Az önkontroll kérdésköre régóta kiemelt téma a fogyasztói magatartás és a pszichológia határterületén, bár sokszor csak közvetetten, más területeken (például impulzusvásárlás, költségvetési önfegyelem, diéta betartása) keresztül merült fel. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy az érzelmi állapotok – különösen a pozitív hangulat – miként befolyásolják az önszabályozást és az önkontrollt a mindennapi...

A kognitív pszichológia egyik legnagyobb kihívása annak vizsgálata, hogy az emberek miért „emlékeznek” olyan eseményekre, információkra, melyek valójában sosem történtek meg. Ez a jelenség a „hamis emlékezés” (false memory), melyre az egyik legismertebb kísérleti módszer a Deese–Roediger–McDermott (DRM) paradigma (Deese, 1959; Roediger & McDermott, 1995). Ebben a feladatban listát mutatnak a résztvevőknek, amiben egymással tartalmilag...

Amikor a pozitív érzelmek gondolkodásra, problémamegoldásra vagy döntéshozatalra gyakorolt hatását elemzem, sokan először arra a következtetésre jutnak, hogy a kreativitást és kognitív rugalmasságot előmozdító hangulat (Isen, 2000a) óhatatlanul együtt jár egyfajta szétszórtsággal. Az érvelés szerint a nyitottabb, tágabb és rugalmasabb figyelem, amely lehetővé teszi, hogy az ember több ötletet, asszociációt vagy kontextust is integráljon (Derryberry,...

A Barone és Miniard (2002) által kimutatott aszimmetria – miszerint a pozitív hangulat másképpen hat a pozitív és a negatív ingerekre – jól illusztrálja azt a jelenséget, amely az affektusokkal foglalkozó kutatásokban ismétlődően megfigyelhető, és fontos következményekkel jár arra nézve, hogyan értelmezzük a pozitív hangulat által közvetített folyamatokat. Évek óta sokan alkalmazzák a „hangulati kongruencia”...

Sok pszichológiai és marketingkutatás arra a következtetésre jutott, hogy a pozitív érzelmi állapotban lévő emberek másképp figyelnek a környezetükre és más stratégiákkal dolgoznak fel információkat, mint a semleges vagy negatív hangulatban lévők. Például Fredrickson (1998, 2001) „broaden-and-build” elmélete szerint a jó hangulat szélesebb perspektívát biztosít, ami hosszú távon is hozzájárul a hatékonyabb megküzdéshez és a...

Amikor a kutatók először kezdték vizsgálni, hogyan befolyásolhatják az érzelmek a kognitív folyamatokat, sokakat lenyűgözött az a lehetőség, hogy egy látszólag múló hangulati állapot milyen mélyen hathat olyan alapvető területekre, mint a problémamegoldás vagy a döntés (Gardner, 1985; Isen, 1984a, 1984b). Azóta a terület robbanásszerűen fejlődött, és ma már tudjuk, hogy az érzelmi állapot –...

A hang, az illatok, az ízek és az érintés folyamatosan körbevesz minket, amikor belépünk egy boltba, leülünk egy étterembe vagy akár otthon hallgatunk egy reklámot. A pszichológiai és marketingkutatások eredményei azt mutatják, hogy ez az érzékszervi áradat képes akaratlanul befolyásolni a döntéseinket és az érzelmeinket. Akár a tévében hallasz egy gyorsan beszélő, mély hangú bemondót,...

A kóstolási élmény sokkal többet jelent annál, hogy egyszerűen eldöntöd, ízlik-e egy termék vagy sem. Valójában rengeteg rejtett mechanizmus és kognitív folyamat befolyásolja, miként érzékeled az ízeket, milyen termékeket kedvelsz, és végső soron melyik márkát választod a bolt polcairól. Amikor egy új üdítő, süti vagy snack kerül a piacra, a gyártók komoly erőforrásokat fordítanak a...

Amikor belépsz egy üzletbe, nem csupán a szemeddel pásztázod végig a teret, hanem az orroddal, a füleiddel és sokszor az ízleléseddel is felfogod a környezetet. Egy friss pékségben például az illat felébresztheti az éhségedet, és arra késztet, hogy kipróbálj egy meleg péksüteményt. Ugyanakkor lehet, hogy a háttérben szóló zene pihentető hangulata vagy a csomagolás tapintása...

Észrevetted már, milyen hatással van rád, amikor belépsz egy boltba, és megcsap egy kellemes vagy éppen semleges illat? Talán nem is tudatosul benned, de a szaglás döntően befolyásolja, mennyi időt töltesz a helyiségben, mennyire érzed jól magad, és akár azt is, miként ítéled meg a termékek minőségét. A kutatások arra utalnak, hogy a szaglás szerepe...