A kognitív pszichológia egyik legnagyobb kihívása annak vizsgálata, hogy az emberek miért „emlékeznek” olyan eseményekre, információkra, melyek valójában sosem történtek meg. Ez a jelenség a „hamis emlékezés” (false memory), melyre az egyik legismertebb kísérleti módszer a Deese–Roediger–McDermott (DRM) paradigma (Deese, 1959; Roediger & McDermott, 1995). Ebben a feladatban listát mutatnak a résztvevőknek, amiben egymással tartalmilag...

Amikor a pozitív érzelmek gondolkodásra, problémamegoldásra vagy döntéshozatalra gyakorolt hatását elemzem, sokan először arra a következtetésre jutnak, hogy a kreativitást és kognitív rugalmasságot előmozdító hangulat (Isen, 2000a) óhatatlanul együtt jár egyfajta szétszórtsággal. Az érvelés szerint a nyitottabb, tágabb és rugalmasabb figyelem, amely lehetővé teszi, hogy az ember több ötletet, asszociációt vagy kontextust is integráljon (Derryberry,...

A Barone és Miniard (2002) által kimutatott aszimmetria – miszerint a pozitív hangulat másképpen hat a pozitív és a negatív ingerekre – jól illusztrálja azt a jelenséget, amely az affektusokkal foglalkozó kutatásokban ismétlődően megfigyelhető, és fontos következményekkel jár arra nézve, hogyan értelmezzük a pozitív hangulat által közvetített folyamatokat. Évek óta sokan alkalmazzák a „hangulati kongruencia”...

Fredrickson elképzelése jól illeszkedik a rugalmassághipotézishez is (lásd például Isen, 1984b, 1990, 2000a), amely szerint a pozitív érzelmi állapotban lévő emberek rugalmasabban gondolkodnak, mint mások, és képesek a szélesebb vagy szűkebb figyelmi fókusz, illetve a tipikusabb vagy épp kevésbé tipikus nézőpontok között váltani, attól függően, hogy a helyzet mit kíván. Például három vizsgálatban, amelyek azt...

Az érzelmek és a figyelmi fókusz kapcsolatával foglalkozó kutatások nem újak a pszichológiában: már az 1950-es években is megjelent az az elképzelés, hogy az erős érzelmi arousal (szorongás, indulat, lámpaláz) szűkíti a figyelmet és csökkenti az úgynevezett „cue-utilizációt” (Easterbrook, 1959). Ez a nézet erősen támaszkodott a korábbi, még az 1900-as évek első feléből származó elméletekre,...

Amikor a kutatók először kezdték vizsgálni, hogyan befolyásolhatják az érzelmek a kognitív folyamatokat, sokakat lenyűgözött az a lehetőség, hogy egy látszólag múló hangulati állapot milyen mélyen hathat olyan alapvető területekre, mint a problémamegoldás vagy a döntés (Gardner, 1985; Isen, 1984a, 1984b). Azóta a terület robbanásszerűen fejlődött, és ma már tudjuk, hogy az érzelmi állapot –...

Biztosan megfigyelted már saját magadon is, hogy a nap egyes szakain mennyire eltérően teljesítesz: előfordulhat, hogy reggel frissebbnek érzed magad, délutánra azonban szétszórttá válsz. Ezzel szemben lehetnek ismerőseid, akik éjszakai bagolyként akkor pörögnek igazán, amikor mások már rég ágyban vannak. A kutatások szerint ezek a „reggeli pacsirta” vagy „esti bagoly” típusok nemcsak egyéni szokások, hanem...

Online kommunikációról ma már nem csak mint egy lehetőségről, hanem szinte kötelezően alkalmazandó marketing- és üzleti stratégiáról érdemes beszélned. A digitális tér olyan tereppé vált, amelyen a fogyasztóid, az ügyfeleid, a partnereid és az alkalmazottaid is folyamatosan jelen vannak. Ha te is aktív vagy a közösségi médiában, használod a különböző online platformokat, vagy épp ott...

Amikor az emlékezetről gondolkodsz, talán felmerül benned, hogy az agyunk miért képes bizonyos dolgokat szinte gondolkodás nélkül felidézni, míg másokkal meggyűlik a bajunk. Biztosan ismersz olyan idős embert, aki sokszor elfelejti, melyik orvosnál járt legutóbb, viszont kívülről tudja egy ezeréves vers szövegét, vagy hibátlanul nyomja a kedvenc zongoradarabját, amelyet fiatal korában tanult meg. Ez a...