A vezetői stílus azt írja le, ahogyan egy vezető irányítja, motiválja és befolyásolja a csapatát. A kutatók már régóta próbálják kategorizálni a vezetés különböző formáit: klasszikus megközelítésben Kurt Lewin és munkatársai (1939) három alapstílust azonosítottak – autokratikus, demokratikus és laissez-faire –, míg a modern elméletek további típusokat különítettek el, például a karizmatikus, transzformációs, szituatív és...

Ha hosszú távon sikeres vállalkozást szeretnél építeni, több kompetencia összehangolt működésére lesz szükséged. Olyan összetett készségeket és szemléletmódot érdemes kialakítanod, amelyek egyszerre foglalják magukba a víziót, a rugalmas problémamegoldást, az ügyfelek igényeire való érzékenységet és az etikus szemléletet. Ebben a cikkben ezekről a kompetenciákról írok, miközben megosztok néhány kutatási eredményt is, amelyek alátámasztják ennek a...

A vállalkozói lét sokaknak vonzó lehet: az ember maga osztja be az idejét, saját ötleteit valósíthatja meg, és a nyereség jelentős része is az övé lehet. Ugyanakkor az is közismert, hogy a vállalkozások egy jelentős része néhány éven belül bezár vagy csődbe megy. Mi különbözteti meg a sikeres vállalkozókat azoktól, akik elbuknak? Milyen kompetenciák szükségesek...

A szülői, nagyszülői generációk fiatalkorához képest a 21. század valósága egészen másképp fest. Nemcsak a technológiai környezet változott ugrásszerűen, hanem az emberek sokfélesége – a „multikulturalizmus” – is lényegesen gyakoribbá vált a mindennapokban. Amíg korábban főképp a hatalmas világvárosokban (London, New York) volt természetes, hogy különböző nemzetiségű és kulturális hátterű emberek találkoznak, addig ma már...

A TOWS-mátrix a stratégiai tervezés és elemzés egyik gyakran alkalmazott eszköze, amely a SWOT-elemzésre épülve tovább finomítja és rendszerezi a vállalat (vagy szervezet) helyzetét meghatározó tényezőket. Lényegében a TOWS a SWOT betűinek fordított sorrendjét rejti (Threats – fenyegetések, Opportunities – lehetőségek, Weaknesses – gyengeségek, Strengths – erősségek), ám nem pusztán a tényezők felsorolása a cél,...

A munka- és szervezetpszichológia egyik legfontosabb felismerése, hogy a munkavégzés messze túlmutat a „pénzért cserébe időt adok” elgondoláson. A tapasztalatok és kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a munka szorosan összefügg az önbecsülésünkkel, az identitásunkkal, és tágabb értelemben a társadalmi viszonyainkkal is. Amikor a „jó munka” fogalmáról beszélünk, akkor éppen azt vizsgáljuk, hogyan válhat a munkavégzés...

A kutatásmódszertan gyakran abban tűnik ki, hogy mennyire észszerűen sikerül megvalósítani a vizsgálatainkat egy „tiszta” és kontrollált környezetben. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a laboratóriumi kísérletek, vagy a terepi (field) vizsgálatok közötti választás pusztán technikai kérdés, a valóságban azonban sokkal árnyaltabb szempontok döntenek arról, melyik módszer mikor hasznosabb és miért. Amikor emberi viselkedésről beszélünk, különösen...

A szervezeti működés hátterének feltárásában számos elméleti irányzat és gyakorlati megközelítés alakult ki. Sokan igyekeztek univerzális megoldásokat nyújtani arra, hogyan kellene felépíteni vagy vezetni a szervezeteket, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a valóság ennél sokkal rugalmasabb és változékonyabb. A rendszerszemlélet (systems approach) és a kontingenciaelmélet (contingency approach) éppen ezt a rugalmasságot igyekeznek megragadni. Mindkét...