A Tesla marketingjének története egészen elképesztő fejlődést mutat, és nemcsak azért, mert egy elektromos autókat gyártó vállalat a hagyományos autóipari óriásokkal versenyez, hanem mert a brand ereje szinte már kultikus. Amikor rákeresel a Teslára, rengeteg találatot látsz: technológiai innovációk, megosztó vagy épp rajongást kiváltó Elon Musk-nyilatkozatok, önvezető funkciók, saját töltőhálózat, fenntarthatósági vízió. Ugyan a cég története számos, anyagilag is kockázatos kalandot rejt, mégis létrejött egy annyira erős márkaidentitás, amely sok ember számára egyet jelent a jövővel, a radikális újítással és egy olyan életstílussal, ami túlmutat a klasszikus autókon. Ha egy kicsit belelátsz az autóipar kulisszáiba, észreveszed, hogy a hagyományos marketingcsatornákon keresztül a Tesla aránylag keveset költ reklámra. Akkor mégis hogyan érte el, hogy ilyen figyelem övezi? Hogyan lehet, hogy még azok is tudnak a márkáról, akik soha életükben nem terveztek elektromos autót vásárolni?
A Tesla marketingjének jelentős része abban a narratívában rejlik, hogy a márka meg akarja változtatni a világot, és a fosszilis üzemanyagok korszakának végét hozza el. Ezt az üzenetet a vállalat soha nem szégyellte erőteljesen és büszkén kommunikálni, sőt Elon Musk sokszor provokatívan tárja a nyilvánosság elé. A fenntarthatóbb jövő ígérete óriási érzelmi és pszichológiai húzóerő. A környezetvédelem témája már a 90-es évektől kezdve egyre hangsúlyosabb lett, de a Tesla végre egy olyan kézzelfogható szimbólumot teremtett, amely mutatja, hogy az alternatív meghajtás nem valami unalmas, lassú vagy furcsa kísérlet, hanem stílusos, modern és jól használható lehet. Szociálpszichológiai kutatásokból tudjuk, hogy az emberek hajlamosak lelkesedni olyan termékekért, amelyek a személyes értékrendjük megerősítésére is alkalmasak (Griskevicius et al., 2010). A Tesla tökéletesen ráérzett erre az igényre: ha magadénak érzed a környezettudatos gondolkodást, akkor a cég üzenete rögtön azt sugallja, hogy ezzel az autóval nemcsak te profitálsz a csúcstechnológiából, hanem a bolygó jövőjét is óvod.
Az emocionális komponens mellett pedig ott van a szenvedélyes innováció üzenete. A Tesla marketingesei pontosan tudják, hogy sokan azért vágynak a termékeikre, mert az újdonság varázsát és a jövőérzést kínálják. Az egy dolog, hogy elektromos, de ennél jóval több: a felhasználói élmény, a gyorsulás, a szoftverfrissítésekkel folyamatosan bővülő funkciók, az autopilot lehetősége mind egy-egy olyan elem, amelyre a tech-rajongók és a kíváncsi vásárlók egyaránt ráharapnak. Ha marketingesként gondolkodsz, felmerülhet benned a kérdés: hogyan lehet úgy felépíteni egy termék köré a narratívát, hogy az ne csupán egy környezetbarát alternatíva legyen, hanem egyenesen a „jövő autója”, egyfajta szimbólum, aminek a birtoklása vagy akár csak az ismerete is státuszt, presztízst jelent? Épp ezt valósítja meg a Tesla. Nem egy egyszerűen hasznos járművet dobtak piacra, hanem valami olyat, ami a klasszikus marketingpszichológia szerint a kognitív és az affektív hatásokat is beindítja (Kotler és Keller, 2016). A fogyasztó nem csupán azt látja, hogy egy takarékos és modern autót kap, hanem olyan rajongói élményt, amit korábban csak a high-tech kütyük vagy épp bizonyos prémium sportautók hoztak el.
A Tesla marketingje azért is izgalmas, mert a vállalat jó ideig szinte semmilyen hagyományos reklámkampányt nem futtatott. Se tévéreklámok, se túlzásba vitt print hirdetések. Ehelyett két kulcsszereplőre támaszkodtak: Elon Musk média- és közösségi aktivitására, valamint a brand community lelkes hírverésére. Elon Musk rendkívül aktív a Twitteren (jelenleg az X-en), és gyakran olyan témákba is belefolyik, amelyek meghaladják egy átlagos vezérigazgató hatáskörét. Néhányan zseninek tartják, mások kritizálják a stílusát, de egy biztos: óriási figyelmet generál. Ez a figyelem pedig a Teslára irányul, és bármilyen ellentmondásosak legyenek is a nyilatkozatai, a márka ismertségét fenntartja. Említhető itt a personal branding elmélete is (Montoya és Vandehey, 2009), amely rámutat, hogy egy erős, karizmatikus vezető sokszor jóval erősebb vonzerőt épít ki a márka körül, mint egy tucat fizetett hirdetés.
A másik fontos pillér a „szájreklám” (word-of-mouth) stratégiai alkalmazása. A Tesla tulajdonosok híresen elkötelezettek, posztolják az autóik képét a közösségi médiában, fórumokon vitatják meg a frissítéseket, és büszkén mesélik az ismerőseiknek az autopilot kalandjaikat. Ez a fajta közösségi élmény valójában márkaközösségeket hoz létre (Muniz és O’Guinn, 2001), ahol az emberek egyfajta közös identitást találnak, ráadásul egy olyan identitást, ami őket technológiailag előremutatónak, környezettudatosnak és kicsit „úttörőnek” állítja be. A Tesla marketingesei ezt a jelenséget felismerve gyakran olyan eseményeket szerveznek vagy olyan online platformokat támogatnak, ahol a felhasználók találkozhatnak, és megoszthatják a tapasztalataikat. Ennek a hatását a fogyasztók által létrehozott tartalmakon (user-generated content) is jól látni, amik ingyen reklámként terjednek a neten. Ha te is márkaépítésen gondolkodsz, érdemes átgondolni, hogyan teremthetsz olyan feltételeket, hogy a vásárlóid szívesen váljanak önkéntes evangelistákká.
Izgalmas marketingfogás, hogy a Tesla közvetlen módon értékesíti az autókat, többek közt saját online felületén és saját üzleteiben. Az autóiparban hagyományosan a kereskedői hálózatra épülő értékesítés dívott, de a Tesla ebben is újított: egyszerre megy szembe a konvenciókkal, és a digitális vásárlás élményét nyújtja, miközben a weboldaluk átgondolt, minimalista dizájnnal mutatja be a modelleket, az árazást és a specifikációkat. Ez a közvetlen kapcsolat a vevővel biztosítja, hogy ne nyeljenek el marketingüzeneteket a különböző közvetítők, és a vásárló tényleg azt az érzést kapja, mintha egy exkluzív techterméket venne. Ráadásul ez a megoldás segíti a cég saját adatgyűjtését is, ami a modern marketing egyik legértékesebb erőforrása (Wedel és Kannan, 2016). A Tesla is részben ezért tudja olyan gyorsan és személyre szabottan fejleszteni a szoftvereit, mert a közvetlen fogyasztói visszajelzésekre épít.
A márkaidentitás alapja az is, hogy a Tesla nem csupán egy elektromos autó, hanem egy komplett ökoszisztéma. Ott vannak a saját töltőállomások (Supercharger hálózat), az otthoni töltési megoldások, sőt a napelemek és az energiatárolás lehetőségei. Ez egy olyan ökoszisztéma-szemlélet, amit korábban az Apple-nél is látni lehetett: ha egyszer belépsz a rendszerbe, és megérzed, mennyire kényelmes, egyre nehezebben akarsz onnan kilépni (Fournier, 1998). A Tesla marketingesei pontosan tudják, hogy a jövő az integrációról szól, és ha a márka át tud fogni egy teljesen új életmódmodellt – zéró emissziós közlekedés és megújuló energia otthonról –, akkor a lojalitás egy komplex, érzelmi és racionális alapokon nyugvó kapcsolat lesz. A fogyasztó már nemcsak a kocsit cserélné le, ha máshoz húz a szíve, hanem a teljes energiarendszerét is, és ez óriási váltást jelentene. Így a Tesla könnyebben megtartja azokat, akik egyszer már beléptek a köréjük épülő ökoszisztémába.
Elon Musk sajátos kommunikációs stílusa is hozzájárul a Tesla körüli hype-hoz. Gyakran elhangzik, hogy a sok merész kijelentés, az önvezető autókkal kapcsolatos időnként túl optimista ígéretek, vagy akár a rakétafejlesztésekre való hivatkozás megosztják a közvéleményt. Ugyanakkor ez a megosztottság a cégnek összességében nem árt, hanem folyamatosan fenntart egy látványos médiajelenlétet. A marketingben van egy kifejezés, a polarizáló tartalom (Garrett, 2009), ami arra utal, hogy a szenvedélyes vitákat keltő üzenetek sokkal inkább forognak a közösségi platformokon, mint a semleges állítások. A Tesla esetében a polarizáció azt eredményezi, hogy folyamatosan beszélnek róla, még azok is, akik soha életükben nem fogják megvenni a terméket. Ha ügyesen vezeted a dialógust, a kritika egy része is hasznodra válhat, mert további figyelmet hoz. A lényeg, hogy képes legyél fenntartani a márkáról azt a képet, amely szerint mindig valami nagy dologra törsz, és merészebb vagy, mint a „régi” szereplők.
A Tesla bemutatói, avagy a cég saját „keynote” jellegű eseményei is rengeteget segítenek. Nem véletlen, hogy a Model 3 premierje előtt már hosszú várólisták és előrendelések keletkeztek, pedig a gyártás ténylegesen csak később indult be. Ez a jelenség emlékeztet arra, amit az Apple is csinál: show-műsorrá emel egy termékbejelentést, ezzel pedig nemcsak a rajongók, hanem a média érdeklődését is megsokszorozza (Holt, 2004). A Tesla sem egyszerűen azt mondja, hogy „így néz ki az új modell, és ennyibe kerül”, hanem egy lenyűgöző, futurisztikus hangulatú színpadképet állít fel, megpakolja a környezetet szakmai és érzelmi üzenetekkel, ezzel megteremti az újdonság varázsát. A közönség élőben vagy online követi a bejelentéseket, és a hype az esemény után is sokáig tart. Ha a vállalkozásodnak van olyan újdonsága, amit érdemes így középpontba helyezni, ne félj saját minirendezvényt vagy élő közvetítést csinálni róla. Legyen történet, legyen bevezető, csattanó, és a lehető legszuggesztívebb vizuális formában add elő.
A Tesla marketingjének fontos része az is, hogy időnként a cég nyitott forráskódúvá tesz bizonyos szabadalmakat, vagy megosztja a fejlesztéseit másokkal. Elsőre furcsának tűnhet, hogy a versenytársak is hozzáférhetnek bizonyos kulcsmegoldásokhoz, de valójában ez a magatartás rendkívül jól illik a Tesla deklarált küldetéséhez: felgyorsítani a világ átállását a fenntartható energiára (Tesla, 2013). Ráadásul ezzel a nyíltsággal a Tesla erősíti azt az imázst, hogy nem csupán a profit számít, hanem egy nagyobb cél, ami mindannyiunkat érint. Ez az értékalapú marketing (value-based marketing) egyre több területen felbukkan, mert a fogyasztók nagy része vevő arra, ha egy brand nemcsak a saját érdekeit nézi, hanem tényleges társadalmi hatást is gyakorol (Porter és Kramer, 2011). Fontos persze, hogy ezt ne puszta kampányfogásnak érezze a közönség, hanem valós, őszinte szándéknak. A Tesla mindehhez azzal ad hitelt, hogy Musk többször is világosan kiállt amellett, hogy a fosszilis tüzelőanyagok leváltása létkérdés.
Amikor a Tesla Roadsterrel kezdtek, sokan kinevették a céget, mondván, hogy a tisztán elektromos autók nem fognak elterjedni. A vállalat mégis tudatosan építette fel az utat a tömegesen is hozzáférhető Model 3-ig. A Roadsterrel a sportautók világában pozicionálta magát, a Model S-nél már tágasabb luxuskategóriás szedánt alkotott, a Model X-szel a SUV-piacot célozta, majd jött a Model 3, amit már megfizethetőbbnek kommunikált. Ez a lépésről lépésre felépített stratégia mutatja, hogy a marketing nemcsak hangzatos frázisokból, hanem nagyon is átgondolt terméktervezésből áll (Mohr, Sengupta és Slater, 2010). A Tesla úgy szerzett presztízst és megítélést a magasabb árú modelljeivel, hogy később legyen hol lejjebb adni az árat anélkül, hogy a brand sérülne. Sokan arról álmodtak, hogy egy napon elérik a saját Teslájukat, és egy Model 3 vagy Model Y erre már nagyobb esélyt kínált.
A marketingben minden számít, ami a felhasználói élményt is formálja. A Tesla letisztult, nagyrészt érintőképernyőből álló műszerfala, az állandó szoftverfrissítések, a mobilalkalmazással való integráció mind olyan elemek, amelyek kitűnnek a hagyományos autógyártók jellemző megoldásai közül. Ez pszichológiailag is hat, mert egy Tesla volánjánál ülve az ember egyfajta hi-tech kütyüben érzi magát. A cég ügyelt arra, hogy a felhasználói környezet barátságos, könnyen kezelhető, minimalista legyen, és ezzel a taktilis és vizuális ingereket is összehangolja (Norman, 1988). Ez a használat közbeni pozitív élmény tovább növeli a márkához való kötődést, hiszen sokkal többről van szó, mint hogy „egy autó elvisz A-ból B-be”. Szinte játékként éled meg, felfedezed, miket tud, és még vicces húsvéti tojásokat (Easter eggs) is találsz a szoftverben. Ez a fajta könnyedség és csipetnyi humor is része annak a személyiségnek, ami miatt a Tesla annyira különbözik a komoly, néha szigorú imázst sugárzó autógyártóktól.
A marketingedben te is elgondolkodhatsz azon, hogyan lehetnél más, mint a piac többi szereplője. Lehet, hogy egy alapvetően formális iparágban van a céged, de ha találsz egy olyan új nézőpontot, amely emberközelibbé, izgalmasabbá teszi a megoldásaidat, akkor máris létrehozol egy kis extrát, amire felfigyelnek. A Tesla azt is bemutatta, hogy hiába a sok nagy múltú konkurens, ha mersz olyan jövőbe mutató víziót alkotni, ami megérinti az embereket, akkor az ismertséged és a piacod rohamosan növekedni fog. Persze emögött jól átgondolt mérnöki munka és rengeteg pénz is áll, de a pszichológiai hatásmechanizmusok azokat is erősítik, akik kisebb léptékben, de hasonló koncepcióval dolgoznak.
Elon Musk szeret arról is beszélni, hogy a Tesla nem csak egy autógyártó, hanem egy techcég, ami szoftveresen közelít a közlekedéshez. Ez magát a vállalatot is más megvilágításba helyezi a tőzsdén és a befektetők szemében. A marketing e ponton túlmutat a vásárlói réteg bevonzásán, és a cégérték növelésére is kihat. Egy jól csomagolt sztori, amelyben a jövő energiaipara és az űrkutatás is szóba kerül, könnyebben vonzza a kockázati tőkét és azokat a befektetőket, akik valami radikálisan újnak az élére szeretnének állni (Lounsbury és Glynn, 2001). Ez a viselkedés és a narratíva arról győzi meg a pénzügyi világot, hogy a Tesla több, mint egy startup, amely a nulláról épít gyárakat. Úgy tűnhet, hogy egy olyan vállalat, amely új szektort teremt, és ezzel hosszú távon átírja a játékszabályokat. Ha te is partnerek vagy befektetők előtt szeretnéd bemutatni a cégedet, érdemes inspirálódni ebből a hozzáállásból: a nagy jövőkép és a merészség felkelti az érdeklődést, bár nyilvánvalóan komoly felkészültség és realitásérzék is kell hozzá, hogy ne üres ígéretként hatássaljon.
A Tesla marketingesei ugyanakkor nem légüres térben működnek, és a vállalat életútja sem mentes a botlásoktól. Sokszor késnek a gyártási határidők, és a vállalt önvezető funkciók sem mindig hozzák azt az ütemet, amit a nagy bejelentéseknél ígértek. Ez a kognitív disszonancia helyzetet is szülheti a márkahű vásárlók körében (Festinger, 1957): hisznek abban, hogy a Tesla jobb a többinél, mégis jönnek a negatív hírek, a minőségi kifogások, a csúszások. Érdekes módon viszont a márkaimázs ennek ellenére is erős maradt, mert a rajongók számára az egyedi élmény, a folyamatos szoftveres fejlődés és az „úttörő” státusz felülírja a problémákat. Ez a jelenség hasonló ahhoz, amit a brand love kutatások is kimutattak (Batra, Ahuvia és Bagozzi, 2012): ha a fogyasztók igazi rajongói egy márkának, megbocsátóbbak a hibák iránt, és könnyebben találnak rá mentséget. A Tesla marketingesei így időről időre frissítik az üzeneteket, Musk pedig legtöbbször valami újra fókuszálja a figyelmet, elterelve a hangsúlyt a nehézségekről. Ez sokszor vált ki vitát, de tény, hogy a figyelem visszaterelése a jövőbeli látványos fejlesztésekre újra pozitív közeget teremt.
A Tesla marketingjéből mindezek alapján több következtetést is levonhatsz, ha a saját területeden szeretnél hasonlóan erős szimpátiát és rajongói bázist kiépíteni. Egyrészt érdemes olyan vízióval előállnod, ami a jelenlegi valóságon túlmutat, és felkelti a tömegek képzeletét. Másrészt mindezt ne csak szavakban kommunikáld, hanem tettekkel, prototípusokkal, nyíltsággal és karizmatikus megjelenéssel is erősítsd meg, hogy az emberek érezzék a hitelességet. Harmadrészt fontos, hogy merd megszegni a régi játékszabályokat, ha meggyőződésed, hogy a piac ettől friss lendületet kaphat. Sokszor a megszokások és a konzervatív gondolkodásmód tart vissza egy-egy iparágat a fejlődéstől. Ha azonban újfajta felhasználói élményt kínálsz, és a közönség rátalál erre a lelkesítő útra, olyan organikus marketinggépezetet indíthatsz be, amely több lehet, mint egy hagyományos kampány.
Amikor a Tesla marketingjéről gondolkodsz, érdemes a pszichológiai és társadalmi trendek oldaláról is ránézni. A zöld szemlélet, a fenntarthatóság, a techipari aranykor, az erőteljes személyes márkaépítés, a közösségi média hype és a közvetlen értékesítés mind beépül a vállalat sikertörténetébe. Nem azt jelenti, hogy mindenkinek így kell csinálnia, de a Tesla határozottan megmutatta, hogy egy viszonylag fiatal cég is megelőzheti a több évtizedes, sőt, évszázados múlttal bíró versenytársait, ha a marketinget egy nagyszabású, érzelmekre és jövőképre épülő történetmesélésbe ágyazza. A fogyasztók ugyanis gyakran inkább sztorikat és értékeket vásárolnak, mintsem puszta funkcionalitást. Különösen a prémium szegmensben, ahol sokat számít a vásárlókkal kialakított „club feeling”.
Ugyanakkor a Tesla rendre bizonyítja, hogy a terméknek tényleg hordoznia kell valós technológiai előnyöket, nem elég a fellengzős kommunikáció. A villanymotorok gyorsulása, a hosszú hatótáv, a rendszeres szoftverfrissítések vagy épp a tetszetős dizájn kézzelfogható okot adnak arra, hogy a vásárlók rajonganak érte. Olyan ez, mintha összeolvasztanád a radikális innovációt és a vonzó marketingeszközöket. Ahol más gyártók óvatos lépésekben haladnak, ott a Tesla a hype erejével és a technológiai kísérletezéssel együtt mozgatja meg a közönséget. Persze a gazdasági realitás időnként visszahúzza, amikor tőkeemelésre szorul, vagy amikor a termelési határidőket folyamatosan túl kell tolni, de a marketingnek hála, a sztori mégis folyamatosan fókuszban marad. Sokakban ilyenkor is az a gondolat merül fel, hogy „ha sikerül, forradalmasítja az autóipart, és én az elejétől részese lehetek ennek.”
A Tesla show-szerű termékbemutatóit pedig még tovább lehetne elemezni. Elég, ha a Cybertruck prezentációjára gondolsz, ahol a páncélozott üveg a színpadon berepedt – egy óriási PR-hiba volt, de másnap mégis tele volt vele a sajtó, és a rendelési oldalon özönlöttek az előjegyzések (pár száz dolláros visszatéríthető foglaló formájában). Bár a hiba körüli mémáradat elsőre cikinek tűnt, végül a márka ismertségének is jót tett: a Cybertruck bejárta az internetet, és még azok is eljátszottak a gondolattal, milyen lenne vezetni. Ez a fajta „akár a negatív reklám is reklám” jelenség jól szemlélteti, hogy a Tesla körüli figyelem állandó, és a cég képes a hibákat is relatíve könnyen elfogadtatni. Itt pedig visszacsatolhatunk a rajongók által érzett brand love jelenségéhez: akik már beleszerettek a cég víziójába, könnyebben elnéznek egy-egy baklövést, és továbbra is a nyilvánosság elé tárják, milyen nagyszerű lehet a termék, ha már véglegesen kiforr.
A vállalkozásodban persze más léptékekkel dolgozol, de a Tesla példája inspirációt ad arra, hogy merj nagyot álmodni. Ne félj a konvenciók megtörésétől, ne félj a merész kijelentésektől, ha mögöttük megvan a tényleges szaktudásod és hitelességed, és használd bátran a közösségi médiát az organikus hype és az ügyfelek bevonása érdekében. Teremts egy világot, amiben az emberek nemcsak terméket vesznek, hanem úgy érzik, részei lesznek valaminek, ami formálja a jövőt. Ha pedig a marketing erős érzelmi faktort hordoz, nagyobb eséllyel indulnak be a spontán terjedő felhasználói ajánlások. A Tesla marketingesei jól mutatják, hogy a rajongás nem magától keletkezik: folyamatosan táplálni kell újdonságokkal, ígéretekkel, látványos gesztusokkal, és akkor is ébren tartani, amikor éppen technikai nehézségek adódnak. Ez egy bátor és olykor kockázatos játszma, de ha bejön, akkora hullámot indít el, amelyről sokan csak álmodnak.
Végül érdemes megemlíteni, hogy a versenytársak is felébredtek, és egyre több elektromos modell jelenik meg a piacon. A Tesla marketingjének kihívása tehát az, hogy a cég fenntartsa a „mással össze nem hasonlítható” státuszt. Ez nehezebb, ha már nem vagy az egyedüli igazi úttörő, de a Tesla továbbra is képes reagálni Musk szokatlan húzásaival, a szoftveres fejlesztésekkel és az önvezető rendszer folyamatos csiszolgatásával. A marketing és az innováció itt összefonódik, hiszen a legjobb reklám számukra az, ha a termék valóban lépést tart, vagy épp megelőzi a versenytársakat. Ha időnként csúszik is, a narratíva szerint a célok és a vízió változatlanok, így a hype is folytatódik.
A Tesla marketingje jóval több, mint zöld imázs vagy hangzatos szlogenek. Valós érzelmi kötődést teremt, nagyban épít a közösségi média lehetőségeire, és úgy alakítja ki az értékesítési folyamatot, hogy a vásárlók egy exkluzív, jövőközpontú klubhoz érezzék magukat csatlakozva. Az egész stratégia egyik meghatározó eleme, hogy a cég mindig a jövőre, a friss fejlesztésekre, a radikális újításokra irányítja a fókuszt, így a negatívumok gyakran háttérbe szorulnak. Ha magad is alkalmazol hasonlóan merész marketingfogásokat, vagy legalább átgondolod, hogyan lehetne a termékedet, szolgáltatásodat egy karizmatikus és érzelmekre ható történetbe ágyazni, akkor már tettél egy nagy lépést a márkaépítés terén. A Tesla megmutatta, hogy a techszerű gondolkodás, az ökoszisztéma-közelítés és az átfogó küldetés a 21. században nagyon hatásos lehet, és a marketing már nem csak egy felület, ahol reklámszlogeneket ismételgetsz, hanem maga a sztori, ami újra és újra bevonzza az embereket.
Hivatkozások:
Batra, R., Ahuvia, A. és Bagozzi, R. (2012). Brand Love. Journal of Marketing, 76(2), 1–16.
Festinger, L. (1957). A Theory of Cognitive Dissonance. Stanford University Press.
Fournier, S. (1998). Consumers and Their Brands: Developing Relationship Theory in Consumer Research. Journal of Consumer Research, 24(4), 343–373.
Garrett, R. K. (2009). Echo chambers online?: Politically motivated selective exposure among Internet news users. Journal of Computer-Mediated Communication, 14(2), 265–285.
Griskevicius, V. et al. (2010). Going Green to Be Seen: Status, Reputation, and Conspicuous Conservation. Journal of Personality and Social Psychology, 98(3), 392–404.
Holt, D. B. (2004). How Brands Become Icons: The Principles of Cultural Branding. Harvard Business School Press.
Kotler, P. és Keller, K. L. (2016). Marketing Management (15. kiadás). Pearson.
Lounsbury, M. és Glynn, M. A. (2001). Cultural entrepreneurship: Stories, legitimacy, and the acquisition of resources. Strategic Management Journal, 22(6–7), 545–564.
Mohr, J., Sengupta, S. és Slater, S. (2010). Marketing of High-Technology Products and Innovations (3. kiadás). Pearson.
Montoya, P. és Vandehey, T. (2009). The Brand Called You: Make Your Business Stand Out in a Crowded Marketplace. McGraw-Hill.
Muniz, A. M. és O’Guinn, T. C. (2001). Brand Community. Journal of Consumer Research, 27(4), 412–432.
Norman, D. A. (1988). The Psychology of Everyday Things. Basic Books.
Porter, M. E. és Kramer, M. R. (2011). Creating Shared Value. Harvard Business Review, 89(1–2), 62–77.
Tesla (2013). Tesla’s Mission is to Accelerate the World’s Transition to Sustainable Energy. https://www.tesla.com/about
Wedel, M. és Kannan, P. K. (2016). Marketing Analytics for Data-Rich Environments. Journal of Marketing, 80(6), 97–121.
