 50-es éveikben startupot indító alapítók hasonló arányban érnek el sikert, mint a húszas éveikben járók (How Do Older Entrepreneurs Compare to Younger Business Owners?), sőt néhány tanulmány szerint a középkorú alapítók nagyobb valószínűséggel vezetnek sikeres (pl. magas növekedésű) cégeket, köszönhetően a nagyobb szakmai tapasztalatuknak és kapcsolatrendszerüknek (Older entrepreneurs as successful as their younger counterparts…). Ez is mutatja, hogy a tapasztalat bizonyos szempontból kiegyenlítheti vagy felül is múlhatja a fiatalság lendületét.

Összefoglalva, a vállalkozói készségek és tulajdonságok nem statikusak. A gyakorlat, a tanulás és a tudatos fejlesztés révén a vállalkozó érlelheti és javíthatja saját képességeit. A különféle programok (mentori, oktatási, tréning) célzottan növelhetik az olyan tulajdonságokat, mint az önbizalom, szociális készség vagy épp a stratégiai gondolkodás. Természetesen minden egyén eltérő: van, aki ösztönösen birtokol bizonyos készségeket, míg mások kemény munkával sajátítják el őket. A lényeg, hogy a sikeres vállalkozók jellemzően fejlődőképesek és tanulnak a tapasztalataikból, így folyamatosan csiszolják mind személyiségüket, mind vezetői eszköztárukat.

Iparági eltérések a vállalkozói tulajdonságokban

Nem minden vállalkozó ugyanolyan – az iparág és az üzleti környezet is formálja, milyen tulajdonságok és készségek szükségesek a sikerhez. Különbség lehet egy technológiai startup alapítója és egy hagyományos kisvállalkozás (pl. családi vállalkozás vagy helyi szolgáltató) vezetője között a jellemző tulajdonságok terén. A tudományos irodalom is felhívja a figyelmet arra, hogy heterogenitás van a vállalkozók csoportjai között: például megkülönböztethetők a „Main Street” típusú (hagyományos) vállalkozók és a kockázati tőkével támogatott startup-alapítók (). Néhány főbb eltérés:

• Tech startupok (innovatív, magas növekedésű vállalkozások): Az ilyen cégek alapítói gyakran magas innovációs orientációval és nagy ambíciókkal bírnak. Gyorsan változó, bizonytalan piacon tevékenykednek, ahol nagy a kudarc esélye, de kis eséllyel rendkívül nagy siker (exponenciális növekedés) is elérhető (). Ez a környezet magas kockázattűrést és kitartást követel meg. A tech startup alapítók jellemzően magas nyitottságúak (kreatívak, újítóak) és reziliensek, hogy bírják a gyors pivotokat és a stresszt. Gyakran nagy növekedési vágy (scale-up szándék) hajtja őket. Egyes kutatások külön profilt is meghatároztak a „startup vállalkozó” személyiségére. Például egy Nature Scientific Reports-ban megjelent nagymintás tanulmány szerint a sikeres startup alapítók Big Five személyiségjegyei szignifikánsan eltérnek az átlagpopulációtól, és ezek a trait-ek fontosabbak a cég sikerében, mint korábban gondolták (OII | Personality of founders could predict start-up success, finds new study ) (OII | Personality of founders could predict start-up success, finds new study ). Az eredmények arra utalnak, hogy a tech vállalkozók átlag feletti mértékben nyitottak, extrovertáltak, érzelmileg stabilak és lelkiismeretesek, illetve egyes kombinációkban ezek a vonások az átlagemberhez képest fokozottabban vannak jelen. E profil mentén a kockázati tőkebefektetők is megpróbálják előre jelezni a startup sikerét a személyiség alapján (Startup Success: How Founder Personalities Shape Venture Outcomes | Columbia Business School). Konkrétan, egy kutatás azt találta, hogy a nyitottság és a barátságosság (együttműködés) magas szintje segíti a startup alapítókat a kezdeti tőkebevonásban, míg a kiemelkedő érzelmi stabilitás (reziliencia) minden fázisban előnyt jelent (Startup Success: How Founder Personalities Shape Venture Outcomes | Columbia Business School). Ugyanakkor az igen magas lelkiismeretesség érdekes módon a korai fázisban előny (segíti az indulást és a kezdeti finanszírozást), de túlzott esetben később akár gátolhatja a nagyon gyors növekedést és nagy exit (IPO vagy felvásárlás) elérését (Startup Success: How Founder Personalities Shape Venture Outcomes | Columbia Business School). Ennek oka lehet, hogy a túl szabálykövető vagy perfekcionista hozzáállás néha lassítja a radikális lépések megtételét a hiper-növekedés érdekében. Összességében a tech/startup vállalkozók esetében a magas innovációs készség, kockázattűrés, rugalmasság és ambíció kiemelkedően fontos, és személyiségük gyakran ehhez igazodik.
• Hagyományos (Main Street) vállalkozások: Ide sorolhatók például a helyi szolgáltatók, kereskedők, kisvállalkozók, akik nem feltétlenül globális növekedésre törnek, hanem stabil jövedelmező üzletet építenek. Esetükben a siker más készségeken is múlhat: pl. ügyfélkapcsolatok építése a közösségben, megbízhatóság, szorgalom. Gyakran magas lelkiismeretesség és kitartás jellemzi őket, hiszen a következetes jó teljesítmény tartja életben a vállalkozást. Lehet, hogy kevésbé kockázatvállalók, mint startupos társaik, és nem elsődleges céljuk a radikális innováció, inkább a bevált üzleti modellek alkalmazása kisebb újításokkal. Természetesen kreativitás rájuk is jellemző lehet, de más léptékben. A kutatások megemlítik, hogy a vállalkozói populáció heterogén: például egy 50 év körüli bevándorló kisboltot nyitó vállalkozó profilja nyilván eltér egy 20-as éveiben járó technológiai startup alapító profiljától (). A motivációk is különbözhetnek: a tradicionális vállalkozóknál gyakori motiváció az önállóság és függetlenség igénye, családi hagyomány folytatása, vagy a megélhetési kényszer (ún. “necessity entrepreneur”), míg a startupoknál inkább az önmegvalósítás és a piaci rés kihasználása (“opportunity entrepreneur”). E különbségek mentén a személyiségjegyek súlya is változhat: például egy kis családi vállalkozó sikerét nagyban meghatározhatja a vevőkkel való jó bánásmód és szavahihetőség, ami a Big Five-ban a magasabb agreeableness és becsületesség kombinációjára utal. Ezzel szemben a high-tech vállalkozónál lehet, hogy a makacs kitartás és karizmatikus vezetés hangsúlyosabb, még ha néha konfrontatív stílusú is (alacsonyabb agreeableness).
• Iparági sajátosságok: Különböző iparágak más-más kihívásokat állítanak a vállalkozók elé. Például a kreatív iparban (pl. design, média) a művészi kreativitás és esztétikai érzék is kulcstényező lehet a vállalkozó sikerében, míg az építőiparban a precizitás, tervezési készség és tárgyalási rutin hangsúlyos. A pénzügyi szektorban vállalkozóként az analitikus gondolkodás, kockázatkezelés és etikus hozzáállás lehet különösen fontos a bizalomépítés miatt. A szociális vagy nonprofit vállalkozásoknál pedig az empátia, társadalmi érzékenység és elhivatottság emelhető ki. Ezek a sajátosságok befolyásolhatják, hogy egy adott területen milyen személyiségek és készségek jutnak előnyhöz. Egyes kutatók ezért szorgalmazzák, hogy hozzunk létre egy taxonómiát a különböző vállalkozói típusokról, mert egyetlen egységes vállalkozói profil nem fedi le a valóság sokszínűségét ().
• High-tech vs. low-tech: Egy korábban említett meta-analízis szerint az iparág technológiai szintje is moderálhat bizonyos hatásokat. A kutatás megállapította, hogy a korábbi vállalkozói tapasztalat hatása a teljesítményre erősebb a magas-tech iparágakban, mint az alacsony-tech ágazatokban ((PDF) Entrepreneurial Experience and Performance: From the Aspect of Sustainable Growth of Enterprises). Ez arra utalhat, hogy a gyorsan fejlődő, innovatív területeken a személyes kompetenciák és tanult leckék nagyobb szerepet játszanak – talán mert az ilyen környezetben a bizonytalanság is nagyobb, így a jól adaptálható, tapasztalt vezető többet tehet hozzá a cég sikeréhez. Ezzel szemben egy stabilabb, hagyományos iparágban a vállalkozás sikerét jobban befolyásolhatják külső tényezők vagy bevett üzleti gyakorlatok, és valamelyest kevésbé múlik a vezető személyes képességein (persze ezek ott is fontosak).

Összegezve, vannak specifikus eltérések a vállalkozói személyiségjegyek és készségek terén különböző iparágak és vállalkozástípusok között. A magas növekedésű, innovatív startupok alapítói általában inkább kockázatvállalók, innovatívak és ambíciózusak, míg a hagyományos kisvállalkozók lehet, hogy konzervatívabbak, ügyfélorientáltabbak és stabilitásra törekvők. Természetesen ezek tendencia-szerű megállapítások, egyéni kivételek mindig akadnak. A lényeg, hogy a környezeti kontextus formálja, mely tulajdonságok válnak előnyössé: ami az egyik iparágban erény, az a másikban mellékes lehet. Éppen ezért a vállalkozóknak is ismerniük kell saját iparáguk követelményeit, és ahhoz igazítani a készségeik fejlesztését.

Empirikus kutatási eredmények és a vállalkozói siker prediktorai

Számos empirikus kutatás és vizsgálat igyekezett beazonosítani azokat a tényezőket, amelyek a legjobb előrejelzői (prediktorai) a vállalkozói sikernek. Ezek között találunk személyiségjegy-vizsgálatokat, longitudinális felméréseket, meta-analíziseket is. Az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos tulajdonságok szignifikánsan összefüggnek a vállalkozás sikerességével – bár fontos hangsúlyozni, hogy a kapcsolatok általában közepes erősségűek, vagyis a siker több tényező együttes hatásának eredménye.

Meta-analízisek kulcsmegállapításai:

• Egy átfogó meta-analízis (Rauch és Frese, 2007) összegyűjtötte több kutatás adatait, és számszerűsítette, mely személyiségjegyek korrelálnak leginkább az üzleti sikerrel. Az eredmények szerint a legerősebb pozitív összefüggést a teljesítményigény mutatta a sikerrel (r ≈ 0,30), ezt követte az innovatív hajlam (r ≈ 0,27), a proaktív személyiség (r ≈ 0,27) és az általános önhatékonyság (r ≈ 0,25) (). További, szintén szignifikáns, de gyengébb összefüggések voltak: stressztűrő képesség (r ≈ 0,20), autonómiaigény (r ≈ 0,16), belső kontroll (r ≈ 0,13) és kockázatvállalás (r ≈ 0,10) (). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a személyiségjegyek valóban számítanak, de egyik sem önmagában meghatározó; inkább arról van szó, hogy egy sikeres vállalkozó több kedvező tulajdonsággal is rendelkezik egyszerre, amelyek összeadódva segítik a teljesítményt. Érdemes azt is kiemelni, hogy a szerzők megjegyzik: a heterogenitás nagy a tanulmányok között, ezért moderátor változók (pl. iparág, vállalkozás mérete, demográfiai jellemzők) befolyásolhatják ezeket a kapcsolatokat () ().
• Egy másik meta-analízis (Zhao et al., 2010) kifejezetten a Big Five személyiségdimenziók és a vállalkozói teljesítmény kapcsolatát vizsgálta. Azt találták, hogy a Big Five közül négy dimenzió – a lelkiismeretesség, a nyitottság, az emocionális stabilitás (azaz alacsony neuroticizmus) és az extraverzió – pozitívan összefügg a vállalkozás sikerével, melyet a cég túlélése, növekedése és nyereségessége alapján mértek (). Ez összhangban áll azzal, amit korábban a sikeres vállalkozók személyiségprofiljáról felvázoltunk. Érdekes módon ez a meta-analízis is megerősítette, hogy a kockázatvállalási hajlandóság bár segíti a vállalkozás elindítását, nem mutatott erős kapcsolatot a hosszú távú üzleti sikerrel (). Tehát a Big Five alapján a lelkiismeretes, nyitott, extrovertált és érzelmileg stabil személyek valamivel jobb eséllyel vezetnek sikeres céget.
• Fontos megemlíteni, hogy a személyiség mellett más egyéni tényezők is vizsgálat tárgyát képezik. Például intelligencia és kognitív képességek: Baum és Bird (2010) egy terepvizsgálatban arra jutottak, hogy a “sikeres intelligencia” (ami gyakorlati, analitikus és kreatív elemek kombinációja) magas önhatékonysággal párosulva elősegítette a vállalkozások növekedését (). Hasonlóan, Hmieleski és Corbett (2008) azt találták, hogy az improvizációs készség (rugalmas, rögtönző problémamegoldás) magas önhatékonysággal együtt pozitívan hat az értékesítés növekedésére (). Ezek a vizsgálatok arra utalnak, hogy a kognitív és viselkedési kompetenciák a személyiséggel együtt befolyásolják a kimenetelt.

Empirikus példák és bizonyítékok:

• Finanszírozás és korai siker: Egy nagyszabású empirikus tanulmány, amely tech startup alapítókat elemzett (Freiberg & Matz, 2023), kimutatta, hogy bizonyos személyiségjegyek a startup különböző életszakaszaiban eltérő módon befolyásolják a sikert. Magas nyitottság és barátságosság segíti a kezdeti tőkebevonást (valószínűleg mert a nyitott, együttműködő alapítók vonzóbbak a befektetők számára), míg a magas érzelmi stabilitás (reziliencia) minden szakaszban javítja a teljesítményt (a stresszt jobban bíró alapítók végig jobban helytállnak) (Startup Success: How Founder Personalities Shape Venture Outcomes | Columbia Business School). Érdekesség, hogy a nagyon lelkiismeretes alapítók több pénzt tudtak bevonni eleinte, de ritkábban értek el kimagasló exitet (pl. IPO-t) (Startup Success: How Founder Personalities Shape Venture Outcomes | Columbia Business School). Ez az eredmény arra világít rá, hogy nincs egyetlen “tökéletes” profil: egy tulajdonság előnyös lehet az egyik mérföldkőnél, de később hátrányos lehet egy másiknál. A vállalkozás igényei változnak a skálázódás során, így más-más vezetői stílus lehet optimális a cég életciklusában.
• Vállalkozó vs. alkalmazott: Több tanulmány összehasonlította a vállalkozókat a menedzserekkel vagy alkalmazottakkal. Zhao és Seibert (2006) meta-analízise pl. azt találta, hogy a vállalkozók szignifikánsan lelkiismeretesebbek és nyitottabbak, mint a menedzserek, akik viszont kissé barátságosabbak ([PDF] The big five personality dimensions and entrepreneurial status) ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ). Ez összhangban van azzal, hogy a vállalkozók saját utat törnek, míg a menedzserek egy szervezeti kultúrában inkább együttműködő szerepet visznek. Emellett a vállalkozókra jellemzőbb a magasabb belső kontroll és önállóságigény, ahogy arra korábban utaltunk.
• Személyiségprofilok és regionális hatások: Obschonka és munkatársai (2013, 2017) bevezették az „entrepreneurial personality profile” fogalmát, ami a Big Five egy bizonyos konfigurációját jelenti (magas extroverzió, lelkiismeretesség, emocionális stabilitás, nyitottság; alacsony agreeableness). Kimutatták, hogy ahol az emberek körében ez a profil gyakoribb (akár regionális szinten is mérve), ott magasabb a vállalkozási hajlandóság és aktivitás ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ) ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ). Ez érdekes bizonyíték arra, hogy a személyiségeloszlás regionális különbségei is hatással lehetnek az adott térség vállalkozói dinamizmusára.

Mi nem prediktor? Fontos az is, hogy a kutatások mit nem találtak szignifikánsnak. Például a fenti meta-analízis rámutatott, hogy a kockázatszeretet önmagában nem jelezte előre a cég későbbi sikerét (). Továbbá néhány népszerű vélekedéssel szemben a demográfiai jellemzők (pl. életkor, nem) önmagukban kevésbé meghatározók, mint a pszichológiai faktorok – bár bizonyos helyzetekben moderáló hatásuk lehet. Ugyanígy, nem találtak egyetlen “vállalkozói gén” vagy kizárólagos biológiai markert; inkább sok gén kis hatása és a környezet interakciója befolyásolhatja a vállalkozói hajlamot.

Összegzés és gyakorlati tanulságok: A tudományos kutatások megerősítik, hogy vannak a vállalkozói sikernek előrejelző személyiségjegyei és készségei, de ezek hatása korlátozott, és sok egyéb tényezővel (pl. piaci helyzet, üzleti modell, csapat, finanszírozás) együtt érvényesül. Tanácsadói és gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy érdemes figyelembe venni a személyiséget a vállalkozás tervezésénél, de nem szabad csak erre hagyatkozni. Ahogy egy friss tanulmány is hangsúlyozza: a vállalkozási döntéseknél a személyiségprofil csak egy a sok releváns tényező közül, és ha túlértékeljük, könnyen tévesen zárhatunk ki potenciális vállalkozókat ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ). A legjobb, ha a személyiségjegyeket összhangban vizsgáljuk az illető szaktudásával, tapasztalataival, hálózatával és a konkrét üzleti lehetőséggel.

A kutatási eredmények alapján tehát körvonalazódik a sikeres vállalkozó prototípusa, de mindig emlékeznünk kell arra, hogy a siker formula egyénenként változhat. A vállalkozói ökoszisztéma fejlesztésén dolgozók (pl. inkubátorok, befektetők, oktatók) a kutatások alapján célzottan fejleszthetik azokat a készségeket – önbizalom, döntéshozatal, rugalmasság, kommunikáció stb. – amelyek a statisztikák szerint fontosak. Ugyanakkor teret kell engedni a sokféleségnek is, hiszen különböző utakon lehet eljutni a sikerhez, és a különböző iparágaknak különböző “ideális” vállalkozói vannak. A tudományos háttér ismerete végső soron abban segíthet, hogy a vállalkozók és támogatóik tudatosabban dolgozzanak a kritikus személyes tényezőkön, és így növeljék a siker valószínűségét a rendkívül bizonytalan vállalkozói világban.

Források:

• Pekkala Kerr, S., Kerr, W. R., & Xu, T. (2017). Personality Traits of Entrepreneurs: A Review of Recent Literature. Harvard Business School Working Paper, No. 18-047 () () ().
• Baron, R. A., & Markman, G. D. (2000). Beyond social capital: How social skills can enhance entrepreneurs’ success. Academy of Management Perspectives, 14(1) (Beyond social capital: How social skills can enhance entrepreneurs’ success | Academy of Management Perspectives) (Beyond social capital: How social skills can enhance entrepreneurs’ success | Academy of Management Perspectives).
• Alaqeel, O. (2022). Impact of leadership skills on entrepreneurs’ business success in Saudi Arabia. (Doktori disszertáció) ( „Impact of leadership skills on entrepreneurs’ business success in Saud” by Omar Alaqeel ).
• Monye, C. C. (2024). Effective Decision-Making in Entrepreneurship: A Review of the Human Capital Factor. IOSR-JBM, 26(10) () ().
• Ucbasaran, D., et al. (2013). Life after business failure: the process and consequences of business failure for entrepreneurs. Journal of Management, 39(1), 163–202.
• Cardon, M. S., & others (2013). A meta‐analytic review of passion for entrepreneurship. Journal of Business Venturing, 28(3), 373–396.
• *** (2021). Entrepreneurship Resilience: Can Psychological Traits of Entrepreneurial Intention Support Overcoming Entrepreneurial Failure?. Frontiers in Psychology, 12, 707803 (Frontiers | Entrepreneurship Resilience: Can Psychological Traits of Entrepreneurial Intention Support Overcoming Entrepreneurial Failure?).
• Caliendo, M., Fossen, F., & Kritikos, A. (2014). Personality characteristics and the decisions to become and stay self‐employed. Small Business Economics, 42(4), 787–814 ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ).
• Rauch, A., & Frese, M. (2007). Let’s put the person back into entrepreneurship research: A meta-analysis on the relationship between business owners’ personality traits, business creation, and success. European Journal of Work and Organizational Psychology, 16(4), 353–385 ().
• Zhao, H., & Seibert, S. (2006). The Big Five personality dimensions and entrepreneurial status: A meta-analytical review. Journal of Applied Psychology, 91(2), 259–271 ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ).
• Zhao, H., Seibert, S., & Lumpkin, G. (2010). The relationship of personality to entrepreneurial intentions and performance: A meta-analytic review. Journal of Management, 36(2), 381–404 ().
• Freiberg, B., & Matz, S. (2023). Founder personality and entrepreneurial outcomes: A large-scale field study of technology startups. Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) (Startup Success: How Founder Personalities Shape Venture Outcomes | Columbia Business School).
• Obschonka, M., et al. (2013). Entrepreneurial personalities in political leadership. Small Business Economics, 40(4), 773–789.
• Obschonka, M., & Stuetzer, M. (2017). Integrating psychological approaches to entrepreneurship: the Entrepreneurial Personality System (EPS). Small Business Economics, 49(1), 203–231 ( Resilient entrepreneurs? — revisiting the relationship between the Big Five and self-employment – PMC ).
• Peng, H., Zhou, C., & Liu, Y. (2020). Entrepreneurial Experience and Performance: From the Aspect of Sustainable Growth of Enterprises. Sustainability, 12(18), 7351 ((PDF) Entrepreneurial Experience and Performance: From the Aspect of Sustainable Growth of Enterprises) ((PDF) Entrepreneurial Experience and Performance: From the Aspect of Sustainable Growth of Enterprises).