A hang, az illatok, az ízek és az érintés folyamatosan körbevesz minket, amikor belépünk egy boltba, leülünk egy étterembe vagy akár otthon hallgatunk egy reklámot. A pszichológiai és marketingkutatások eredményei azt mutatják, hogy ez az érzékszervi áradat képes akaratlanul befolyásolni a döntéseinket és az érzelmeinket. Akár a tévében hallasz egy gyorsan beszélő, mély hangú bemondót,...

A kóstolási élmény sokkal többet jelent annál, hogy egyszerűen eldöntöd, ízlik-e egy termék vagy sem. Valójában rengeteg rejtett mechanizmus és kognitív folyamat befolyásolja, miként érzékeled az ízeket, milyen termékeket kedvelsz, és végső soron melyik márkát választod a bolt polcairól. Amikor egy új üdítő, süti vagy snack kerül a piacra, a gyártók komoly erőforrásokat fordítanak a...

Amikor belépsz egy üzletbe, nem csupán a szemeddel pásztázod végig a teret, hanem az orroddal, a füleiddel és sokszor az ízleléseddel is felfogod a környezetet. Egy friss pékségben például az illat felébresztheti az éhségedet, és arra késztet, hogy kipróbálj egy meleg péksüteményt. Ugyanakkor lehet, hogy a háttérben szóló zene pihentető hangulata vagy a csomagolás tapintása...

Észrevetted már, milyen hatással van rád, amikor belépsz egy boltba, és megcsap egy kellemes vagy éppen semleges illat? Talán nem is tudatosul benned, de a szaglás döntően befolyásolja, mennyi időt töltesz a helyiségben, mennyire érzed jól magad, és akár azt is, miként ítéled meg a termékek minőségét. A kutatások arra utalnak, hogy a szaglás szerepe...

A fogyasztói élmény és a vásárlói döntéshozatal sokkal összetettebb folyamat, mint amilyennek első ránézésre gondolnánk. Amikor belépsz egy üzletbe, nem csupán azt veszed észre, hogy milyen színűek a falak, és mennyire tetszetős a kirakat. Az orrod már a bejáratnál érzékeli a különféle illatokat, a füled hallja a háttérzenét vagy éppen a babasírást, a kezed érzi...

A fogyasztói magatartás egyik kevéssé vizsgált, de fontos területe A fogyasztók döntéseit vizsgáló pszichológiai és marketingkutatások gyakran koncentrálnak arra, hogy miként jönnek létre korrelációalapú (pl. ár–minőség), kategóriaalapú (pl. országimázs, márka-imázs) vagy ok-okozati (pl. miért történt valami) következtetések. Kevésbé került fókuszba, de legalább ennyire izgalmas terület, amikor a döntéseket az idő befolyásolja. A fogyasztó előzetesen becsüli...

A fogyasztók nem csupán a termékek között feltételezett kapcsolatokra (például az ár és a minőség összefüggésére) támaszkodnak, amikor döntéseket hoznak. Legalább ilyen jelentőséggel bír, hogy az adott árucikket milyen kategóriába sorolják: egy ország nevéhez kapcsolódó minőségképbe, egy ismert márka domináns értékeibe, vagy éppen egy olyan terméktípushoz, amelyről kialakult egy erős prototípus a vásárlók fejében. Az...

Ár-minőség kapcsolat, információhiány és a szelektív megfigyelés szerepe Az emberek döntéseik során gyakran használnak olyan „rövidítéseket” (heurisztikákat), amelyek megkönnyítik a sokrétű információk feldolgozását. Ha meglátnak egy magasabb árcédulát egy borosüvegen, sokan automatikusan arra következtetnek, hogy az minőségibb is lesz. Ez egy példa arra az implicit elméletre, amely a korreláció-alapú következtetések egyik legfontosabb eszköze a fogyasztói...

A mindennapok során a legtöbb vásárló nemcsak passzívan fogadja be a termékekről, szolgáltatásokról szóló információkat, hanem igyekszik megérteni, miért úgy működik egy cég, egy márka vagy egy adott termék, ahogy. A „miért?” kérdés központi jelentőségű a fogyasztói döntésekben, hiszen az emberek sokszor spontán (tudattalan vagy nem szándékos) ok-okozati magyarázatokat keresnek ahhoz, hogy eligazodjanak a reklámok,...

A Kelley- és Weiner-féle modellek alkalmazása a marketingben A mindennapi fogyasztói döntések sokkal bonyolultabbak, mint elsőre gondolnánk. Ha egy új termék megjelenik a piacon, a legtöbbünk nem elégszik meg azzal, hogy „itt egy új változat – kész.” Számtalan rejtett kérdés merülhet fel bennünk: „Miért hozták ki ezt a terméket?”, „Milyen problémát próbálnak megoldani vele?”, „Tényleg...