Marketing Archívum - Oldal 11 a 82-ből

Érzelmek és emlékek a fogyasztói döntésekben

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

Az emberi elme lenyűgöző sajátossága, hogy a legemlékezetesebb tapasztalatainkra – legyenek akár örömteliek, akár felkavaróak – hihetetlen intenzitással emlékezünk vissza. A fogyasztói magatartás terén ma már széles körben elfogadott, hogy az érzelmi állapot nemcsak az „itt és most” döntésekre van hatással, hanem a későbbi visszaemlékezéseinkre is: hogyan idézünk fel egy termék kipróbálását, egy vásárlási élményt...

A hangulat formálásának kulisszatitkai

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

A modern pszichológia és a fogyasztói magatartás területeit páratlanul izgalmas téma köti össze: az affektus, vagyis az ember belső érzelmi és hangulati állapotainak kutatása. Miközben a korai attitűdkutatások (főleg a 20. század második felében) gyakran csupán az „érzelmi komponensről” beszéltek, a mai szemlélet szerint ennél sokkal differenciáltabb folyamatokról van szó, melyek nem korlátozódnak egy egyszerű...

Az affektus természete és szerepe a fogyasztói magatartásban

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

Az affektus – vagyis a belső érzelmi állapotok és hangulatok világa – az utóbbi évtizedek egyik legintenzívebben kutatott területe lett a fogyasztói magatartás- és a pszichológiai vizsgálatokban. Miközben régebben az affektust gyakran összemosták az attitűdök „értékelő komponensével” (például kedvelés vs. nem kedvelés), ma már elterjedt az a megközelítés, hogy az affektus önálló, szubjektív érzésállapotot jelent,...

Belső motiváció, önkontroll és pozitív hangulat

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

Az önkontroll és a belső (intrinzik) motiváció témaköre régóta foglalkoztatja a kutatókat a fogyasztói magatartás és a pszichológia metszetében. Az alábbiakban áttekintjük, hogy a pozitív affektus (jó hangulat) miként befolyásolhatja a feladatválasztást, a teljesítménymotivációt és a hiányzó információk tudatos észlelését a döntési folyamatok során. A legfrissebb vizsgálatok szerint a jókedv nem csupán kreatívabb, rugalmasabb gondolkodást...

Önkontroll a pozitív érzelmek tükrében

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

Az önkontroll kérdésköre régóta kiemelt téma a fogyasztói magatartás és a pszichológia határterületén, bár sokszor csak közvetetten, más területeken (például impulzusvásárlás, költségvetési önfegyelem, diéta betartása) keresztül merült fel. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy az érzelmi állapotok – különösen a pozitív hangulat – miként befolyásolják az önszabályozást és az önkontrollt a mindennapi...

Jó hangulat és hamis emlékek

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

A pozitív érzelmek és a kognitív folyamatok kapcsolata egyre inkább a tudományos érdeklődés homlokterébe kerül, különösen ami a gondolkodás rugalmasságát, a metakognitív ellenőrzést és a memória működését illeti. Ezen belül is különösen érdekes, hogy a pozitív affektus – vagyis az enyhén jó hangulat – nem csupán fokozhatja a kreativitást és a rugalmasabb problémamegoldást, hanem megnövelheti...

Hamis emlékek és pozitív hangulat kapcsolata

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

A kognitív pszichológia egyik legnagyobb kihívása annak vizsgálata, hogy az emberek miért „emlékeznek” olyan eseményekre, információkra, melyek valójában sosem történtek meg. Ez a jelenség a „hamis emlékezés” (false memory), melyre az egyik legismertebb kísérleti módszer a Deese–Roediger–McDermott (DRM) paradigma (Deese, 1959; Roediger & McDermott, 1995). Ebben a feladatban listát mutatnak a résztvevőknek, amiben egymással tartalmilag...

A figyelem elkalandozása: a pozitív hangulat hatása

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

Amikor a pozitív érzelmek gondolkodásra, problémamegoldásra vagy döntéshozatalra gyakorolt hatását elemzem, sokan először arra a következtetésre jutnak, hogy a kreativitást és kognitív rugalmasságot előmozdító hangulat (Isen, 2000a) óhatatlanul együtt jár egyfajta szétszórtsággal. Az érvelés szerint a nyitottabb, tágabb és rugalmasabb figyelem, amely lehetővé teszi, hogy az ember több ötletet, asszociációt vagy kontextust is integráljon (Derryberry,...

Aszimmetria a pozitív és negatív ingerek között

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

A Barone és Miniard (2002) által kimutatott aszimmetria – miszerint a pozitív hangulat másképpen hat a pozitív és a negatív ingerekre – jól illusztrálja azt a jelenséget, amely az affektusokkal foglalkozó kutatásokban ismétlődően megfigyelhető, és fontos következményekkel jár arra nézve, hogyan értelmezzük a pozitív hangulat által közvetített folyamatokat. Évek óta sokan alkalmazzák a „hangulati kongruencia”...

A rugalmassághipotézis

Dajka Gáborjanuár 11, 2025

Fredrickson elképzelése jól illeszkedik a rugalmassághipotézishez is (lásd például Isen, 1984b, 1990, 2000a), amely szerint a pozitív érzelmi állapotban lévő emberek rugalmasabban gondolkodnak, mint mások, és képesek a szélesebb vagy szűkebb figyelmi fókusz, illetve a tipikusabb vagy épp kevésbé tipikus nézőpontok között váltani, attól függően, hogy a helyzet mit kíván. Például három vizsgálatban, amelyek azt...