Az affektus – vagyis a belső érzelmi állapotok és hangulatok világa – az utóbbi évtizedek egyik legintenzívebben kutatott területe lett a fogyasztói magatartás- és a pszichológiai vizsgálatokban. Miközben régebben az affektust gyakran összemosták az attitűdök „értékelő komponensével” (például kedvelés vs. nem kedvelés), ma már elterjedt az a megközelítés, hogy az affektus önálló, szubjektív érzésállapotot jelent,...

Az önkontroll és a belső (intrinzik) motiváció témaköre régóta foglalkoztatja a kutatókat a fogyasztói magatartás és a pszichológia metszetében. Az alábbiakban áttekintjük, hogy a pozitív affektus (jó hangulat) miként befolyásolhatja a feladatválasztást, a teljesítménymotivációt és a hiányzó információk tudatos észlelését a döntési folyamatok során. A legfrissebb vizsgálatok szerint a jókedv nem csupán kreatívabb, rugalmasabb gondolkodást...

Az önkontroll kérdésköre régóta kiemelt téma a fogyasztói magatartás és a pszichológia határterületén, bár sokszor csak közvetetten, más területeken (például impulzusvásárlás, költségvetési önfegyelem, diéta betartása) keresztül merült fel. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy az érzelmi állapotok – különösen a pozitív hangulat – miként befolyásolják az önszabályozást és az önkontrollt a mindennapi...

A kognitív pszichológia egyik legnagyobb kihívása annak vizsgálata, hogy az emberek miért „emlékeznek” olyan eseményekre, információkra, melyek valójában sosem történtek meg. Ez a jelenség a „hamis emlékezés” (false memory), melyre az egyik legismertebb kísérleti módszer a Deese–Roediger–McDermott (DRM) paradigma (Deese, 1959; Roediger & McDermott, 1995). Ebben a feladatban listát mutatnak a résztvevőknek, amiben egymással tartalmilag...

Amikor a pozitív érzelmek gondolkodásra, problémamegoldásra vagy döntéshozatalra gyakorolt hatását elemzem, sokan először arra a következtetésre jutnak, hogy a kreativitást és kognitív rugalmasságot előmozdító hangulat (Isen, 2000a) óhatatlanul együtt jár egyfajta szétszórtsággal. Az érvelés szerint a nyitottabb, tágabb és rugalmasabb figyelem, amely lehetővé teszi, hogy az ember több ötletet, asszociációt vagy kontextust is integráljon (Derryberry,...

A Barone és Miniard (2002) által kimutatott aszimmetria – miszerint a pozitív hangulat másképpen hat a pozitív és a negatív ingerekre – jól illusztrálja azt a jelenséget, amely az affektusokkal foglalkozó kutatásokban ismétlődően megfigyelhető, és fontos következményekkel jár arra nézve, hogyan értelmezzük a pozitív hangulat által közvetített folyamatokat. Évek óta sokan alkalmazzák a „hangulati kongruencia”...

Sok pszichológiai és marketingkutatás arra a következtetésre jutott, hogy a pozitív érzelmi állapotban lévő emberek másképp figyelnek a környezetükre és más stratégiákkal dolgoznak fel információkat, mint a semleges vagy negatív hangulatban lévők. Például Fredrickson (1998, 2001) „broaden-and-build” elmélete szerint a jó hangulat szélesebb perspektívát biztosít, ami hosszú távon is hozzájárul a hatékonyabb megküzdéshez és a...

Amikor a kutatók először kezdték vizsgálni, hogyan befolyásolhatják az érzelmek a kognitív folyamatokat, sokakat lenyűgözött az a lehetőség, hogy egy látszólag múló hangulati állapot milyen mélyen hathat olyan alapvető területekre, mint a problémamegoldás vagy a döntés (Gardner, 1985; Isen, 1984a, 1984b). Azóta a terület robbanásszerűen fejlődött, és ma már tudjuk, hogy az érzelmi állapot –...