A marketingkommunikáció célja elsősorban az, hogy hatékonyan befolyásolja a fogyasztók viselkedését, ezáltal növelve a vásárlások és a márkahűség esélyét. A reklámok egyik legerősebb eszköze az érzelmekre gyakorolt hatás, mivel a vásárlói döntések jelentős része érzelmi alapon történik. Az érzelmek és a humor szerepét vizsgáló empirikus kutatások azonban azt mutatják, hogy nem minden reklámkategória vált ki...

Bevezetés A reklámok mindennapi életünk szerves részévé váltak, és hatásuk az élet minden szakaszában érezhető. Ez a tanulmány részletesen vizsgálja, hogyan befolyásolják a reklámok az embereket a gyermekkortól kezdve egészen az időskorig, kiemelve az egyes életszakaszok sajátosságait és a reklámok potenciális pozitív és negatív hatásait. 1. Gyermekkor (0-12 év) Reklámok észlelése és megértése Hatások Szabályozás...

A reklámok hosszú távú pszichológiai hatásai és az etikus marketing szerepe A reklámok mindennapjaink részévé váltak, ám hatásaik messze túlmutatnak a termékek vagy szolgáltatások egyszerű népszerűsítésén. A hosszú távú pszichológiai hatások olyan mélyen beágyazódhatnak a fogyasztók tudatába, hogy befolyásolják önképüket, értékrendjüket, sőt, még viselkedésüket is. A marketing szakemberek számára ezért kulcsfontosságú, hogy figyelembe vegyék a...

A reklámok tervezésekor az egyik legnagyobb kihívás annak biztosítása, hogy a fogyasztók megfelelően tudják feldolgozni az üzenetet, anélkül hogy a figyelmüket zavaró tényezők befolyásolnák. A szűk keresztmetszet, amely az információ feldolgozásának válaszszelekciós szakaszában található, azt jelenti, hogy a fogyasztók csak egy bizonyos mennyiségű információt tudnak egyszerre hatékonyan feldolgozni. A Kompatibilitás Szerepe Greenwald és Shulman (1973)...

A negatív előfeszítés arra utal, hogy amikor egy irreleváns inger (pl. egy nem célzott reklám vagy egy nem releváns üzenet) megjelenik egy adott helyzetben, az megnöveli a releváns ingerre adott válaszidőt. Ez azért történik, mert az irreleváns inger is feldolgozásra kerül, ami megzavarhatja a célinger feldolgozását. A reklámok esetében ez azt jelenti, hogy ha egy...

A reklámok világában régóta ismert tény, hogy az érzelmek kulcsszerepet játszanak abban, hogyan reagálunk egy adott üzenetre, hogyan alakul a márkához való viszonyunk, és végső soron, hogyan emlékezünk az adott reklámra. De vajon miért van az, hogy egyes reklámok mélyen belevésődnek az emlékezetünkbe, míg másokat szinte azonnal elfelejtünk? A válasz nagy része a reklámok érzelmi...

A reklámszakmában dolgozni sok szempontból olyan, mint belépni egy állandóan változó, inspiráló laboratóriumba, ahol a kreativitás, a pszichológiai ismeretek és a menedzsmentkészségek együttesen biztosítják, hogy az üzeneted ténylegesen célba találjon. Ahogy a „Storytelling az ősidők óta” elmélet is mutatja, az emberek mindig is történetekre vágytak. A modern korban pedig – amikor a figyelem a legdrágább...

A marketing világában a márkanevek kiemelt szerepet játszanak a fogyasztók figyelmének megragadásában és megtartásában. Egy nemrégiben készült tanulmány rávilágított arra, hogy a márkanevekkel kapcsolatos asszociációk nem csupán a célzott vásárlási szituációkban aktiválódnak, hanem a szóasszociációs adatbázisokban is jelentős szerepet játszanak. A kutatás fonetikai hasonlóságokon alapuló asszociációkat vizsgált, és érdekes eredményekre jutott, amelyek hasznosak lehetnek a...

A kreativitás a reklámok világában két alapvető elemet feltételez: eredetiséget és célszerűséget. Az eredetiség és ötletesség révén a reklám képes kitűnni a tömegből, míg a célszerűség biztosítja, hogy az üzenet hatékonyan érjen célba. A kreativitás tehát nem csupán a művészi értéket növeli, hanem közvetlenül hozzájárul a reklámok hatékonyságához is. Kreativitás a Hagyományos Reklámfelületeken A hagyományos...

A stressz pszichológiai és élettani hatásait vizsgáló tudományterület az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. A stresszmodern kutatások egyik kiemelkedő úttörője Hans Selye, aki 1936-ban mutatta be a szakmai közönségnek a General Adaptation Syndrome (G.A.S.) néven elhíresült modelljét. Ez az elmélet a stresszreakciót három, egymást követő fázisra osztja: „Alarm”, „Ellenállás” és „Kimerülés”. Eredetileg orvosi-biológiai szempontból...