A tudáshozzáférhetőségnek gyakran látványos hatása van nemcsak abban, hogyan értelmezzük a termékek vagy események tulajdonságait, hanem abban is, hogyan érzékeljük a társadalmi észleléseket vagy a világ gyakorisági jellemzőit. Ez különösen szembetűnő, ha nincs erős motivációnk az információk alapos mérlegelésére. Ilyenkor sokkal inkább hajlamosak vagyunk az előhívott tudásdarabokat egyszerűen tárolni és később, mintegy kiragadva eredeti kontextusukból,...

Következtetések a fogyasztói információfeldolgozásra nézve Az, hogy mit gondolunk, miként döntünk, és hogyan viselkedünk a mindennapokban, nagyrészt attól függ, éppen mely tudáselemek érhetők el a fejünkben. Ha egy kávézóban sorban állva hirtelen egy reklámra gondolunk, vagy eszünkbe jut egy márkanév, akkor az a fajta „esetleges” aktiváció gyakran eldönti, mit választunk. Sokan hiszik, hogy mindig alapos...

A reklám világában a 20. század első felében egyre nagyobb érdeklődés fordult a különböző médiumok összehasonlítása felé: vajon a nyomtatott reklámok vagy a rádióban elhangzó hirdetések maradnak meg jobban a hallgatók, olvasók fejében? Hogyan működik a plakátok világa, és miként hat a távolság vagy a színek alkalmazása a fogyasztói figyelemre? A kutatók folyamatosan keresték a...

A 20. század első felében, amikor a reklámpszichológia fogalmai és módszerei még kialakulóban voltak, Albert T. Poffenberger neve szinte minden jelentős szakmai műben felbukkant. Munkásságát tanárainak, James McKeen Cattellnek és Robert Sessions Woodworthnak a hatása is meghatározta, akiket a Columbia Egyetem falai között ismert meg. Cattell lelkesedése a statisztikai mérések és az objektív pszichológiai eljárások...

A 20. század első felében a reklámpszichológia fejlődése nem csupán a legismertebb úttörőkön – például Walter Dill Scott, Harry Levi Hollingworth vagy Edward K. Strong Jr. – múlott. Voltak olyan, kevésbé gyakran emlegetett szerzők is, akik bár ugyanazokban az évtizedekben alkottak, mégsem kaptak annyi reflektorfényt. Közéjük tartozik Henry Foster Adams és Henry Dexter Kitson is....

A 20. század első évtizedeinek reklámpszichológiai fejleményeit általában a mentalista megközelítés uralmához szokták kötni, ám korántsem volt magától értetődő, hogy ez az irányzat marad egyeduralkodó. Miközben olyan szerzők, mint Scripture, Gale vagy Scott a figyelem folyamatain és a tudattalan késztetéseken alapuló érveket helyezték előtérbe, a behaviorizmus rövid idő alatt komoly vetélytársként lépett fel, hogy tudományos...

Daniel Starch neve talán nem olyan gyakran hangzik el a pszichológia és a marketing nagy úttörői között, mint a korszak néhány más alakjáé, pedig érdemes megismerned az életművét, ha el akarod helyezni a reklám és a fogyasztói pszichológia fejlődésének korai szakaszát. Ő azon kevesek egyike volt a 20. század elején, aki a mentalista hagyományt követve...

Walter Dill Scott neve talán nem forog annyira a köztudatban, pedig sokan Amerikában őt tekintik az első „üzleti pszichológusnak,” sőt, több forrás szerint az első igazi „alkalmazott pszichológus” cím sem állna tőle távol (Jacobson, 1951). Ha visszagondolsz a 20. század elejének Amerikájára, amikor a pszichológia még javában kereste a helyét a tudományok térképén, akkor láthatod,...

A fogyasztói pszichológia történetének hajnala sok olyan úttörővel büszkélkedhet, akiket ma talán kevésbé emlegetünk név szerint, de akik mégis fontos mérföldköveket fektettek le abban, hogy a reklámipar és a pszichológia útjai összeérjenek. Ilyen két alak Edward Wheeler Scripture (1864–1943) és Harlow Gale (1862–1945), akik a 19. század végén és a 20. század legelején már kifejezetten...