A viselkedéstudomány egyik fontos megállapítása, hogy az emberek figyelme korlátozott erőforrás, amely nem képes minden elérhető információ befogadására. A figyelmi torzítás, más néven attentional bias, azt jelenti, hogy bizonyos dolgokra nagyobb figyelmet fordítunk, míg másokat észre sem veszünk. Ez a jelenség különösen fontos a marketing világában, ahol a célzott figyelemirányítás alapvető eleme a vásárlói döntéshozatal...

A korlátozott racionalitás elmélete – amelyet Herbert Simon közgazdász vezetett be, és amelyért közgazdasági Nobel-díjat kapott – alapvetően megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az emberek minden helyzetben teljesen racionális döntéseket hoznak. A viselkedéstudomány ezen megállapítása különösen fontos a marketingben, mivel megmutatja, hogyan reagálnak a fogyasztók a döntési helyzetekre, és hogyan optimalizálhatók a marketingstratégiák a vásárlói...

A viselkedéstudomány egyik legjelentősebb felfedezése, amelyet Daniel Kahneman és Amos Tversky munkái alapján ismerünk, a gondolkodás két különböző rendszerének elmélete: az úgynevezett gyors (System 1) és lassú gondolkodás (System 2). E két rendszer alapvetően határozza meg az emberek mindennapi döntéseit, és kiemelten fontos szerepet játszik a marketingben is, ahol a vásárlói reakciókat gyakran az érzelmek...

A status quo hatás (bias) a viselkedéstudomány egyik legérdekesebb megfigyelése, amely arra utal, hogy az emberek hajlamosak ragaszkodni a meglévő állapothoz, még akkor is, ha a változás pozitív eredménnyel járhatna. A megszokott környezet, döntések és rendszerek biztonságot jelentenek számunkra, és emiatt nehezen mozdulunk el a komfortzónánkból. A marketingben ezt a természetes emberi hajlamot gyakran tudatosan...

A modern marketing egyik legerősebb eszköze az érzelmi befolyás, amely mélyen gyökerezik a viselkedéstudományi kutatásokban. Az érzelmi befolyás (affect heuristic) arra utal, hogy az emberek döntéseiket gyakran érzelmeik alapján hozzák meg, különösen akkor, ha idő- vagy információhiányban szenvednek. Ez a gyors, érzelmi alapú döntéshozatal lehetőséget ad számunkra, hogy gyorsan reagáljunk a környezetünkre, azonban könnyen befolyásolhatóvá...

A viselkedéstudomány egy fontos megfigyelése, amelyre a marketing világa is erősen épít, az úgynevezett jelen hatás (present bias). A jelen hatás azt jelenti, hogy az emberek hajlamosak az azonnali jutalmakat aránytalanul magasra értékelni a jövőbeli előnyökkel szemben, még akkor is, ha a jövőbeni előnyök objektíve jobbak. Ez a jelenség különösen jól megfigyelhető vásárlási szokásainkban és...

A viselkedéstudomány mélyen megvizsgálja, hogyan hozunk döntéseket, és milyen tényezők befolyásolják választásainkat. A „nudge” vagy döntésbefolyásolási technika az egyik legismertebb eszköz, amelyet a modern marketing is sikeresen alkalmaz. A nudge olyan finom befolyásolás, amely segít az embereknek jobb döntéseket hozni, anélkül, hogy korlátozná a választási szabadságukat. A marketing világában a nudge technikák célja az, hogy...

A modern marketingstratégiák szoros kapcsolatban állnak a viselkedéstudománnyal, amely az emberi döntéshozatal és viselkedésminták elemzésére fókuszál. Az egyik legérdekesebb fogalom, amelyet a viselkedéstudomány adott a marketing világának, a nudge koncepciója. A „nudge” magyarul „enyhe lökést” jelent, és a lényege, hogy az embereket egy adott döntés irányába tereli anélkül, hogy megszüntetné a választási szabadságukat. Ezt a...

A viselkedéstudomány egyik meghatározó felfedezése, a birtoklási hatás (endowment effect), kulcsfontosságú a fogyasztói magatartás megértésében és a marketingstratégiák alakításában. Az elmélet szerint az emberek hajlamosak túlértékelni azokat a tárgyakat vagy javakat, amelyeket már birtokolnak, szemben azokkal, amelyek még nem az övék. A birtoklás ténye tehát érzelmi kötődést és fokozott értékelést vált ki, ami jelentősen befolyásolja...

A marketing világában a viselkedéstudomány által feltárt kognitív torzítások fontos szerepet játszanak a vásárlói döntések befolyásolásában. Az egyik leggyakrabban alkalmazott technika a keretezés (framing), amely során az információk tálalásának módja befolyásolja, hogyan értelmezzük azokat. A keretezés hatása különösen erős a reklámokban, marketingüzenetekben és árazási stratégiákban, ahol az érzelmekre és percepciókra építve irányítja a fogyasztók választásait....