Empirikus összehasonlítások a vállalkozói siker terén

A vállalkozók iskolai végzettsége és a vállalkozás sikeressége közötti kapcsolatot több kutatás vizsgálta. Konkrétan a marketing szakos és kereskedelmi (üzleti) szakos diplomások összehasonlítása azonban kevéssé dokumentált. Egy korábbi empirikus tanulmány Texasban például azt találta, hogy a vállalkozó alapképzésének szakterülete önmagában nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a cég teljesítményével (sem az árbevétellel, sem a dolgozók számával, sem a vállalkozás élettartamával) (Higher Education and Entrepreneurship: The Relation between College Educational Background and Small Business Success in Texas). Ez arra utal, hogy önmagában az, hogy valaki marketing vagy kereskedelmi diplomával rendelkezik, nem garantálja a nagyobb üzleti sikert.

Másrészt, bizonyos háttéradatokból kiderül, hogy sok sikeres vállalkozó rendelkezik valamilyen üzleti végzettséggel. Egy amerikai felmérés szerint a technológiai startup-alapítók 34%-a üzleti, pénzügyi vagy számviteli végzettségű, míg 47%-uk STEM-területen végzett (Education and Tech Entrepreneurship 052908). Ez azt mutatja, hogy az üzleti (kereskedelmi) képzés gyakori a vállalkozók között, míg a marketing végzettség általában az üzleti képzés részének tekinthető. Közvetlen összehasonlító tanulmány a marketing és kereskedelmi diplomások vállalkozói sikeréről kevés van, így a következtetések többnyire közvetett eredményeken és általános trendeken alapulnak. Összességében a kutatások azt sugallják, hogy egyik végzettség sem jelent automatikus előnyt – a siker sok egyéb tényezőtől is függ (például az egyéni képességek, tapasztalat, iparág, piaci viszonyok stb.). Ugyanakkor érdemes megvizsgálni, miben különbözhet a két csoport, és hogyan járulhatnak hozzá a sikerhez.

A vállalkozói siker mérésének mutatói

A vállalkozói siker összehasonlításához először meg kell határozni, milyen mutatókkal mérjük a sikert. A tudományos vizsgálatok különféle teljesítménymutatókat alkalmaznak, például:

• Bevétel és profit: A cég árbevételének növekedése, nyereségessége gyakori sikerindikátor. Például a bevétel a mindennapi üzleti műveletekből származó összes pénzbevétel ((PDF) THE RELATIONSHIP OF ENTREPRENEURIAL EDUCATION AND ENTREPRENEURIAL MINDSET ON THE STARTUP SUCCESS OF MARKETING GRADUATES A RESEARCH). A magasabb és növekvő bevétel általában a siker jele.
• Növekedés üteme: Ide tartozik a vállalat méretének bővülése (pl. alkalmazottak száma, új piacokra való belépés, ügyfélkör növekedése). A növekedést gyakran a piaci jelenlét, ügyfélbázis bővülése jelzi ((PDF) THE RELATIONSHIP OF ENTREPRENEURIAL EDUCATION AND ENTREPRENEURIAL MINDSET ON THE STARTUP SUCCESS OF MARKETING GRADUATES A RESEARCH). Gyors növekedés sikerre utalhat, bár túl gyors növekedés kockázatokat is hordozhat.
• Piaci részesedés: Az iparágon belül elért részesedés a versenytársakhoz képest. A marketing-orientált vállalkozók különösen figyelhetik, milyen mértékben sikerül márkájuknak piacot hódítaniuk, ami a siker egyik fokmérője lehet.
• Innováció és versenyelőny: Nehezebben számszerűsíthető, de a új termékek/szolgáltatások bevezetése, szabadalmak (innováció mérőszámaként) vagy egyedi üzleti modell szintén a hosszú távú siker elemei. Kutatások kimutatták, hogy az sokoldalú és magas szintű végzettséggel bíró alapítók nagyobb eséllyel érnek el áttörő innovációt (például szabadalmak számában mérve) (The Impact of Founder Education on Startup Success).
• Fennmaradási arány (túlélés): A vállalkozás életben maradása egy bizonyos időn túl. Gyakran vizsgált mutató, hogy egy új cég hány évet él túl. Általános statisztika például, hogy az új vállalkozások ~50%-a 5 éven belül megszűnik, tehát az ezen túli fennmaradás már sikernek számít (20 Entrepreneur Statistics You Need To Know – Apollo Technical). A hosszabb élettartam (longevity) önmagában is sikerindikátor, hiszen jelzi, hogy a cég fenntartható.

Ezeket a mutatókat használhatjuk a marketing vs. kereskedelmi diplomás vállalkozók teljesítményének összevetésére. Például összehasonlítható, hogy a marketing végzettségűek cégei gyorsabban nőnek-e vagy nagyobb bevételt érnek-e el, mint a kereskedelmi végzettségűeké, illetve melyik csoport cégei maradnak talpon nagyobb arányban. Fontos kiemelni, hogy a kutatások szerint az oktatási háttér önmagában nem magyarázza teljes mértékben ezeket a kimeneteleket (Higher Education and Entrepreneurship: The Relation between College Educational Background and Small Business Success in Texas), de bizonyos készségek előnyt jelenthetnek bizonyos mutatók javításában, amint azt a következőkben tárgyaljuk.

Vállalkozói készségek a marketing vs. kereskedelmi diploma során

A marketing és kereskedelmi (általános üzleti) képzések eltérő ismereteket és készségeket fejlesztenek, amelyek más-más módon járulhatnak hozzá egy vállalkozás sikeréhez.

• Kereskedelmi/üzleti diploma készségei: Az üzleti (pl. kereskedelem vagy üzleti menedzsment) szakos végzettségűek széles körű üzleti ismeretekre tesznek szert. Egy átfogó üzleti képzés érinti a pszichológiát, a pénzügyeket, a számvitelt, a stratégiai tervezést stb. (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)). Ennek köszönhetően a kereskedelmi diplomás megtanul üzleti terveket írni, finanszírozási forrásokat felmérni, érti a piac és a gazdaság működését, valamint fejleszti a problémamegoldó és kritikai gondolkodási készségeit (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)). Ezek a készségek segítenek abban, hogy a vállalkozó átfogóan lássa a cég működését, biztosítsa a műveletek zökkenőmentességét és a pénzügyek stabilitását. Például a könyvelési/pénzügyi ismeretek segítenek pénzügyileg egészségesen tartani a vállalatot, kezelni a cash-flow problémákat és kockázatokat (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)). Az ilyen tudás hozzájárulhat a hosszú távú fennmaradáshoz és a fenntartható növekedéshez, mert a vállalkozó jobban átlátja a bevétel-költség összefüggéseket és a piac gazdasági oldalát.
• Marketing diploma készségei: A marketing szakos végzettségűek mélyebb marketingismeretekre és kreatív kommunikációs készségekre tesznek szert. A marketing képzés középpontjában a márkaépítés, piackutatás, fogyasztói magatartás megértése és a reklám-stratégiák állnak (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University). A hallgatók specializált tárgyakat tanulnak, például marketingstratégiát, digitális marketinget, reklámkampány-tervezést és ügyfélszegmentációt, így megtanulják, hogyan lehet egy terméket vagy szolgáltatást vonzóvá tenni a célközönség számára (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University) (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University). Kommunikációs és PR készségeik is kiemelkedőek: megtanulnak hatékonyan kommunikálni írásban és szóban, aktívan hallgatni az ügyfelek igényeire, és üzeneteiket a különböző közönségekhez igazítani (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University). Mindez kulcsfontosságú egy induló vállalkozás számára a vevőszerzésben és a márkahűség kialakításában. Egy marketing diplomás vállalkozó tudja, hogyan építsen márkaismertséget és egyedi arculatot a cégének (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)), hogyan használja a reklámkampányokat és promóciókat az ügyfélszerzésre (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)), és hogyan gyűjtsön visszajelzéseket a piacról a termék vagy szolgáltatás fejlesztéséhez. Ezek a készségek elősegíthetik a gyorsabb növekedést, hiszen a vállalkozás hatékonyan éri el a vevőit és alkalmazkodik az igényeikhez.

A kétféle végzettségű vállalkozó eltérő erősségeket hoz a cégbe: A kereskedelmi diplomával rendelkezők általában erősek a stratégiai tervezésben, pénzügyi tervezésben és az üzleti működés menedzselésében, ami stabil alapokat teremt a vállalkozásnak (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)). A marketinges végzettségűek ezzel szemben erősek a piacralépési stratégiákban, ügyfélszerzésben és kreatív problémamegoldásban a marketing területén, ami a bevétel növelésében és piaci növekedésben nagy előny (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)). Ideális esetben egy vállalkozásnak mindkét terület kompetenciáira szüksége van – nem véletlen, hogy sok sikeres startup csapatában vegyes hátterű alapítók vannak. Kutatások szerint például az oktatási diverzitás az alapítói csapatban növelheti az innováció esélyét és a siker valószínűségét (The Impact of Founder Education on Startup Success), hiszen a különböző szakterületek tudása kiegészítheti egymást.

Iparági eltérések a két végzettségű vállalkozók között

A marketing vagy kereskedelmi végzettségű vállalkozók különböző iparágakban találhatják meg a számukra kedvező terepet, attól függően, hogy melyik végzettség során szerzett készségek az adott ágazatban a leghasznosabbak.

• Marketing diplomások által preferált iparágak: A marketinges háttérrel rendelkező vállalkozók gyakran olyan ágazatokban jeleskednek, ahol a vásárlói élmény és a kommunikáció központi szerepet játszik. Ilyenek például a reklám- és médiaügynökségek, PR- és marketingtanácsadó cégek, digitális marketinggel vagy közösségi média menedzsmenttel foglalkozó startupok. Emellett a fogyasztói termékek, e-kereskedelem és kiskereskedelem területén is előnyös lehet a marketinges tudás, hiszen ezekben az iparágakban a márkaépítés, piackutatás és ügyfélelégedettség kritikus a sikerhez. Egy marketing diplomás vállalkozó jobban átlátja, mitől lesz vonzó a termék a fogyasztóknak, és hogyan lehet hatékonyan eljuttatni az üzenetet a célpiacra (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University). Például, egy új divat-e-kereskedelmi vállalkozás indításánál a marketinges készségek segítenek gyorsan ismertséget és vásárlói bázist építeni, kreatív kampányokkal kitűnni a versenytársak közül, ami az árbevétel gyors növeléséhez vezethet.
• Kereskedelmi/üzleti diplomások által preferált iparágak: Az üzleti vagy kereskedelmi végzettségű vállalkozók szélesebb körben, sokféle iparágban megtalálhatók, mivel tudásuk univerzálisabb az üzleti működés szempontjából (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University). Gyakran sikeresek olyan hagyományosabb ágazatokban, ahol a folyamatok menedzselése, a logisztika és a pénzügyi tervezés a siker kulcsa. Ilyen lehet például a gyártóipar, szállítmányozás/logisztika, nagykereskedelem vagy épp a pénzügyi szolgáltatások területe. Egy kereskedelmi diplomás, aki mondjuk kiskereskedelmi (kereskedelmi) ismeretekkel rendelkezik, előnyt élvezhet egy bolt- vagy franchise-hálózat kiépítésében, mivel ért a készletezéshez, beszerzéshez és az értékesítési stratégiákhoz. Hasonlóképp, a fintech vagy tanácsadói vállalkozásoknál is jól jön az átfogó üzleti háttér. Mivel az üzleti diploma sok iparágban alkalmazható alaptudást nyújt (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University), ezek a vállalkozók könnyebben mozognak különböző szektorokban. Például egy üzleti végzettségű alapító egy technológiai startupban is kamatoztathatja pénzügyi és menedzsment ismereteit a cég működtetésében, miközben a technikai megoldásokat más szakemberekre bízza.

Összességében nem arról van szó, hogy a marketingesek csak bizonyos iparágakban lehetnek sikeresek és a kereskedelmi végzettségűek másokban, de tendenciák megfigyelhetők: a marketing diplomások gyakran olyan vállalkozásokat indítanak, ahol marketing-szaktudásuk közvetlen versenyelőnyt jelent, míg a kereskedelmi diplomások széles spektrumban indítanak cégeket, hiszen általános üzleti jártasságuk sokféle területen hasznosítható.

Vállalkozási hajlandóság és stratégiai különbségek

Vállalkozási hajlandóság: Érdekes kérdés, hogy önmagában a végzettség típusa befolyásolja-e a vállalkozóvá válási kedvet. Egyes kutatások szerint vannak különbségek az egyes szakiránnyal rendelkező hallgatók vállalkozói intencióiban. Egy felmérés menedzser szakos (MBA) hallgatók körében például azt találta, hogy a marketing szakirányos hallgatók erősebb vállalkozói szándékkal rendelkeznek, mint más szakirányos társaik ( Influence of Specialization on Entrepreneurial Intentions of the Students Pursuing Management Program ) ( Influence of Specialization on Entrepreneurial Intentions of the Students Pursuing Management Program ). A marketing specializációjú diákok magasabb arányban képzelik el a karrierjüket saját vállalkozás indításával, és nagyobb önbizalommal hisznek abban, hogy megvan a tudásuk és kontrolljuk egy üzlet vezetéséhez, összehasonlítva például a pénzügy vagy műveleti menedzsment szakirányos diákokkal ( Influence of Specialization on Entrepreneurial Intentions of the Students Pursuing Management Program ) ( Influence of Specialization on Entrepreneurial Intentions of the Students Pursuing Management Program ). Ez azt sugallja, hogy a marketing területén tanulókban erősebb lehet a késztetés, hogy saját céget alapítsanak – talán mert kreatív ötleteiket és marketingtudásukat szívesen kamatoztatnák önállóan, vagy mert a marketing terület dinamikája vállalkozóibb szemléletet igényel. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vállalkozói hajlandóság egyéni tényezőktől is függ (pl. kockázatvállalási hajlam, családi háttér, inspirációk). Az idézett kutatás kontextusa is számít: egy üzleti iskola hallgatóiról van szó, ahol összességében is magasabb az átlagnál a vállalkozói kedv. Mégis, a trend érdekes: a marketinges háttér talán ösztönzőleg hathat a vállalkozásindítási kedvre.

Stratégiai különbségek: A marketing vs. kereskedelmi végzettségű vállalkozók üzletviteli stratégiájában is mutatkozhatnak eltérések, abból fakadóan, hogy eltérő képzésük van.

• A marketing hátterű vállalkozók hajlamosak lehetnek agilisebb, kreatívabb stratégiákat követni a cég növekedésében. Mivel értenek a marketinghez, gyakran alkalmaznak innovatív, költséghatékony marketingmegoldásokat, és rugalmasan képesek változtatni a stratégián a piaci visszajelzések alapján. Az úgynevezett „vállalkozói marketing” jellemzője, hogy szűk erőforrások mellett is hatékony, kreatív marketingtevékenységet folytatnak – gyorsan pivotálnak, új módokat keresnek a vevőkkel való kapcsolatteremtésre, és személyesebb, értékteremtő megközelítést alkalmaznak (Entrepreneurial Marketing vs. Traditional Marketing: A Comparison | American Military University (AMU)) (Entrepreneurial Marketing vs. Traditional Marketing: A Comparison | American Military University (AMU)). Például egy marketinges vállalkozó stratégiája lehet, hogy erősen épít a közösségi médiára és gerillamarketingre a kezdeti ügyfélszerzéshez, mert tudja, hogyan lehet kevés pénzből is nagy visszhangot kelteni. Innovációval igyekeznek versenyelőnyt szerezni a marketingben, és a hangsúlyt a piaci lehetőségek gyors megragadására helyezik. Ezek a stratégiák különösen induló fázisban segíthetnek gyors ügyfélnövekedést és ismertséget elérni.
• A kereskedelmi/üzleti hátterű vállalkozók ezzel szemben inkább hagyományos üzleti stratégiákat követhetnek, főleg a vállalkozás megalapozásakor. Mivel képzésük során tanultak üzleti tervkészítést, piaci elemzést és pénzügyi tervezést, valószínűbb, hogy alapos üzleti tervvel, piacfelméréssel és pénzügyi előrejelzésekkel indítják a vállalkozást (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)). Stratégiai döntéseikben talán óvatosabbak, többet foglalkoznak a költségkontrollal és a hosszú távú fenntarthatósággal. Például egy kereskedelmi végzettségű vállalkozó kidolgozott üzleti modell alapján halad, figyeli a bevétel-költség arányokat, és struktúrált növekedési ütemtervet követ. Stratégiájuk fókuszában lehet a stabil piaci pozíció kiépítése és a működés hatékonysága, mielőtt agresszív terjeszkedésbe fognának. Természetesen ők is használják a marketing eszközöket, de lehet, hogy ehhez inkább szakembert vonnak be, míg ők maguk a nagyobb üzleti kép összefogására koncentrálnak.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek általános minták, nem minden egyes vállalkozóra igazak. Sok marketing végzettségű is készíthet alapos pénzügyi tervet, és sok üzleti végzettségű lehet rendkívül kreatív a marketingben. Ugyanakkor a képzési háttér nyomot hagyhat a gondolkodásmódon: a marketing diploma egy „piacvezérelt” gondolkodást adhat, míg a kereskedelmi diploma inkább „folyamat- és üzletvezérelt” szemléletet. Ez a stratégiai döntésekben is megmutatkozhat – előbbiek esetleg bátrabban költenek marketingkísérletekre vagy termékinnovációra a piaci részesedés növelése érdekében, utóbbiak pedig jobban ragaszkodnak a tervezéshez és a kontrollált növekedéshez.

Következtetés

Összefoglalva, a rendelkezésre álló kutatások és statisztikák alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy általánosságban a marketing vagy a kereskedelmi diplomás vállalkozók sikeresebbek lennének – mindkét csoportnak megvannak a maga erősségei, amelyek hozzájárulhatnak a vállalkozás sikeréhez. Empirikus bizonyítékok nem mutatnak szignifikáns különbséget pusztán a diploma szakiránya alapján a vállalati teljesítményben (Higher Education and Entrepreneurship: The Relation between College Educational Background and Small Business Success in Texas), ami arra utal, hogy a siker inkább a készségek alkalmazásán és az egyéni kompetenciákon múlik, semmint a diplomán. Ugyanakkor vannak finom különbségek:

• A sikermutatók (bevétel, növekedés, fennmaradás stb.) értelmezésében mindkét csoportnál fontos, hogy a marketinges hátterűek általában a gyors piaci növekedést és ügyfélszerzést helyezik előtérbe, míg az üzleti hátterűek a stabil üzleti alapokat és fenntarthatóságot. A való életben mindkét tényező kulcsfontosságú a hosszú távú sikerhez.
• A vállalkozói készségek terén a marketing diploma kommunikációban, kreatív marketingben és vevőközpontúságban ad előnyt, a kereskedelmi diploma pedig átfogó üzleti menedzsmentben, pénzügyekben és stratégiai tervezésben (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)) (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University). Egy sikeres vállalkozásnak mindkettőre szüksége van – ügyfelek nélkül nincs bevétel, de jól szervezett működés nélkül a cég nem életképes.
• Iparágak tekintetében nincs merev határ: marketinges diplomások jellemzően ott tűnnek ki vállalkozóként, ahol a marketing-innovatív szemlélet versenytényező (pl. kreatív iparágak, e-kereskedelem), míg az üzleti diplomások bárhol boldogulhatnak, de különösen ott, ahol az üzleti folyamatok kompetens irányítása a siker kritériuma (pl. kereskedelem, finanszírozás, logisztika).
• Vállalkozói hajlandóságban némi különbség mutatkozott: a marketingesek talán merészebb kedvvel vágnak bele az önálló vállalkozásba ( Influence of Specialization on Entrepreneurial Intentions of the Students Pursuing Management Program ) ( Influence of Specialization on Entrepreneurial Intentions of the Students Pursuing Management Program ), de mindkét csoportból kerülnek ki szép számmal vállalkozók. A stratégiájukban pedig tükröződhet a képzésük – marketingesek rugalmas, innovatív marketingstratégiát, üzletiesek átgondolt üzleti terv-alapú stratégiát követhetnek, melyek eltérő módon szolgálhatják a sikert (Entrepreneurial Marketing vs. Traditional Marketing: A Comparison | American Military University (AMU)) (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)).

Végső soron a vállalkozói siker multidimenzionális. Egy marketing diplomás is lehet kimagaslóan sikeres vállalkozó, ha üzleti ismereteket is szerez vagy jó csapattal veszi körül magát, és egy kereskedelmi diplomás is lehet innovatív és gyors növekedésű cég alapítója, ha nyitott a kreatív marketingmegoldásokra. A tudományos kutatások rámutatnak, hogy a siker titka inkább a megfelelő készségek kombinációjában és alkalmazásában rejlik, semmint a diploma megnevezésében. Éppen ezért a felsőoktatási intézmények is egyre inkább törekednek arra, hogy vállalkozói szemléletet integráljanak a különböző üzleti programokba – legyen szó marketingről vagy általános üzleti képzésről –, hiszen a két terület ismereteinek ötvözése adhatja a legjobb esélyt a későbbi vállalkozói sikerre (The Impact of Founder Education on Startup Success).

Források:

1. Ibrahim, A. B., & Goodwin, J. R. (1986). Higher Education and Entrepreneurship: The Relation between College Educational Background and Small Business Success. Frontiers of Entrepreneurship Research. (A diplomázási szakterület és a kisvállalati siker kapcsolatát vizsgáló tanulmány) (Higher Education and Entrepreneurship: The Relation between College Educational Background and Small Business Success in Texas).
2. Kauffman Foundation (2008). Education and Tech Entrepreneurship – Kutatás az amerikai technológiai vállalat-alapítók végzettségéről. (A tech startup alapítók 34%-a üzleti területen végzett) (Education and Tech Entrepreneurship 052908).
3. Apollo Technical (2023). 20 Entrepreneur Statistics You Need To Know. (Statisztika: az új vállalkozások ~50%-a 5 éven belül megszűnik) (20 Entrepreneur Statistics You Need To Know – Apollo Technical).
4. Meridian University. The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success. (Az üzleti és marketing szakok eltérő erősségei és készségei a vállalkozói karrierben) (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University) (The Best Majors for Entrepreneurs: Diverse Paths to Success | Meridian University).
5. University of the Potomac. 10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022). (Marketing diploma előnyei: márkaismertség építés, kreatív marketing; Üzleti diploma előnyei: széles körű üzleti tudás, problémamegoldás) (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)) (10 Best Degrees for Entrepreneurs (2022)).
6. Scirp Journal (2019). Influence of Specialization on Entrepreneurial Intentions…. (Kutatás: marketing szakirányos hallgatók erősebb vállalkozói szándékai az MBA programban) ( Influence of Specialization on Entrepreneurial Intentions of the Students Pursuing Management Program ) ( Influence of Specialization on Entrepreneurial Intentions of the Students Pursuing Management Program ).
7. AMU – American Military University. Entrepreneurial Marketing vs. Traditional Marketing. (Az “vállalkozói marketing” rugalmassága és innovációja szemben a hagyományos marketinggel) (Entrepreneurial Marketing vs. Traditional Marketing: A Comparison | American Military University (AMU)).
8. Datadriven VC (2023). How Important Is Founder Education in Startup-Land? (A vegyes és magas szintű végzettségű alapítók innovációs előnyeiről szóló elemzés) (The Impact of Founder Education on Startup Success).