Gyorstalpaló a fogyasztói viselkedésről

Főbb pontok

Az emberi viselkedés egy elképesztően tág témakör. Talán a legtöbb vállalkozó azt gondolja, hogy a vásárlók kiszámítható robotok, akiket nagyon egyszerű megfejteni. Sőt, gyerekjáték őket rávenni a vásárlásra, hiszen nemcsak a „marketingesek”, hanem a reklámcsatornákat üzemeltetők is folyamatosan azt sulykolják, hogy egy pár hirdetés mindent is megold. Csak meg kell bízni egy hirdetéskezelőt vagy meg kell keresni a hirdetés feladása gombot, és már csak azon kell gondolkodni, hogy két hét múlva hová öntsük a milliókat. Ezzel a gondolatmenettel nem teljesen értek egyet – valamivel rétegeltebbnek gondolom a hirdetés sikerességét, ezért két fontos szempontot szeretnék beemelni. Ebből az egyik, hogy melyik én-t szólítsuk meg, a másik az énvédő racionalizálás.

Melyik én-t szólítsuk meg a reklámunkban?

Lelövöm a poént: erre a kérdésre nincs jó válasz. Lehetőségeink vannak.

Négy én-ből állunk:

– az én, amely valójában vagyok

– az én, amilyen lenni szeretnék 

– az én, amilyennek mások látnak

– az én, amilyennek szeretném ha látnának

Tovább ront a helyzetünkön az, hogy sok ember másmilyen szeretne lenni, mint amilyen valójában. Többen pedig elégedetlenek azzal a képpel, mint amilyennek mások látják őket – bár az, hogy mások milyennek látnak minket, részben csak feltételezésen alapszik. 

Szóval az egyik dilemma az, hogy a reklámunk a fogyasztó valós énjére hasson, vagy arra, amilyen lenni szeretne? Ezzel a problémával talán a szépségápolással, divattal kapcsolatos vállalkozások néznek leginkább szembe. Hiszen mit igérjen a reklámjuk:  azt, hogy kihozzák mindenkiből a maximumot? Vagy azt, hogy a vásárló pont olyan lesz, mint valamelyik sztár a tévéből?

Ne higgyük azt, hogy csak úgy fog reagálni a fogyasztó, ahogy mi szeretnénk – a döntésébe mind a négy énje beleszólhat. Nekünk arra az énjére kell hatni, aki a legerősebb – hiszen lehet valaki szeretne egy új, menő autót és mellé környezettudatos akar lenni – neki esélyesen a Tesla lesz a legszimpatikusabb, hiszen nem állnak szemben az énjei egymással. A piaci rések ezekre a szembenálló, belső konfliktusokra hoznak megoldást.

Az énvédő racionalizálás

Van azonban olyan, amikor rájövünk arra, hogy pl. egy termék vagy szolgáltatás esetén mégsem a legjobb döntést hoztuk meg, és habár elkezd belülről marni, tovább használjuk. Addig magyarázzuk magunknak, hogy jó döntést hoztunk, míg meg nem nyugszunk. Ez a gyakorlatban megvalósuló kognitív disszonancia.

Jó példa erre az alábbi gondolat Példa Pistától: „Igaz, hogy rámegy mindenem az autóm szervizelésére, de látod, hogy milyen menő?” Ide tartozik sok dohányos érvelése is: „A füst tartósít, amúgy láttam a neten azt a 103 éves nénit, aki a szülinapi tortáját cigivel a kezében szívja el.”

A disszonancia megjelenésekor sokféle ellentétpár bukkanhat fel, ami egymással szembenálló motivációkból indul ki. Most a három leggyakoribbat mutatom be: 

– hasonlóság «-» különbözőség

– hűségesség «-» változtatás

– visszafogás «-» kielégítés

A bal oldalon lévő motivációkat inkább fogadja el a többségi társadalom, mintsem a jobb oldalon lévőket. Vagy legalábbis inkább ezeket tartjuk helyesnek mások előtt. 

Vannak esetek, amikor a bal oldal működik, de én úgy gondolom, hogy a jobb oldalon lévőkre érdemes célozni, mert az sokkal hatásosabb (az én kommunikációm is erre épül).

Egy jó példa erre a Ford Mustang MACH-E reklámja, amiben az alábbi feliratok olvashatóak:

„A holnap üzeni: ne csak beszélj róla, hanem valósítsd meg, változtasd meg, légy merész.” Eközben pedig féktelenül bulizó fiatalokat mutatnak.

Azonban ezzel is csínján kell bánni. Ha túl erősen hatunk a jobb oldalon lévő motivációkra, akkor a fogyasztó elkezd szorongani. Bár az előbb úgy fogalmaztam – a közérthetőség érdekében –, hogy: rájövünk arra, hogy eddig nem a legjobb döntést hoztuk meg. Ám ez akkor is igaz lehet, ha a döntésünket még csak meghozni készülünk, azaz még csak fontolgatjuk a vásárlást. Egy jó reklám pedig segít feloldani ezt kognitív disszonanciát. Egy drágább futóóra esetén például biztatjuk a reklámot megtekintőt arra, hogy nyugodtan vásárolja meg, mert valami miatt megérdemli, és eggyel tovább is léphetünk: ez a termék segít megőrizni az egészséget, amiért a családod is hálás lesz. Tulajdonképpen segítünk a fogyasztónak becsapnia önmagát, etikus keretek között. 

Tic-Tac, csak két kalória! – Ez a reklám a szénhidrát bevitelből származó bűntudatot oldotta fel azzal, hogy egy szem cukorban csak két kalória van, ami a reklám szerint elhanyagolható.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Legtöbbet olvasott

Csak 5775 Ft

Népszerű

Businessman on break

Cigi, kávé, Hell. Hogyan kezeljük a gyakori szüneteket?

A modern munkahelyi környezetben egyre több kérdést vet fel a gyakori rövid szünetek kezelése. Legyen szó a dohányzásról, a kávézásról vagy éppen a különféle energiaitalokról, sok vezető tapasztalja, hogy naponta akár több alkalommal is megszakad a munkavégzés, ami hol kedvezően hat a produktivitásra, hol kellemetlen feszültséget kelt a csapatban. Felmerül a kérdés: hol húzódik a...
hungary

Átlátható vagy titkos bérezést alakítsunk ki a vállalkozásunkban?

Az utóbbi időben egyre több vállalkozásnál merül fel a kérdés: vajon átlátható vagy titkos bérezési rendszert érdemes alkalmazni? Az sem ritka, hogy maguk a munkatársak is egyre hangosabban érdeklődnek a fizetések nyílt megosztásának előnyei és hátrányai iránt. Látható egy tendencia, miszerint az átláthatóság kultúrája terjed, de sok cég továbbra is ragaszkodik a „titkos bérezés” hagyományához....
Marketing staff are analyzing the data to business planning at office.

Adatmarketing a gyakorlatban

Az adatmarketing (sokan data-driven marketingként ismerik) napjaink egyik legmeghatározóbb trendje a vállalkozások és a marketingesek körében. A lényege, hogy a döntéseidet, kampánystratégiádat és a kreatív üzeneteket nemcsak megérzésekre vagy ideiglenes feltevésekre építed, hanem tényekre, számokra és összefüggésekre alapozod. Bár első ránézésre nagyon technikai témának tűnhet, valójában rendkívül emberközeli módszer, hiszen az adatmarketing éppen azt mutatja...
Financial planning and expense accounting, analyzing a business account report using a calculator.

Mire jó a könyvelés, és hogyan kell elképzelni?

A könyvelés első pillantásra talán száraz, bürokratikus feladatkörnek tűnhet, de valójában a pénzügyek megbízható iránytűje. Ha igazán belelátsz, rájössz, hogy a könyvelés messze nem „pénz- és szabálykövetés” unalmas gyűjteménye, hanem a vállalkozásod – vagy bármely gazdasági szervezet – működésének részletes lenyomata. Összefogja a vagyon változásait, a bevételek és kiadások alakulását, és rögzíti azt a rengeteg...

Itt érsz el

© Copyright 2025