A reklámipar történetében számos példa akad olyan kampányokra, amelyek nem a tervek szerint sültek el. Ezek a félresikerült reklámok gyakran nem várt, negatív visszhangot váltanak ki a közönségből és a médiából, ami a márka számára komoly károkat okozhat. Az ilyen kampányok általában érzéketlen vagy sértő üzenet, félreérthető kreatív koncepció vagy akár technikai baki miatt futnak zátonyra. Az alábbiakban konkrét példákon keresztül vizsgáljuk meg a legismertebb reklámkampány-bakikat, azok okait, a közönség reakcióit, a márkákra gyakorolt következményeket, valamint azt, milyen tanulságokkal szolgálnak ezek az esetek a modern reklámkészítés számára.
Pepsi: A Kendall Jenner-féle tüntetéses reklám (2017)
A Pepsi 2017-ben közzétett egy globális reklámfilmet Kendall Jenner szereplésével, amely egy békés tüntetés jeleneteit idézte meg. A reklámban Jenner egy fotózásról kilépve csatlakozik a demonstrálókhoz, majd egy doboz Pepsit nyújt át a rohamrendőrnek, amitől hirtelen minden feszültség megoldódik. A kampányt azonnal óriási felháborodás övezte: kritikusok szerint a Pepsi bagatellizálta a valódi társadalmi tiltakozásokat, különösen a Black Lives Matter mozgalmat, és öncélúan használta fel azok szimbolikáját egy üdítő reklámozására (Pepsi Pulls Controversial Kendall Jenner Ad After Outcry – NBC News) (Pepsi Pulls Controversial Kendall Jenner Ad After Outcry – NBC News). A közösségi médiában „instant elítélés” fogadta a videót, sokan érzéketlennek és “fogyaszthatóvá tett forradalomnak” nevezték. A heves negatív visszhang nyomán a Pepsi már egy napon belül visszavonta a reklámot, és nyilvánosan bocsánatot kért: közleményükben elismerték, hogy „egyértelműen melléfogtunk, nem akartunk semmilyen komoly ügyet elbagatellizálni”, valamint sajnálatukat fejezték ki Kendall Jenner kellemetlen helyzetbe hozása miatt (Pepsi Pulls Controversial Kendall Jenner Ad After Outcry – NBC News). A márkát ért kritika arra kényszerítette a PepsiCo-t, hogy átértékelje marketing-döntéshozatali folyamatait, mivel a reklám „példátlanul gyors és egyhangú elutasítása” figyelmeztető jelként szolgált a cég számára (Pepsi Pulls Controversial Kendall Jenner Ad After Outcry – NBC News).
Dove: Bőrszínváltó Facebook-hirdetés (2017)
A Dove 2017 októberében a Facebook-oldalán tett közzé egy három másodperces videóhirdetést a testápolójához, amelyben egy fekete nő leveszi a pólóját, alatta pedig egy fehér nő jelenik meg. A szándék az lett volna, hogy a termék minden bőrszínhez megfelelő – amit a teljes verzióban egy harmadik, ázsiai nő is jelképez –, ám a képsor önmagában azt a káros üzenetet sugallta sokak szerint, hogy a „feketéből fehér lesz” (Dove faces PR disaster over ad that showed black woman turning white | Reuters) (Dove faces PR disaster over ad that showed black woman turning white | Reuters). A kép villámgyorsan terjedt a neten és a Dove-ot a 19. századi rasszista szappanhirdetésekhez hasonlították, melyekben a feketék „lemossák magukról” sötét bőrüket (Dove faces PR disaster over ad that showed black woman turning white | Reuters). A közfelháborodás azonnali volt: a Dove rövid időn belül eltávolította a hirdetést és bocsánatot kért, elismerve, hogy a reklám „nem megfelelően képviselte a színes bőrű nőket” és „félrement” (Dove faces PR disaster over ad that showed black woman turning white | Reuters). A Twitteren ugyanakkor ez sem csillapította a dühöt – sokan a #BoycottDove (Bojkottáld a Dove-ot) hashtaggel bojkottfelhívást indítottak, és Európától Amerikáig több nyelven fejezték ki csalódottságukat a márkában (Dove faces PR disaster over ad that showed black woman turning white | Reuters) (Dove faces PR disaster over ad that showed black woman turning white | Reuters). A hagyományosan a „valódi szépség” kampányaival dicsért Dove imázsán súlyos csorba esett, mivel a média napokig elemezte, miként mehetett át az ötlet a céges szűrőkön, és vajon mélyebb, rendszerszintű problémát jelez-e a marketing szemléletében (Dove faces PR disaster over ad that showed black woman turning white | Reuters).
H&M: „Coolest Monkey in the Jungle” pulóver (2018)
2018 januárjában a H&M svéd divítlánc online hirdetésében egy fekete kisfiú szerepelt egy olyan kapucnis pulóverben, amelyen a „Coolest monkey in the jungle” felirat (kb. „A legmenőbb majom a dzsungelben”) volt olvasható. A kép óriási nemzetközi felháborodást keltett, mivel a „majom” szó a feketékkel szembeni rasszista sértések hosszú történetéhez kapcsolódik. A hirdetést széles körben rasszistának minősítették, és hamar ismert emberek is felemelték a hangjukat ellene: például The Weeknd, a világhírű énekes – aki 2017-ben két ruhakollekciót is tervezett a H&M-nek – bejelentette, hogy a fotó láttán „sokkot kapott és mélységesen sértve érzi magát”, ezért megszakít minden üzleti kapcsolatot a céggel (H&M apologises for monkey hoodie ad slammed as racist | Reuters) (H&M apologises for monkey hoodie ad slammed as racist | Reuters). Hasonló kritikát fogalmazott meg többek között Diddy amerikai rapper és LeBron James kosárl sztár is a közösségi médiában (H&M apologises for monkey hoodie ad slammed as racist | Reuters). A H&M még aznap eltávolította a képet minden platformjáról, a szóban forgó pulóvert pedig kivonta a forgalomból. A cég hivatalos közleményben kért bocsánatot, kijelentve: „Mélységesen sajnáljuk, hogy elkészült ez a kép, és hibáztunk a termék mintájával is”, továbbá megígérték, hogy felülvizsgálják belső folyamataikat, nehogy ilyesmi előfordulhasson a jövőben (H&M apologises for monkey hoodie ad slammed as racist | Reuters). A botrány rövid távon érzékenyen érintette a H&M-et: a vállalatnak nemcsak a közösségi médiás kritikával kellett szembenéznie, de üzleti partnerei egy része is elfordult tőle, és a márka kénytelen volt mélyreható intézkedéseket tenni a kulturális érzékenység növelésére belső köreiben.
Nivea: „White is Purity” szlogen (2017)
A Nivea 2017-ben a Közel-Keleten indított egy online kampányt az Invisible for Black & White dezodorához, amelynek egyik Facebook-hirdetésében a következő felirat szerepelt: „White is Purity” (azaz „A fehér a tisztaság”). A posztban egy nő látható fehér ruhában, a kampányüzenet pedig arra utalt, hogy a dezodor megóvja a fehér ruhák tisztaságát (nem hagy sárga foltot) és a fekete ruhák feketeségét – csakhogy a kiragadott szlogen rendkívül szerencsétlennek bizonyult. A közönség jelentős része úgy értelmezte, hogy a Nivea a fehérséget (akár bőrszínt is) a tisztasággal, erényességgel azonosítja, ezzel impliciten a nem fehéreket tisztátalannak bélyegezve. A reakció elsöprően negatív volt: „Nivea, mi a fene? ‘White is purity’? Komolyan gondoljátok?!” – írta egy felháborodott twitterező, míg sokan mások egyenesen a márka bojkottjára szólítottak fel (). A reklámot alig két nap után leállították a heves online felháborodás és tiltakozás miatt (“White is Purity” – Nivea: Gendered and Raced Care of the Self). A Nivea anyavállalata, a Beiersdorf bocsánatkérő nyilatkozatot adott ki, hangsúlyozva, hogy „nem állt szándékukban senkit megbántani” és hogy a sokszínűség és egyenlőség alapvető érték számukra – a félresikerült posztot pedig azonnal törölték minden csatornáról. Ennek ellenére a „White is Purity” incidens komoly és tartós károkat okozott a márka hírnevében: sok fogyasztó emlékezetébe beleégett ez a ballépés, és még évekkel később is a Nivea szemére hányták a rasszista felhangú kampányt () (). Az eset rávilágított arra, hogy a vállalat nem engedheti meg magának az efféle kulturális érzéketlenséget, és tanulnia kell az esetből, mielőtt még több vásárló bizalmát elveszíti.
Heineken: „Sometimes Lighter is Better” sörreklám (2018)
2018-ban a Heineken egy új, Heineken Light nevű sörét népszerűsítő kampányt indított „Sometimes, lighter is better” (Néha a világosabb jobb) szlogennel. Az egyik reklámfilmben egy csapos egy pohár bor felé nyúló, világos bőrű nőre lesz figyelmes, majd gyorsan odacsúsztat neki egy üveg Heineken Light sört a pulton keresztül. A sörösüveg útja során három sötétebb bőrű vendég mellett halad el, mígnem megérkezik a világosabb bőrű nőhöz, ekkor jelenik meg a szlogen a képernyőn: „Sometimes lighter is better” (Heineken Pulls ‘Racist’ ‘Lighter Is Better’ Campaign – Business Insider). A reklámot sokan burkoltan rasszistának találták, mintha a „világosabb jobb” üzenet a bőrszínre vonatkozna. Chance the Rapper amerikai zenész „szörnyen rasszistának” nevezte a hirdetést Twitteren, és ezzel elindította a széleskörű felháborodást (Heineken Pulls ‘Racist’ ‘Lighter Is Better’ Campaign – Business Insider). A közösségi médiában többen is osztották ezt a véleményt, mondván, hogy bár a célközönség számára talán tagadható a rasszista él, a konnotáció egyértelműen sértő – „ez olyan, mint a nyíltan ‘burkolt’ rasszizmus”, írta egy felhasználó (Heineken Pulls ‘Racist’ ‘Lighter Is Better’ Campaign – Business Insider). A Heineken a kritikák hatására azonnal visszavonta az egész kampányt. A vállalat elismerte, hogy hibázott: közleményük szerint „melléfogtunk, a visszajelzéseket szívünkre vesszük, és tanulunk az esetből, hogy a jövőbeli kampányainknál ilyen ne fordulhasson elő” (Heineken Pulls ‘Racist’ ‘Lighter Is Better’ Campaign – Business Insider). Noha a Heineken eredetileg a „light” szót a könnyű/diétás sörre értette, az eset jól mutatja, milyen könnyen félreérthet egy üzenet a kulturális kontextus figyelmen kívül hagyása miatt. A cégnek a botrány nyomán komoly önvizsgálatot kellett tartania a kreatív folyamatai felett, hogy visszanyerje fogyasztói bizalmát.
Burger King: „Women belong in the kitchen” tweet (2021)
- március 8-án, a nemzetközi nőnapon a Burger King brit részlege egy provokatív Twitter-bejegyzést tett közzé: „Women belong in the kitchen.” (A nőknek a konyhában a helyük.) Ez a szándékosan sokkoló kijelentés egy tweet-fűzér első üzenete volt, melynek további posztjaiban a cég azonnal kifejtette, hogy több női séfet szeretne látni az éttermi iparágban, és ezért ösztöndíjprogramot indít női dolgozóinak. A koncepció azonban visszafelé sült el, mivel a legtöbben csak az önálló első tweetet látták, kiragadva a kontextusból. A „nők a konyhába valók” frázis évszázados szexista sztereotípiát idézett fel, és a közösségi médiában azonnali népharagot váltott ki. Sokan ízléstelennek és félresiklottnak minősítették a Burger King próbálkozását – nem kevesen jelezték, hogy ezek után nem hajlandók a láncnál enni (Burger King’s ‘Women Belong in the Kitchen’ Tweet Gets Backlash – Business Insider) (Burger King’s ‘Women Belong in the Kitchen’ Tweet Gets Backlash – Business Insider). A tweet nyomán több tízezer felháborodott válasz érkezett, és még más cégek (például a konkurens KFC egyik hivatalos fiókja) is azonnali törlésre intették a Burger Kinget (Burger King gets grilled for ‘women belong in the kitchen’ tweet – National | Globalnews.ca). Kezdetben a cég megpróbálta védeni álláspontját, mondván, nem akarják törölni a figyelemfelhívó üzenetet, amely épp a női szakácsok alacsony arányára kívánt rávilágítani (Burger King gets grilled for ‘women belong in the kitchen’ tweet – National | Globalnews.ca). Ám ahogy a felháborodás órákon belül sem csillapodott, a Burger King végül meghátrált: törölték a tweetet és nyilvánosan bocsánatot kértek a félresikerült kampányért. Elismerte a cég, hogy „hiba volt egy különálló tweetbe tenni” a provokatív üzenetet, mert így épp az ellenkező hatást érték el, és a fontos üzenetük elveszett a botrány árnyékában (Burger King’s ‘Women Belong in the Kitchen’ Tweet Gets Backlash – Business Insider). A gyors visszakozás ellenére a Burger King hírnevén csorba esett – a média napokig taglalta az esetet, és a “Whopper” helyett most a “baklövés” szó került a márkával kapcsolatos beszélgetések középpontjába.
Gillette: „The Best Men Can Be” – toxikus maszkulinitás kampány (2019)
2019 januárjában a Gillette új reklámfilmje gyökeresen szakított a márka korábbi imázsával. A „We Believe: The Best Men Can Be” címet viselő kampányfilm a toxikus maszkulinitás jelenségét és a #MeToo mozgalom nyomán fellépő férfi felelősségvállalást állította középpontba. A kétperces videóban a narrátor felsorolja a férfiakkal kapcsolatos negatív mintákat – zaklatás, iskolai bullying, a „boys will be boys” hozzáállás –, majd pozitív példákat mutat arra, hogy a férfiak kiállhatnak egymásért és helyesen nevelhetik a következő generációt. A reklám rendkívül megosztó fogadtatásban részesült. Egyrészt sokan üdvözölték, hogy egy nagy márka felelősen reagál korunk fontos társadalmi kérdésére; másrészt a közösségi médiát elárasztották a dühös kommentek olyan férfiaktól (és néhány nőtől is), akik úgy érezték, a Gillette „minden férfit vádlón általánosít”. A videó rövid időn belül a YouTube egyik leginkább negatívan értékelt reklámja lett, és a Twitteren a #BoycottGillette (Bojkottáld a Gillette-et) trend kezdett kibontakozni (The Best Men Can Be – Wikipedia). A kritikusok szerint a vállalat „elárulta fő vásárlóközönségét” és „kioktató hangnemet” ütött meg – Piers Morgan brit műsorvezető például a „radikális feminizmus egyenes következményének” nevezte a kampányt, amely szerinte „háborút hirdet a férfiasság ellen” (The Best Men Can Be – Wikipedia). Miközben a Gillette-t sok támadás érte és sokan megfogadták, hogy más márkájú borotvát vesznek ezentúl, akadtak, akik nyilvánosan dicsérték a céget a kiállásáért. A Procter & Gamble (a Gillette tulajdonosa) ki is tartott a kampány mellett, mondván a cél a párbeszéd indítása volt. Ugyanakkor a vita rávilágított, milyen kockázatokkal jár, ha egy márka társadalmi-politikai ügyben foglal állást. Szakmai körökben többen párhuzamot vontak a Nike Colin Kaepernick-kampányával – ami sikeresebb volt, mert a Nike régóta épített hasonló értékekre –, míg a Gillette esetében sok fogyasztó érezte úgy, hogy „kioktatták” egy addig politikamentes termék kapcsán (The Best Men Can Be – Wikipedia). Pár hónappal később a P&G leírta a Gillette értékéből mintegy 8 milliárd dollárt (elsősorban a megváltozott piaci viszonyokra hivatkozva), amit a sajtó egy része összefüggésbe hozott a kampány kiváltotta megosztó fogadtatással (Get woke, go broke? Gillette’s ‘toxic masculinity’ ad via Grey New York haunts P&G as shaving giant takes US$8 billion writedown – Campaign Brief) (Get woke, go broke? Gillette’s ‘toxic masculinity’ ad via Grey New York haunts P&G as shaving giant takes US$8 billion writedown – Campaign Brief). A Gillette esete azt mutatta, hogy bár egy merész kampány felteheti a márkát a társadalmi diskurzus térképére, a vásárlók lojalitását kockára teheti, ha üzeneteiket nem megfelelő hangnemben vagy hitelességgel közvetítik.
Dolce & Gabbana: kulturális érzéketlenség Kínában (2018)
A Dolce & Gabbana olasz divatház 2018 végén súlyos válságba került egy Kínának szánt reklámkampány miatt. A #DGLovesChina hashtaggel jelölt sorozatban közzétett „oktatóvideók” egy fiatal ázsiai nőt mutattak be, amint olasz ételeket – például pizzát és cannolit – próbál evőpálcikával elfogyasztani. A videók hangneme lekezelő és gúnyos volt: sztereotipikus kínai zene szólt alatta, a narrátor pedig afféle “tanácsokat” adott a „kis pálcika eszközök” használatához. A kampányt a kínai közönség és számos nemzetközi kommentátor azonnal rasszistának és kulturálisan érzéketlennek bélyegezte, mondván, hogy a D&G gúnyt űz a kínai kultúrából, mintha az idegen és nevetséges lenne (Dolce & Gabbana Apologizes to China for ‘Racist’ Ad, But They Have a Long History of Being Problematic | Teen Vogue). Tovább rontotta a helyzetet, hogy kiszivárgott egy Instagram beszélgetés is, amelyben Stefano Gabbana, a cég tervezője sértő megjegyzéseket tett Kínára (többek közt „büdös, tudatlan maffiának” nevezte az országot), bár utólag azt állította, hogy feltörték a fiókját (Chinese online shopping sites ditch Dolce & Gabbana in ad backlash | Reuters). A botrány hatására a márka Shanghajba tervezett nagy divatbemutatóját kényszerűen lemondták (Chinese online shopping sites ditch Dolce & Gabbana in ad backlash | Reuters), mivel a kínai modellek és celebek sorra mondták vissza a részvételt. A kínai közösségi médiát elárasztotta a felháborodás, és széleskörű #BoycottDolce mozgalom indult. A következmények üzleti fronton is drámaiak voltak: Kína legnagyobb online kereskedelmi platformjai – mint az Alibaba, JD.com, Yoox Net-A-Porter és mások – villámgyorsan eltávolították a D&G termékeit kínálatukból (Chinese online shopping sites ditch Dolce & Gabbana in ad backlash | Reuters) (Chinese online shopping sites ditch Dolce & Gabbana in ad backlash | Reuters). Lényegében a márkát egyik napról a másikra száműzték az ország legfontosabb értékesítési csatornáiról, ami óriási bevételkieséssel fenyegetett, hiszen a luxusipar forgalmának több mint harmadát a kínai vásárlók adják (Chinese online shopping sites ditch Dolce & Gabbana in ad backlash | Reuters) (Chinese online shopping sites ditch Dolce & Gabbana in ad backlash | Reuters). Domenico Dolce és Stefano Gabbana egy páros videoüzenetben kért nyilvánosan bocsánatot kínai nyelven, mondván „nagyon sajnálják, amit okoztak”, és ígérték, hogy tiszteletben fogják tartani a kínai kultúrát és tanulnak az esetből (Dolce & Gabbana Apologizes to China for ‘Racist’ Ad, But They Have a Long History of Being Problematic | Teen Vogue). Sokak szemében azonban ez már „túl késői és nem őszinte” gesztus volt, így a Dolce & Gabbana hírneve hosszú távra megtépázódott Kínában (Dolce & Gabbana Apologizes to China for ‘Racist’ Ad, But They Have a Long History of Being Problematic | Teen Vogue). Az eset intő példa lett a divat- és reklámszakmában arra, hogy egy kulturálisan érzéketlen kampány egy teljes piac elvesztéséhez is vezethet, és hogy a globalizált világban egy regionális baki globális botránnyá dagadhat.
Tanulságok a félresikerült kampányokból
A fenti esetek számos fontos tanulsággal szolgálnak a marketingesek és reklámkészítők számára világszerte:
- Kulturális érzékenység és diverzitás: A leggyakoribb kudarcok oka a kulturális tiszteletlenség, rasszista vagy szexista üzenetek megjelenése volt. Ezek elkerülése érdekében elengedhetetlen a sokszínű csapat és a kulturális szempontok alapos mérlegelése már a kreatív tervezés korai fázisában. A példák rámutatnak, hogy sok márka még mindig „lemarad a sokféleség hiteles bemutatásában”, és nem hozza az üzeneteit „méltányos, tájékozott perspektívával” (Nivea sparks social media outrage with whitewashing ad | Marketing Dive). A megoldás az lehet, ha a reklámanyagokat kiadás előtt különböző hátterű emberekkel tesztelik, és ha biztosítják, hogy a döntéshozó asztalnál is jelen legyenek eltérő nézőpontok.
- Üzenet kontextusa és egyértelműsége: Több kampány is azért siklott félre, mert az üzenetét félre lehetett érteni vagy kiragadva ellenkező hatást váltott ki (pl. a Burger King tweetje kontextus nélkül, vagy a Heineken szlogenje a nem szándékolt rasszista felhanggal). Tanulság: mindig gondolni kell arra, hogyan értelmezheti a közönség a reklámot a valós környezetben. A figyelemfelkeltő, provokatív fogások visszaüthetnek, ha nincs világosan körülhatárolva a mondanivaló. Jobb megelőzni az esetleges félreértéseket, mint utólag magyarázkodni.
- Hitelesség és márkaértékek: A Pepsi és a Gillette példája rámutatott, hogy a közönség megkérdőjelezheti egy kampány hitelességét, ha az adott társadalmi ügyek melletti kiállás nincs összhangban a márka addigi imázsával vagy tevékenységével. A Pepsi sosem volt ismert társadalmi aktivizmusáról, így a tüntetéses reklám „nem tűnt hitelesnek” a közönség számára (Live for Now – Wikipedia). A Gillette-nél pedig a fogyasztók egy része tette fel a kérdést: „Ki ő, hogy kioktasson engem? Én csak borotvát akartam venni” (The Best Men Can Be – Wikipedia). Tanulság: ha egy márka társadalmi vagy politikai ügyben foglal állást, azt őszintén és a cég értékrendjével összhangban tegye, különben a kezdeményezés erőltetettnek vagy marketingfogásnak hat, ami bizalomvesztéshez vezethet.
- Gyors és őszinte reagálás: Szinte minden felsorolt esetben a vállalatok végül visszakoztak – visszavonták a reklámot és bocsánatot kértek. Fontos azonban kiemelni, hogy a reakció ideje és módja nem mindegy. A legkisebb kár akkor érte a márkákat, ha gyorsan léptek és teljes felelősséget vállaltak. Például a Pepsi egy nap alatt cselekedett, míg a Dolce & Gabbana napokig várt, ami súlyosbította helyzetét. A válságkommunikációnak ilyenkor őszintének kell lennie – a közönség azonnal átlát a félmegoldásokon. A hatékony kríziskezelés enyhítheti a pénzügyi veszteségeket és a márkaimázs sérülését.
- Hosszú távú márkahatás és tanulás: A félresikerült kampányok sokszor tartós nyomot hagynak a márka megítélésében. Láttuk, hogy egyes cégeknek (pl. Dove, Nivea) többször is sikerült hasonló hibába esniük, ami azt sugallja, hogy nem vonták le a kellő következtetéseket. A szakmai sajtó is hangsúlyozta: a vállalatoknak tanulniuk kell a saját (vagy akár mások) bakijaiból, különben a történelem ismétli önmagát (Nivea sparks social media outrage with whitewashing ad | Marketing Dive). Tanulság: érdemes minden botrányt alapos belső elemzés követnie, és konkrét lépéseket tenni annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a hasonló fiaskók (például jobb ellenőrzési folyamatok, érzékenyítő tréningek a kreatív csapatnak stb.). A modern reklámkészítésben a rugalmasság és a folyamatos tanulás kulcsfontosságú – a cégek hírnevét ugyanis egyetlen félrelépés is hosszú időre veszélybe sodorhatja a digitális kor felgyorsult nyilvánossága előtt.
Összegzésül, a világ legismertebb félresikerült reklámkampányai intő példaként szolgálnak arra, hogy a figyelem hajhászása vagy a nem eléggé átgondolt kreatív ötletek milyen könnyen fordulhatnak visszájukra. Legyen szó rasszizmusról, szexizmusról, kulturális érzéketlenségről vagy pusztán egy rosszul kivitelezett üzenetről, a fogyasztók ma már hangosan és azonnal hangot adnak nemtetszésüknek. A márkáknak ezért soha nem látott körültekintéssel kell eljárniuk kampányaik tervezése során, és őszinte tisztelettel kell viszonyulniuk közönségük sokféleségéhez. Aki pedig hibázik, annak késznek kell lennie a gyors korrekcióra és a tanulságok levonására – mert végső soron a hitelesség és a tisztelet a modern marketingben is felbecsülhetetlen érték.
