Marketing Archívum - Oldal 16 a 82-ből

Amikor egy hangulat dönt helyettünk

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

A modern reklám- és fogyasztáslélektan egyik kiemelten fontos kérdése, hogy mennyiben befolyásolhatja a vásárlói döntést a vásárló éppen aktuális hangulata, és főként: mi a helyzet akkor, ha ez a hangulatnak nevezett „affektus” nem is a megfigyelt termékből, hanem valami teljesen más forrásból ered? A kutatások (Albaraccin & Wyer, 2001; Schwarz & Clore, 1983; Yeung &...

Amikor egy mosoly mindent megváltoztat

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

Szeretném, ha velem tartanál egy izgalmas utazásra a reklámpszichológia világába, ahol nemcsak a termék valódi tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy milyen hangulatban vagy, amikor először meglátod az adott árucikket. Sokan úgy gondolják, a marketing „valódi” hatása kizárólag a racionális adatokon alapul, például az ár-érték arányon vagy a termék műszaki jellemzőin. A valóságban azonban rengeteg...

Miért lehet más a fejünkben lévő ár?

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

– A szubjektív nagyságértékek és a hozzáférhető tudás szerepe a fogyasztói ítéletalkotásban – Szívesen invitállak egy rövid utazásra a szubjektív nagyságítéletek világába. Az előzőekből is látszik, hogy sokszor nem tudjuk felidézni egy tárgy konkrét, „objektív” tulajdonságát, például a pontos árat vagy a térbeli méretet. Inkább egy benyomást raktározunk el magunkban, amelyet később felhasználunk a döntéseknél....

Hogyan torzíthatják a viszonyítási pontok az árazást?

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

– A hozzáférhető tudás szerepe a fogyasztói döntésekben – Szeretném, ha velem tartanál egy érdekes utazásra az árazási elképzelések és a hozzáférhető tudás világába. Gyakran előfordul, hogy a vásárlóknak tetszik egy termék, de bizonytalanok abban, mi számít „reális árnak.” Ilyenkor valamilyen viszonyítási pontot (angol szakkifejezéssel anchor vagy ankor) keresnek a fejükben, és ahhoz képest döntenek....

Társadalmi valóság és mennyiségbecslés

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

A tudáshozzáférhetőségnek gyakran látványos hatása van nemcsak abban, hogyan értelmezzük a termékek vagy események tulajdonságait, hanem abban is, hogyan érzékeljük a társadalmi észleléseket vagy a világ gyakorisági jellemzőit. Ez különösen szembetűnő, ha nincs erős motivációnk az információk alapos mérlegelésére. Ilyenkor sokkal inkább hajlamosak vagyunk az előhívott tudásdarabokat egyszerűen tárolni és később, mintegy kiragadva eredeti kontextusukból,...

A tudás hozzáférhetősége a megismerésben

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

Következtetések a fogyasztói információfeldolgozásra nézve Az, hogy mit gondolunk, miként döntünk, és hogyan viselkedünk a mindennapokban, nagyrészt attól függ, éppen mely tudáselemek érhetők el a fejünkben. Ha egy kávézóban sorban állva hirtelen egy reklámra gondolunk, vagy eszünkbe jut egy márkanév, akkor az a fajta „esetleges” aktiváció gyakran eldönti, mit választunk. Sokan hiszik, hogy mindig alapos...

Marketing a második világháború után

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

A második világháborút követő években a fogyasztói társadalom rohamos fejlődésnek indult az Egyesült Államokban: a korábbi szűkös évek után újjáéledt a piac, soha nem látott mennyiségű új termék és szolgáltatás jelent meg, a gazdaság szereplői pedig gőzerővel próbálták megérteni, miként lehet hatékonyan elérni és meggyőzni a fogyasztókat. Ebben az időszakban a reklám és a pszichológia...

A 20-as és 30-as évek reklámkutatásai

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

A reklám világában a 20. század első felében egyre nagyobb érdeklődés fordult a különböző médiumok összehasonlítása felé: vajon a nyomtatott reklámok vagy a rádióban elhangzó hirdetések maradnak meg jobban a hallgatók, olvasók fejében? Hogyan működik a plakátok világa, és miként hat a távolság vagy a színek alkalmazása a fogyasztói figyelemre? A kutatók folyamatosan keresték a...

Albert T. Poffenberger: a tudományos pontosság hídja

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

A 20. század első felében, amikor a reklámpszichológia fogalmai és módszerei még kialakulóban voltak, Albert T. Poffenberger neve szinte minden jelentős szakmai műben felbukkant. Munkásságát tanárainak, James McKeen Cattellnek és Robert Sessions Woodworthnak a hatása is meghatározta, akiket a Columbia Egyetem falai között ismert meg. Cattell lelkesedése a statisztikai mérések és az objektív pszichológiai eljárások...

A reklámkutatás hajnala: Henry Foster Adams és Dexter Kitson

Dajka Gáborjanuár 9, 2025

A 20. század első felében a reklámpszichológia fejlődése nem csupán a legismertebb úttörőkön – például Walter Dill Scott, Harry Levi Hollingworth vagy Edward K. Strong Jr. – múlott. Voltak olyan, kevésbé gyakran emlegetett szerzők is, akik bár ugyanazokban az évtizedekben alkottak, mégsem kaptak annyi reflektorfényt. Közéjük tartozik Henry Foster Adams és Henry Dexter Kitson is....