A pszichológia és a fogyasztói magatartás határterületén egyre több kutatás tárja fel, hogy az érzelmek (vagyis az affektus) mennyire erősen átszövik az ítéletalkotást és a döntéshozatalt. Az úgynevezett „integrált affektus” (integral affect) különösen megdöbbentő erővel bír: ez a jelenség azt takarja, hogy egy adott objektummal – legyen az termék, személy vagy vállalat – közvetlenül kapcsolódó...

A legtöbben tapasztaltunk már olyan helyzeteket, amikor ellentmondásos érzések kerítettek hatalmukba – például egyszerre éreztünk valamilyen pozitív, lelkesítő érzelmet, és közben valami kicsit nyomasztót vagy bántót is. De vajon tényleg lehetséges-e, hogy két egymással ellentétesnek tűnő érzelmet, mint a bűntudat és a büszkeség, vagy a félelem és az öröm, szimultán éljünk meg? A hétköznapokban sem...

A pozitív és negatív érzelmi állapotok mérése kulcsfontosságú számos fogyasztói kutatásban: a pszichológiában és a marketingben egyaránt előszeretettel használják a különböző affektusskálákat, hogy jobban megértsék, hogyan befolyásolja az emberek hangulata a döntési folyamataikat. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a PANAS (Positive and Negative Affect Schedule), amelynek pozitív és negatív affektus skálája egyszerre hivatott megragadni a...

Az emberi elme lenyűgöző sajátossága, hogy a legemlékezetesebb tapasztalatainkra – legyenek akár örömteliek, akár felkavaróak – hihetetlen intenzitással emlékezünk vissza. A fogyasztói magatartás terén ma már széles körben elfogadott, hogy az érzelmi állapot nemcsak az „itt és most” döntésekre van hatással, hanem a későbbi visszaemlékezéseinkre is: hogyan idézünk fel egy termék kipróbálását, egy vásárlási élményt...

A modern pszichológia és a fogyasztói magatartás területeit páratlanul izgalmas téma köti össze: az affektus, vagyis az ember belső érzelmi és hangulati állapotainak kutatása. Miközben a korai attitűdkutatások (főleg a 20. század második felében) gyakran csupán az „érzelmi komponensről” beszéltek, a mai szemlélet szerint ennél sokkal differenciáltabb folyamatokról van szó, melyek nem korlátozódnak egy egyszerű...

Az affektus – vagyis a belső érzelmi állapotok és hangulatok világa – az utóbbi évtizedek egyik legintenzívebben kutatott területe lett a fogyasztói magatartás- és a pszichológiai vizsgálatokban. Miközben régebben az affektust gyakran összemosták az attitűdök „értékelő komponensével” (például kedvelés vs. nem kedvelés), ma már elterjedt az a megközelítés, hogy az affektus önálló, szubjektív érzésállapotot jelent,...

Az önkontroll és a belső (intrinzik) motiváció témaköre régóta foglalkoztatja a kutatókat a fogyasztói magatartás és a pszichológia metszetében. Az alábbiakban áttekintjük, hogy a pozitív affektus (jó hangulat) miként befolyásolhatja a feladatválasztást, a teljesítménymotivációt és a hiányzó információk tudatos észlelését a döntési folyamatok során. A legfrissebb vizsgálatok szerint a jókedv nem csupán kreatívabb, rugalmasabb gondolkodást...

Az önkontroll kérdésköre régóta kiemelt téma a fogyasztói magatartás és a pszichológia határterületén, bár sokszor csak közvetetten, más területeken (például impulzusvásárlás, költségvetési önfegyelem, diéta betartása) keresztül merült fel. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy az érzelmi állapotok – különösen a pozitív hangulat – miként befolyásolják az önszabályozást és az önkontrollt a mindennapi...

A pozitív érzelmek és a kognitív folyamatok kapcsolata egyre inkább a tudományos érdeklődés homlokterébe kerül, különösen ami a gondolkodás rugalmasságát, a metakognitív ellenőrzést és a memória működését illeti. Ezen belül is különösen érdekes, hogy a pozitív affektus – vagyis az enyhén jó hangulat – nem csupán fokozhatja a kreativitást és a rugalmasabb problémamegoldást, hanem megnövelheti...

A kognitív pszichológia egyik legnagyobb kihívása annak vizsgálata, hogy az emberek miért „emlékeznek” olyan eseményekre, információkra, melyek valójában sosem történtek meg. Ez a jelenség a „hamis emlékezés” (false memory), melyre az egyik legismertebb kísérleti módszer a Deese–Roediger–McDermott (DRM) paradigma (Deese, 1959; Roediger & McDermott, 1995). Ebben a feladatban listát mutatnak a résztvevőknek, amiben egymással tartalmilag...