A tudás átka (curse of knowledge) egy olyan gyakori kommunikációs hibára utal, amely számos problémát okozhat az emberek közötti interakciókban. A jelenség lényege, hogy amikor valaki már birtokában van bizonyos tudásnak vagy információnak, nehezen tudja elképzelni, hogy mások ezt a tudást nem osztják. Ennek következtében a kommunikáció során sokszor feltételezzük, hogy a beszélgetőpartnerünk ugyanolyan szinten...

A Forer hatás – más néven Barnum-hatás – egy olyan viselkedési jelenség, amely során az emberek hajlamosak saját személyiségük leírásaként elfogadni olyan felületes, bárkire alkalmazható általános jellemzéseket, mint például az újságok horoszkópja vagy személyiségtesztek által adott „egyen” elemzések. Ez a jelenség az emberi hiszékenységre és bizonytalanságra épít, és gyakran jövedelmező üzleti lehetőséget biztosít azoknak, akik...

A túlzott választék – avagy choice overload – egy olyan jelenség, amely a modern döntéshozatali folyamatok egyik legnagyobb kihívását jelenti. Amikor az emberek túl sok lehetőség közül választhatnak, a döntéshozatal megterhelővé és frusztrálóvá válik. Bár úgy gondolhatjuk, hogy a kereskedelemben az emberek szeretik a minél nagyobb választékot, a kutatások és a tapasztalatok azt mutatják, hogy...

A klasszikus közgazdaságtan alaptétele szerint a racionális emberek mindent annak érdekében tesznek, hogy a saját jólétüket, gazdagságukat maximalizálják. Azonban az emberi viselkedés ennél jóval bonyolultabb: sokan képesek saját érdekeiket feláldozni azért, hogy másoknak segítsenek, anélkül, hogy ezért bármilyen személyes jutalmazást vagy viszonzást várnának. Ezt hívjuk önzetlenségnek vagy altruizmusnak. Az Önzetlenség és Altruizmus Jelentése Az önzetlenség,...

A cselekvési kényszer – vagyis action bias – egy gyakori viselkedési mechanizmus, amely akkor lép működésbe, amikor az emberek váratlan eseményekkel vagy bizonytalan helyzetekkel szembesülnek. Ilyenkor sokan hajlamosak azonnal cselekedni, akár azzal a céllal, hogy mielőbb megoldják a problémát, akár azért, mert úgy érzik, mások ezt várják tőlük. A cselekvési kényszer tehát a kontroll visszaszerzésének...

A ritkaság heurisztika – vagyis scarcity heuristic – az egyik legerősebb viselkedéstudományi mechanizmus, amely jelentősen befolyásolja az emberi döntéshozatalt. Az elv lényege, hogy az emberek hajlamosak nagyobb értéket tulajdonítani annak, amiből kevés van vagy amit nehéz megszerezni. Egy dolog ritkasága lehet valós, képzelt vagy akár mesterségesen létrehozott is, de mindegyik esetben ugyanazt a pszichológiai hatást...

A kölcsönösség – avagy reciprocity – az egyik legerősebb társadalmi norma, amely az emberi kapcsolatok alapját képezi. Az elv lényegében azt mondja ki, hogy amikor valaki szívességet kap, érez egy belső késztetést arra, hogy azt valamikor, valamilyen formában viszonozza. Ez a viselkedésminta hozzájárul az egyének közötti bizalom kialakulásához és a közösségi kapcsolatok megerősítéséhez. Az emberek...

A tekintély hatás (authority bias) egy jól ismert pszichológiai jelenség, amely szerint hajlamosak vagyunk vakon követni azokat, akiket tekintélynek tartunk, akár racionális mérlegelés nélkül is. Ez a jelenség különösen érdekes a marketing szempontjából, hiszen a vállalatok gyakran építenek hírességekre, szakértőkre vagy más véleményvezérekre, hogy termékeiket hitelesebbnek és vonzóbbnak tűntessék fel. Az emberek ősi ösztönüknek köszönhetően...

A társadalmi normák (social norms) olyan viselkedési szabályok, amelyeket egy adott közösség tagjai követendőnek tartanak. Ezek a normák lehetnek íratlan szabályok, mint a szokások és illemtan, vagy írottak, mint a törvények és előírások. Az emberek élete különböző közösségekben zajlik, és ezen közösségek szabályai jelentős hatással vannak mindennapi döntéseikre, beleértve a vásárlási szokásaikat is. A marketing...

Gondoltál már arra, hogy a döntéshozatal során miért szaladunk bele újra és újra ugyanabba a hibába? Egyik pillanatban teljes meggyőződéssel hisszük, hogy a tervünk bombabiztos, majd később csodálkozva állunk a valóság előtt, amikor a számok vagy épp a piac rácáfolnak az elképzeléseinkre. Ez a jelenség nem egyszerű véletlen, hanem a túlzott magabiztosság (angolul: overconfidence) jelensége....