Gondoltál már arra, hogy a döntéshozatal során miért szaladunk bele újra és újra ugyanabba a hibába? Egyik pillanatban teljes meggyőződéssel hisszük, hogy a tervünk bombabiztos, majd később csodálkozva állunk a valóság előtt, amikor a számok vagy épp a piac rácáfolnak az elképzeléseinkre. Ez a jelenség nem egyszerű véletlen, hanem a túlzott magabiztosság (angolul: overconfidence) jelensége. A viselkedéstudomány egyik leggyakrabban dokumentált torzításáról van szó, amely gyakorlatilag átszövi a mindennapi döntéseinket – a marketingkampányoktól kezdve a board-meetingeken át a befektetési tárgyalásokig. Ha megérted, hogyan működik ez a torzítás, máris képes leszel jobb stratégiákat és realista önértékelést alkalmazni, amivel konkrét versenyelőnyhöz juthatsz mind a SEO, mind a kampánymenedzsment, mind pedig a befektetési döntések terén.

„Ha nem hagyod, hogy a valóság állítson tükröt, a tükör végül összetörik – és vele a cash-flow-d is.”
– D. Kahneman

Ebben a cikkben először tisztázzuk a túlzott magabiztosság definícióit és altípusait, majd merítünk a 2023–2024 közötti legfrissebb kutatásokból. Ezt követően történelmi és kortárs vállalati példákon – mint a Kodak, Nokia vagy épp WeWork – keresztül mutatjuk be a jelenség valódi természetét és következményeit. Ezután kitérünk a marketingstratégiai, fogyasztói és etikai-szociológiai dimenziókra, végül egy könnyen alkalmazható, hétlépéses Anti-Overconfidence keretrendszert is kapsz, hogy az elmélet a gyakorlatban azonnal kamatoztatható legyen.

1. Definíció, típusok, evolúciós gyökerek

A pszichológiai és viselkedéstudományi szakirodalom többféle kategorizálást ismer, de általában három fő formát különít el a túlzott magabiztosságon belül:

• Túlbecslés – amikor a saját teljesítményt, képességet vagy tudást mennyiségileg túlértékeled.
• Túlzott precizitás – amikor irracionálisan biztos vagy a becsléseid pontosságában.
• Túlzott optimizmus – amikor hiedelemszinten úgy érzed, minden helyzetben jobbak, ügyesebbek, sikeresebbek lehetünk, mint mások.

Az evolúciós pszichológiai nézet szerint a túlzott magabiztosság rövid távon akár előnyös is lehetett a történelem során. Gondolj csak a vadászó őseinkre: a kissé „merészebb” egyén bátrabban szerzett zsákmányt, ami rövid távú túlélési előnyt adott. A modern, komplex üzleti környezetben viszont ez a torzítás rendkívül drága is lehet. Kahneman és Tversky korszakalkotó kutatásaiból tudjuk, hogy az emberi agy energiát spórol azzal, hogy a kényelmes narratívát fogadja el, és könnyen confirmation bias-ba (megerősítési torzításba) csúszik. Ha túlbecsülöd magad, csökken a kritikus validáció szerepe, ami persze kiváló receptekhez vezethet a kudarcra.

2. Friss (2023–2024) kutatási eredmények

A túlzott magabiztosság témája folyamatosan terítéken van a viselkedéstudományban és a pénzügyi-üzleti kutatásokban. A legújabb, 2023-as és 2024-es eredmények közül néhány:

• Skálaépítés 2024-ben: A Brazil Pénzügyi Magatartástudományi Intézet 380 befektetőn validálta a 30-tételes Overconfidence Scale-t, amely külön méri a három altípust (Silva et al., 2024) [oai_citation_attribution:0‡SpringerOpen].
• USA részvénypiac: A COVID-időszak (2016–2020) napi adatain a kereskedési volumen és a túlzott magabiztosság között nemlineáris Granger-okozatiságot mutattak ki (Bouteska et al., 2023) [oai_citation_attribution:1‡ResearchGate].
• Menedzseri döntések SLR: Egy 87 tanulmányt feldolgozó, 2023-as irodalmi áttekintés szerint a menedzserek 72%-a követ el tudatosan vagy öntudatlanul optimista torzítást a projekt-ROI becslésekor (Sharma & Kumar, 2023) [oai_citation_attribution:2‡ebrjournal.net].
• Társadalmi infrastrukturális projektek: IT-projektek 83,8%-a költségtúllépéssel zárul, átlagosan 189%-kal a tervezett felett (Tsipursky, 2022) [oai_citation_attribution:3‡Forbes].

A kutatások arra világítanak rá, hogy a túlzott magabiztosság alapvető, strukturális hiba, amely azonosítható pszichológiai komponensekből épül fel, és akár menedzsment, akár pénzügyi, akár marketing kontextusban vizsgáljuk, lényegében ugyanazt a potenciális kárt okozhatja: rossz becslések, kudarcba fulladó projektek, félreárazott kampányok, veszteséges befektetések.

3. Történelmi és kortárs esettanulmányok

A túlzott magabiztosságra a vállalati történelem is bőven szolgáltat példákat. Nézzünk néhányat a legismertebbek közül:

1. Kodak: Az egykor domináns filmes óriás mellőzte a digitális fotózás innovációinak komolyan vételét. A cég vezetése önbizalommal telve azt gondolta, hogy a digitális trend sosem veszélyezteti valóban a filmes piacot. 2012-re végül csődöt jelentettek, nagy részben a félreismerhetetlen, de tudatosan tagadott piaci változások miatt.
2. Nokia: 2007-ben a vállalat még több mint 50%-os globális piaci részesedéssel uralta a mobiltelefon-piacot. A belső cégkultúra azonban úgy hitte, hogy pontosan tudják, mit akar a felhasználó. Ez a túlzott optimizmus és a „mi úgyis jobbak vagyunk” hozzáállás lassította az okostelefon-innovációt. Az iPhone és az Android azonban villámgyorsan kifejlesztette a modern okostelefon-korszakot, a Nokia meg lemaradt.
3. WeWork: 2019-ben még 47 milliárd dolláros cégértékkel várták az IPO-t, ám a túlzott optimizmus és a marketing-narratíva hamar szertefoszlott, amikor az intézményi befektetők valós adatelemzés alapján árazni kezdték a vállalatot. Az a bizonyos cégérték gyakorlatilag nullára zuhant.

Ezek a példák jól megmutatják, hogy a túlzott magabiztosság nem egyszeri kisiklás, hanem veszélyes spirál, amibe akár óriásvállalatok is beleeshetnek. A felső vezetői rétegben a csoportgondolkodás (groupthink) és a torz kockázatészlelés könnyen dominóeffektust indíthat el.

4. Túlzott magabiztosság a marketingstratégiában

A marketingben az overconfidence sokszor rejtetten, finom formában jelenik meg. Négy különösen gyakori csatorna, ahol a probléma felüti a fejét:

• Piackutatási hiedelmek: Még mindig sok helyen alkalmaznak kis mintaszámú fókuszcsoportokat és onnan extrapolálják a teljes piacra vonatkozó következtetéseket. Ha a vezetők túlzottan bíznak ezekben a következtetésekben, nagy eséllyel félremehet a kampány.
• Forecast bias: A keresletet vagy a piaci reakciókat túlságosan derűlátóan becsülik fel. Ez óriási lyukat üthet a pénzügyi tervezésben és megakaszthatja a likviditást.
• Channel-mix tévhitek: Gyakori, hogy egyetlen csatornát (például a TikTokot vagy a YouTube-ot) túlértékelnek, miközben más csatornák lehetőségeit nem veszik figyelembe. Vagy épp a büdzsé túlnyomó részét egyetlen platformra öntik rá.
• Brand-ego: A cég vezetői úgy hiszik, hogy a márkát „úgyis imádják” – és emiatt elmaradnak az objektív piaci tesztek, A/B kísérletek, visszajelzés-gyűjtések.

Ezek a mechanizmusok nemcsak egyedi kampányokat veszélyeztetnek, hanem szélsőséges esetben akár a teljes szervezeti stratégia végrehajtását is. A megalapozatlan optimizmus és a nem validált feltételezések könnyen pénznyelő projekteket generálnak.

5. Fogyasztói szinten megjelenő torzítások

Ne feledd, hogy a túlzott magabiztosság nem csak a marketinges oldalán jelenik meg, hanem a fogyasztónál is. A NielsenIQ 2023-as Consumer Outlook jelentéséből kiderül, hogy a vásárlók 58%-a túlbecsüli a termékismeretét, ráadásul hajlamos racionalizálni és utólag igazolni az impulzusvásárlásait (NIQ, 2023) [oai_citation_attribution:4‡NIQ].

Mit jelent ez a marketing számára? Rövid távon akár ki is használhatod a vevői overconfidence-et: azonnali vásárlási döntésre sarkalló üzenetekkel, limitált időtartamú akciókkal vagy épp exkluzívnak beállított ajánlatokkal. Hosszú távon viszont könnyen megeshet, hogy a kiábrándult fogyasztó csalódik a márkádban, ami erodálja a hűséget és a reputációt. Vagyis itt is szem előtt kell tartani az etikus, fenntartható kommunikációs gyakorlatokat.

6. Tervezési hiba (Planning Fallacy) – a költségspirál motorja

Amikor a marketinges, fejlesztő vagy projektmenedzser nem számol reálisan az idő- és pénzigénnyel, általában a túlzottan optimista feltételezések a hibásak. Egy 2025-ös kutatás (Nabil, 2025) kimutatta, hogy az IT-, építőipari és marketingprojektek átlagosan 57%-kal alulbecsülik a szükséges forrásokat [oai_citation_attribution:5‡engineeringresearch.org].

Az alábbi táblázat szemlélteti, hogyan alakul a valós költségtúllépés különböző területeken, és mik a fő okok:

A több mint kétszeres túllépés az IT-rendszereknél valószínűleg azért akkora, mert a fejlesztők és a menedzsment egyaránt hisz abban, hogy „ez most végre zökkenőmentesen fog menni”. A marketingprojektekben pedig bár kisebbnek tűnhet az átlagos túllépés, valójában ez is milliós nagyságrendű költségvetési lukakat eredményezhet.

7. Etikai és szociológiai perspektíva

A túlzott magabiztosság etikai és társadalmi vetülete is jelentős. Mikor lépjük át az etika határát? Például akkor, ha a vezető tudatosan hallgatja el a projekt bizonytalanságát a befektetők, az alkalmazottak vagy a partnerek elől. A csoportgondolkodás (groupthink) pedig tovább fokozhatja a problémát, hiszen a szervezet egésze válhat „túlságosan optimistává” a közös megerősítések következtében. Különösen igaz ez szabályozott iparágakban, mint a pénzügy, ahol a torzítás akár törvényi következményekkel is járhat, és a piacfelügyelet vagy épp az auditorok büntetése sem marad el.

8. Hétlépéses Anti-Overconfidence keretrendszer

Az alábbiakban egy lépésről lépésre bevezethető, jól bevált metódust találsz, amely segít csökkenteni a túlzott magabiztosság negatív hatásait – a marketinges csapatban és a vállalat egészében is.

1. Külső kalibráció: Vonj be független, külső szakértőket (auditorokat, tanácsadókat vagy akár szakmai közösségeket) a becslések korai fázisába. Ők frissebb szemmel, elfogulatlanabbul tudnak rámutatni a buktatókra.
2. Szenzitivitás-analízis: Alakíts ki pesszimista, bázis- és optimista szcenáriókat, és mindegyikben modellezd, mi történik a KPI-okkal. Ha már előre láthatod, hogy az „optimista” terv mennyire érzékeny a piaci változásokra, lehetőséged van reálisabb kockázatkezelési tervet készíteni.
3. Sprint-logika: Alakítsd ki a project managementet agilis, 2-4 hetes sprintek mentén, ahol minden egyes sprint végén konkrét mérőszámokkal validálod az előzetes feltevéseidet.
4. Pre-mortem gyakorlat: Ahelyett, hogy csak utólag elemeznéd, mi ment félre, képzeld el előre, hogy a projekt megbukott, és próbáld listázni az okokat (Klein, 2022). Ezzel a módszerrel rengeteg kockázatot felszínre hozhatsz még a megvalósítás előtt.
5. Kerüld a single metric csapdát: Soha ne csak egy mérőszámot nézz (például a ROI-t). Legalább három különböző KPI alapján hozd meg a döntéseidet, hogy reálisabb képet kapj a projekt valós teljesítményéről.
6. Diverzitás-boost: Ha a csapat tagjai különböző háttérrel, eltérő gondolkodásmóddal és szakmai tapasztalattal rendelkeznek, kisebb az esélye a kollektív önámításnak. A heterogenitás sokféle szempontot hoz be, csökkentve a groupthink rizikóját.
7. Public commitment: Dokumentáld írásban a projekt kulcsfeltételezéseit, határidejét, költségkeretét és a kockázati tényezőket. Oszd meg ezeket a csapattal és a stakeholderekkel, hogy mindenki lássa: ha valami mégsem úgy alakul, vissza lehessen nézni az eredeti premisszákra.

9. Megvalósítás: best practice marketinges szemmel

A fent leírt általános keretrendszert bátran adaptálhatod a marketinggyakorlatodra is. Néhány konkrét javaslat:

• Adatvezérelt kreatív: Minden ötletet valódi piaci adatokkal támaszd alá. Használj social listening-eszközöket, hőtérkép-alapú user-vizsgálatokat (heatmap), keresési trendeket. Ahelyett, hogy egy brainstorming-mítoszra építenél, legyen konkrétum a háttérben.
• Kontrollcsoport kultúra: Szinte minden marketingkampányban megvalósítható valamilyen hold-out csoport, vagyis egy olyan felhasználói csoport, amelyet nem érsz el a kampánnyal. Ha nincs viszonyítási alap, könnyen elveszel a „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen” típusú számokban.
• Iteratív landing-page: Ne elégedj meg azzal, hogy kikerült egy oldalad. Folyamatosan elemezd a scroll-depth, time-on-page, és egyéb viselkedési adatokat. Ha a valós elköteleződés elmarad, lehet, hogy túlzott önbizalommal gondoltad, hogy a felhasználók odalesznek a tartalmadért.
• ROI-számítás háromszor: Alapértelmezett módszerként mindig készíts pesszimista, bázis és optimista verziót a költségtervben. Így nem ér meglepetés, ha a valóság közelebb áll a visszafogottabb forgatókönyvhöz.

10. Záró gondolat

A túlzott magabiztosság nem feltétlenül ellenség, hanem egyfajta jelzőrendszer. Arra hívja fel a figyelmed, hogy minden ember – köztük te is – hajlamos lehet belecsúszni az önbecsapásba. Ha képes vagy erre tudatosan reflektálni, máris egy lépéssel a versenytársaid előtt jársz. A realista önértékelés hosszú távon a leghatékonyabb „fegyver” lesz mind a marketing, mind a vállalati stratégia, mind a pénzügyi döntéshozatal során.

Az igazi kérdés nem az, hogy túlságosan magabiztosak vagyunk-e – ez az emberi természet része. A lényeg, hogy tudatosan kalibráljuk magunkat, ismételt visszajelzéseket kérjünk a piactól és a csapatunktól, merjünk módosítani a terveinken, és találjunk reális megoldásokat a mindenkori kihívásokra. Ha ezt megteszed, akkor a túlzott magabiztosság paradox módon éppen hogy helyettesíthető lesz a hiteles és stabil önbizalommal, amire minden sikeres, fenntartható cégnek nagy szüksége van.

Legyen bátorságod tükröt tartani magad és csapatod elé, és újratervezni, ha szükséges. Ha így teszel, már nem csak a SERP-ben kerülsz az élre a Google-találatok között, hanem a profitkimutatásban is határozott előnyhöz juthatsz.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.