Amikor egy vállalkozás hosszú távon szeretne megkülönböztethetővé válni és stabil profitot termelni, nélkülözhetetlen egy tudatosan felépített marketingstratégia. Ez a stratégia nem pusztán akciók és kampányok sorozata, hanem egy átfogó gondolkodásmód a piacról, a fogyasztókról és a márka jövőképéről. Ebben a cikkben azt fogjuk megnézni, hogyan emelheted magasabb szintre a marketingstratégiád három alappillér – az egyedi értékajánlat, a GET-TO-BY modell és a márkapiramis (valamint a márkaportfólió-kezelés) – következetes alkalmazásával. Inspirációnkat friss kutatási eredményekből, pszichológiai és menedzsmenti megközelítésekből, illetve nagyvállalatok gyakorlataiból merítjük.

Egyedi értékajánlat (USP): a tudatos megkülönböztetés ereje

Az egyedi értékajánlat (angolul Unique Selling Proposition, USP) az a tényező vagy tényezők összessége, amely(ek) miatt a vállalkozásod képes kitűnni a zajos piaci versenyben. Ez lehet egy kivételes termékjellemző, de lehet egy kifejezetten emberközpontú szolgáltatás is, sőt akár egy innovatív, élményt adó módja annak, ahogy a vevőkkel bánsz. A lényeg, hogy ez a különlegesség ne csupán apró előnyt jelentsen, hanem olyan vonzerőt teremtsen, amely érzelmileg és racionálisan is meggyőzi a célcsoportodat.

A McKinsey (2023) felmérése szerint a kiemelkedő sikerrel működő vállalkozások 74%-a már a korai szakaszban tudatosan meghatározza és kommunikálja az egyedi értékajánlatát, miközben a kevésbé eredményes vállalatoknál ez az arány csupán 39%. Ez is jól mutatja, hogy a piacra lépéskor (vagy éppen az átalakulások idején) a sikered nagyban függ attól, mennyire tudod megfogalmazni és kifejezni azt a tényezőt, amely valóban a te márkádhoz kapcsolódik.

„Az egyedi értékajánlat nem csupán egy jól csengő szlogen, hanem a fogyasztói bizalom alapja is, ami megalapozza a hosszú távú lojalitást.” – Kotler és Keller (2025)

A saját USP-d megalkotásához érdemes:

• Piackutatást végezni: mérd fel a trendeket, versenytársakat és a fogyasztók preferenciáit.
• Fókuszcsoportos beszélgetéseket vagy interjúkat tartani: tudj meg többet arról, hogyan viszonyulnak a vevőid a termékedhez vagy szolgáltatásodhoz.
• Elemzni a belső erőforrásokat: gondold végig, mi az, amiben a vállalkozásod valóban különleges vagy kimagasló.

Ne feledd, hogy az értékajánlatod csak akkor lesz erős, ha képes vagy azt következetesen, őszintén és vonzóan megjeleníteni a kommunikációdban és a termékfejlesztésedben egyaránt.

A GET-TO-BY modell: egyszerű, de hatékony keretrendszer

Amikor egy marketingstratégia megalkotásáról beszélünk, rengeteg módszer és keretrendszer létezik, amelyek segítségével rendszerezni tudjuk a gondolatainkat. Az egyik leginkább közérthető és gyakorlatias megközelítés a GET-TO-BY modell, amely három összetevővel dolgozik:

„A GET-TO-BY modell jó kiinduló pont, hogy a marketingszakemberek (és vállalkozók) ne vesszenek el a részletekben. Ez a megközelítés egyszerűbbé teszi a célok, a célcsoport és a végrehajtás összehangolását.” – Harvard Business Review (2024)

1. GET (Kik?): Ebben a szakaszban kell pontosan meghatároznod, kik azok a specifikus emberek, akiket meg szeretnél szólítani. Minél precízebben körülírod a demográfiai (kor, nem, lakhely, jövedelmi szint) és pszichográfiai (személyiségjegyek, értékek, motivációk) jellemzőiket, annál jobban tudod majd finomhangolni az üzeneteid.
2. TO (Mit szeretnél elérni?): A modell második eleménél mérhető célokat érdemes kitűznöd. Legyen szó a weboldalra érkező forgalom növeléséről, a hírlevél-feliratkozók számának emeléséről vagy épp a konkrét vásárlások ösztönzéséről – fontos, hogy konkrét és számszerűsíthető legyen a cél, így később ellenőrizni tudod az eredményeket.
3. BY (Hogyan éred el?): Végül ki kell találnod, milyen marketingeszközökkel és csatornákkal közelíted meg a célközönséged, hogy a kitűzött célokat el tudd érni. Ide tartozik a hirdetési platformok kiválasztása (például Google Ads, Facebook Ads, LinkedIn, TikTok), az e-mail marketing, az influenszer-kampányok, a PR-megjelenések, de akár a podcastok vagy a fizikai események is.

A Gartner (2024) piacelemzéséből kiderült, hogy a marketingesek 62%-a először a célközönség helyes meghatározásával küzd, pedig a sikeres kampányok 80%-ban éppen azon múlik, hogy a reklámüzenetek a megfelelő emberekhez jussanak el a megfelelő időben. Érdemes tehát alaposan időt szánnod a GET, azaz a célcsoport definiálására, különösen, ha újszerű termékekkel vagy egyedi szolgáltatásokkal szeretnél belépni a piacra.

Márkapiramis és márkaportfólió-kezelés: az identitás és a koherencia biztosítéka

Ahhoz, hogy a márkád ne pusztán funkcionális szinten szólítsa meg az embereket, hanem érzelmi és pszichológiai kötődést is kiépítsen, szükség van egy márkapiramis felállítására. Ez a piramis a márkád lényegét hivatott strukturálni különböző szinteken:

• Alapvető értékek, küldetés, vízió: Mit képvisel a márkád? Milyen jövőképet kínál?
• Funkcionális és érzelmi előnyök: Milyen konkrét problémára ad megoldást, és milyen érzelmi élménnyel gazdagítja a vevőidet?
• Személyiség és stílus: Milyen „hangon” szól a márka, milyen vizuális és verbális jegyekkel különbözteti meg magát?

A Brand Strategy Research (2025) jelentése szerint a márkapiramis rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása akár 40%-kal is növelheti a vevői elköteleződést, mert az ügyfelek következetes és stabil identitást látnak, amelyhez hosszú távon is kapcsolódni tudnak.

A márkaportfólió-kezelés pedig arról szól, hogy ha a vállalat több terméket vagy szolgáltatást is kínál, akkor ezek milyen kapcsolatban állnak egymással a márkaernyő alatt. Sok vállalat elköveti azt a hibát, hogy egymástól független, néha egymást gyengítő márkanevek és logók sokaságát vezeti be, ami zavarossá teszi a célközönség számára a márkaképet. Ehelyett érdemes átgondolni:

• Van-e ernyőmárka, amely alá minden termék befér?
• Milyen szinten és milyen célközönségnek érdemes külön márkát kialakítani?
• Hogyan erősítheti egymást több termék közös marketingje?

Ha jól kezeled a márkaportfóliót, akkor a vevők tudni fogják, hogy minden új termék vagy szolgáltatás kapcsolódik egy közös értékrendhez, egy olyan márkaígérethez, amelyet már korábban ismertek és megszerettek.

A pszichológia és a szegmentáció: a célcsoport megértésének mélyebb szintje

Bár az ilyen cikkekben gyakran említik a demográfiai célcsoport-meghatározást, érdemes egy lépéssel tovább menni és a pszichográfiai tényezőket is bevonni a szegmentálásba. A vásárlók ugyanis nem csupán kor és nem alapján hoznak döntéseket, hanem sokszor a belső motivációik, érdeklődési köreik, életstílusuk és értékrendjük alapján.

Ha ismered ezeket a mélyebb mozgatórugókat, akkor fel tudsz építeni egy olyan márkakommunikációt, ami valóban megszólítja őket. Például:

• Egy sportfelszereléseket árusító cég nyilvánvalóan a sport iránt érdeklődőket célozza meg, de érdemes külön rétegként kezelni a profi versenysportolókat, a hobbi futókat vagy a rendszeres edzést mellőző, ám egészségtudatos életmód iránt érdeklődő fogyasztókat.
• Egy diétás termékeket kínáló vállalkozásnak nem biztos, hogy mindegy, hogy az ügyfélcsoport fogyókúrás céllal vagy éppen egészségügyi okokból (például cukorbetegség, ételintolerancia) keres alternatív megoldásokat.

Ez a fajta részletgazdag megközelítés lényegesen hatékonyabbá teheti a marketingüzeneteket, különösen a digitális kampányokban, ahol mód van a célcsoport igen specifikus szempontok szerinti elérésére.

Költségvetés és ROI: a marketing mérhetősége

A marketingre sokan úgy tekintenek, mint egy „elkerülhetetlen kiadásra”, pedig valójában befektetés a hosszú távú növekedésbe. A lényeg, hogy tisztában legyél azzal, mennyit érdemes és tudsz költeni a különböző csatornákra, és hogy milyen mérőszámokkal követed nyomon a megtérülést.

Ha például a GET-TO-BY modell keretein belül azt a célt tűzöd ki, hogy 20%-kal növelnéd az online értékesítéseidet 3 hónapon belül, akkor érdemes pontosan monitoroznod, hogy mely kampányok hozták be az eladásokat, és melyek voltak kevésbé hatékonyak. A digitális csatornák (Google Ads, Facebook, Instagram, TikTok, LinkedIn) kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy nyomon kövesd a konverziókat.

„A célok és a mérőszámok összehangolása 45%-kal növeli annak esélyét, hogy egy vállalat a tervezett ROI felett teljesítsen.” – European Marketing Outlook (2025)

A lényeg tehát, hogy ne csak tippeld, milyen hatásos a marketinged, hanem minden lehetséges ponton mérd és elemezd is. Így időben tudsz reagálni a piaci változásokra, és a költségvetésedet a leghatékonyabb csatornákra tudod allokálni.

Sikeres megvalósítás: a csapat és a vállalati kultúra szerepe

Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy a marketingstratégia nemcsak a fogyasztóknak szóló üzenetekről, hanem a vállalati belső kommunikációról is szól. Ha a munkatársaid nem értik vagy nem érzik magukénak a márka alapvető üzeneteit és céljait, akkor a külső kommunikáció sem lesz hiteles.

A Korn Ferry (2024) tanulmánya szerint a belső csapatok bevonása és képzése akár 37%-kal is növelheti a külső kampányok sikerességét, mivel a munkaerő valóban azonosul a márkával és segíti a pozitív ügyfélélmény kialakítását.

Érdemes rendszeresen workshopokat tartani, ahol bemutatod a friss piaci trendeket, a konkurensek lépéseit és a vállalat USP-jét. Így a kollégák is látják, hogyan kapcsolódik a saját munkájuk ahhoz a „nagy egészhez”, amit a marketingstratégia képvisel.

Kreatív eszköztár: ne félj merészebb megoldásoktól

Természetesen a stratégia és a tervezés mellett szükséged lesz kreatív eszközökre is, amelyek kitűnnek a reklámzajból. A Harvard Business Review (2025) egyik cikke kimutatta, hogy az emberek 59%-a könnyebben emlékszik vissza olyan márkákra, amelyek meglepő vagy személyre szóló üzeneteket juttattak el hozzájuk.

Ezért bátran használj alternatív felületeket (podcast, webinárium, gamifikáció, interaktív videók), és merj akár szokatlan humorral, érzelmi húrokkal vagy provokatív kérdésekkel élni – természetesen úgy, hogy ez összhangban maradjon a márkád személyiségével és értékeivel. Az erőteljes marketingüzenet megalkotása olyan pszichológiai tényezőket is céloz, mint a kíváncsiság, a vágy, a félelem vagy a társadalmi hovatartozás érzése.

Hasznos összefoglaló táblázat

Az alábbi táblázatban összefoglalom, hogy az egyedi értékajánlat, a GET-TO-BY modell és a márkapiramis (valamint a portfólió-kezelés) hogyan viszonyulnak egymáshoz és milyen lépésekre kell figyelni a gyakorlatban:

Összegzés

Egy korszerű és sikeres marketingstratégia megalkotásához olyan rendszerszintű gondolkodásra van szükség, amely a piac folyamatos változásait, a vevők igényeit és a vállalkozás sajátosságait is figyelembe veszi. Az egyedi értékajánlat köré épített, GET-TO-BY modellen alapuló megközelítés segíthet abban, hogy tisztán lásd, milyen célcsoportot szeretnél megszólítani, milyen konkrét eredményeket vársz, és hogyan érdemes bevetned a megfelelő marketingeszközöket.

Ezt az erőfeszítést pedig tovább erősíti a márkapiramis felépítése és a márkaportfólió tudatos menedzselése, amelyek során átláthatóan felrajzolod a márka értékeit, személyiségét és küldetését, illetve megnézed, hogyan illeszthetők be a különböző termékek vagy szolgáltatások egyetlen, egységes koncepció alá. Így a márkád valóban hiteles lesz és egyszerűbben megjegyezhető a vásárlók szemében.

A modern piaci környezetben persze a marketing soha nem pusztán a logókról és a hirdetésekről szól, hanem egy pszichológiai folyamat is, amelyben a tudatos szegmentáció, az érzelmek kiváltása és az értékteremtés éppúgy fontos, mint a költséghatékonyság vagy a digitális csatornák ismerete. A Harvard Business Review (2025) szerint a siker záloga az, hogy a vállalkozásod képes legyen rugalmasan alkalmazkodni a változó trendekhez, miközben megőrzi a saját egyediségét.

Tehát arra biztatlak, hogy rendszeresen vizsgáld felül a marketingstratégiádat, frissítsd az egyedi értékajánlatodat a piac és a fogyasztók változó igényeihez igazítva, és használd bátran a GET-TO-BY modellt az új kampányok vagy bevezetési tervek strukturálására. Mindeközben ne feledkezz meg a márkád belső koherenciájáról sem: egy jól felépített márkapiramis és a portfóliód megfelelő összefésülése nemcsak a külvilág felé mutat stabilitást, de a belső folyamatokat is átláthatóbbá teszi.

Érdemes már ma átgondolni, milyen lépésekkel tudnád még inkább kiaknázni a marketingedben rejlő lehetőségeket. Elvégre a marketing nem egy egyszeri projekt, hanem egy folyamatosan fejlődő terület, amely az új technológiák, fogyasztói trendek és piaci viszonyok fényében állandó finomhangolást igényel. Ha tudatosan és előretekintően kezeled ezeket a tényezőket, akkor jó eséllyel nemcsak rövid távú sikereket érhetsz el, hanem hosszú távon is megalapozhatod vállalkozásod stabil növekedését és piaci pozícióját.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.