A Forbes.com szakértői és cikkei szerint napjaink marketingjében öt fő trend emelkedik ki: az AI-alapú marketing térnyerése, a digitális hirdetések átalakulása, az influenszer marketing szerepének növekedése, a fogyasztói viselkedés jelentős változásai, valamint a fenntartható marketing előretörése. Az alábbiakban áttekintjük mindegyiket, kulcsstatisztikákkal, szakértői véleményekkel, példákkal – kiemelve a Forbes által publikált legfrissebb cikkeket és interjúkat.
AI-alapú marketing térnyerése
Az mesterséges intelligencia (AI) rohamosan formálja a marketing eszköztárát. Forbes beszámolók szerint a generatív AI eszközök – mint a ChatGPT vagy a Midjourney – forradalmasítják a tartalomkészítést, lehetővé téve a marketingesek számára, hogy szövegeket, képeket és videókat példátlan gyorsasággal és mennyiségben állítsanak elő. A gépi tanulás (ML) által támogatott prediktív analitika pedig pontosabb előrejelzésekkel és hiper-személyre szabott ügyfélélményekkel erősíti a kampányokat. Ez azt jelenti, hogy a tartalmak egyre inkább igazodnak az egyes fogyasztók preferenciáihoz, böngészési és vásárlási szokásaihoz, ami mélyítheti a vevői kapcsolatokat és üzleti növekedést eredményezhet.
Ugyanakkor a szakértők óvatosságra intenek. Jessica Hawthorne-Castro (Forbes Agency Council tag) szerint bár az AI rengeteg új lehetőséget hoz, nem szabad kizárólag a gépekre hagyatkozni. Ha teljesen AI generálta tartalmakat használunk, csorbulhat az autenticitás, ami árthat a márkába vetett bizalomnak. Hawthorne-Castro kiemeli, hogy meg kell találni az egyensúlyt az AI és az emberi kreativitás között: az AI gyorsítja és személyre szabja a videó- és tartalomgyártást, de az emberi ellenőrzés és hitelesség biztosítása továbbra is kulcsfontosságú. Emellett kihívás a szükséges adatmennyiség megszerzése a személyre szabott AI-megoldásokhoz úgy, hogy közben ne sérüljön a fogyasztók adatvédelme – figyelmeztetnek a Forbes szakértői. Összességében azonban az AI integrációja megkerülhetetlenné vált: a marketingvezetők érzik a nyomást, hogy lépést tartsanak e téren, különben lemaradnak. A javaslatuk, hogy kisebb, jól bevált AI-eszközökkel kezdjék a folyamatok automatizálását és optimalizálását, fokozatos eredményjavulást célozva ahelyett, hogy egyik napról a másikra akarnák teljesen átalakítani a működést.
A digitális hirdetések átalakulása
A digitális reklámkörnyezet is gyors ütemben változik. Programozott (programmatic) hirdetés és az automatizáció ma már alapvető: az AI és a gépi tanulás által vezérelt platformok automatikussá teszik a hirdetésvásárlást, ami precíz célzást és költséghatékonyságot biztosít. Ezáltal a megfelelő üzenet a megfelelő közönséghez jut el, optimális időzítéssel. Emellett az adatvezérelt megközelítés tovább mélyül: a Forbes szerint az AI integrációja túlmutat a hirdetések elhelyezésének automatizálásán, és egyre mélyebb betekintést nyújt a kampányokba – például a konverziós útvonalak elemzésébe, az élettartam-érték (LTV) optimalizálásába, vagy a csatornákon átívelő hűségprogramokba. Mindez lehetővé teszi a valós idejű finomhangolást és a marketingmix hatékonyabb menedzselését. (Érdekesség: egy Forbes elemzés szerint a hagyományosan külön kezelt brandépítés és performance marketing határai is elmosódnak – a brandépítők is egyre inkább teljesítménymutatókra figyelnek, míg a performance szakemberek a történetmeséléshez és márkaépítéshez nyúlnak a versenyben. Ez is jelzi, hogy a digitális térben integrált megközelítés szükséges.)
A magánszféra védelme és a szabályozások is formálják a digitális hirdetéseket. A harmadik feles sütik kivezetése és a szigorodó adatvédelmi törvények (GDPR, CCPA stb.) nyomán a marketingesek egyre inkább a saját első féltől származó adatokra (first-party) támaszkodnak. A Forbes Agency Council előrejelzése szerint 2025-ben tovább nő a zero- és first-party adatok gyűjtése és felhasználása, hiszen a külső adatok hiányában a márkák kénytelenek közvetlenül a fogyasztóktól begyűjtött információkra (pl. webes interakciók, önkéntes kérdőívek, lojalitásprogramok) építeni stratégiáikat. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók is egyre tudatosabbak a privacy terén, ezért a marketingeseknek átlátható adatkezelést és beleegyezésen alapuló megoldásokat kell alkalmazniuk. Csak így lehet fenntartani a bizalmat, miközben személyre szabott élményeket nyújtunk. Az adblockerek és a “jelvesztés” (signal loss) jelensége miatt egyébként is szűkül a célzott hirdetések mozgástere – a Forbes szakértői szerint az általános, mindenkit elérő adatbőség kora véget ért, ezért is kulcsfontosságú a saját adatok gyűjtése és okos felhasználása.
A digitális hirdetési csatornák között új sztárként tűntek fel a Retail Media Networkök (a kiskereskedelmi platformok saját hirdetési felületei). A Forbes egyik cikke rámutat, hogy a retail média az egyik leggyorsabban növekvő hirdetési szegmens: a Criteo előrejelzése szerint 2030-ra globális piacuk elérheti a 231 milliárd dollárt. Már 2024-ben is a kiskereskedelmi média ökoszisztéma becsült költése 140,1 milliárd dollár, ami a teljes hirdetési torta ötödét teszi ki. Ez azt mutatja, hogy egyre több márka hirdet közvetlenül olyan online platformokon (pl. Amazon, Walmart, eBay felületein), ahol a vásárlási szándék eleve erős. Emellett a közvetített televízió (CTV), a digitális out-of-home (DOOH) és más cross-platform megoldások is tért nyernek, összemosva a különböző eszközök közötti határt. Egy friss elemzés szerint a hirdetők ma már igyekeznek hibrid célzási stratégiákat alkalmazni: a connected TV-s reklámokat összekötik a mobil és webes utókövetéssel, hogy egységes, többlépcsős élményt adjanak a fogyasztónak. Például ha valaki lát egy reklámot az okosTV-jén, utána a telefonján emlékeztetőt vagy kapcsolódó ajánlatot kaphat – így a több érintési pont növeli a márka felidézését és a konverzió esélyét.
Konkrét példák is igazolják a first-party adatok és az omnichannel erejét: Az Amazon évek óta saját hatalmas vásárlói adatbázisára építve kínál rendkívül célzott hirdetéseket. A Forbes szerint ez a módszer nemcsak a hirdetési bevételeit növeli, de a vevői elégedettséget is fokozza, hiszen a látott ajánlatok relevánsak. A Spotify szintén a felhasználói hallgatási szokásokból és demográfiai adatokból kiindulva szolgál személyre szabott audiohirdetéseket. Ezzel a zeneszolgáltató elkötelezettebb felhasználói bázist épített ki, és a hirdetők is jól járnak, mert igen pontosan célozható közönséget érhetnek el. Ezek a példák mutatják, hogy a saját adat aranyat ér a digitális marketingben, különösen egy adatvédelmi szempontból kihívásokkal teli korban.
Az influenszer marketing új irányai
Az influenszer marketing az elmúlt években a marketingmix központi elemévé vált, és a Forbes szerint 2025-ben még meghatározóbb lesz a szerepe. A közösségi médiaplatformok növekedése és a tartalomgyártók (influenszerek) hűséges követőtáborai miatt a márkák számára az influenszerek hiteles, személyes hangvételű kapcsolatot kínálnak a célközönségükkel. Egy Forbes-hoz kapcsolódó elemzés megjegyzi, hogy a fogyasztók sokszor személyesebbnek érzik az influenszerektől érkező ajánlásokat, mint a hagyományos hirdetéseket, ezért szívesebben is cselekednek ezek hatására. Az influenszerek által közvetített bizalom és hitelesség olyan tőke, amit a márkák igyekeznek kiaknázni.
Új trend az influenszer marketingben, hogy egyre inkább a teljesítmény vezérelt modellek felé mozdul. Míg korábban sok együttműködés fix díjazású volt, addig ma a vállalatok szívesebben fizetnek az eredményekért – például az eladások vagy konverziók alapján – nem pusztán a posztok eléréséért. A Forbes egyik ügynökségi tanácsadója rámutatott, hogy 2025-ben az influenszerekkel való együttműködések közt teret nyernek az ilyen performance alapú megállapodások. E szemléletváltás kedvez a mikro- és nano-influenszereknek is, akik kevesebb követővel, de sokkal aktívabb és elkötelezettebb közösséggel rendelkeznek. Gyakran ők hitelesebbek és közvetlenebb hatással vannak egy szűkebb niche közönségre, ami jobb engagement mutatókhoz és konverziókhoz vezethet. A kisebb influenszerek iránti bizalom és az általuk generált közösségi bizonyíték különösen értékes a márkák számára.
Az influenszer trendek kapcsán megjelent egy új jelenség is: a virtuális influenszerek. Ezek olyan mesterségesen létrehozott, digitális karakterek, amelyek a közösségi médiában emberként viselkednek, rajongótáborral és befolyással bírnak. Bár elsőre furcsának tűnhet, a virtuális influenszerek piaca rohamosan nő. A Forbes egy cikkében idézett előrejelzés szerint 2030-ra a virtuális influenszerek globális piaca elérheti a 37,8 milliárd dollárt. Ennek oka, hogy a márkák számára vonzó lehetőséget nyújtanak: teljes kontroll alatt tarthatók, sosem botlanak meg botrányokban, és akár 24/7 „dolgozhatnak” a márka üzenetének közvetítésén. Ugyanakkor a közönség oldaláról nézve kérdéses, hogy az AI-generált karakterek tudnak-e olyan érzelmi kötődést és hitelességet kialakítani, mint az emberi véleményvezérek. (Sok virtuális influenszer mögött egyébként valós emberi kreatív csapat áll, de léteznek már teljesen AI által működtetett példák is.)
További irány az influenszer marketingben a B2B szektor felé való terjeszkedés. Hagyományosan az influenszereket a B2C, fogyasztói piacokon láttuk, de Forbes cikkek rámutatnak, hogy a LinkedIn és más szakmai platformok megjelenése nyomán a vállalati döntéshozók is nyitottak az iparági influenszerek felé. 2024-ben például a LinkedIn bevezette a rövid videók támogatását, jelezve, hogy a B2B influenszerek értékes tartalmat nyújthatnak a vállalati közönségnek is. Egy Forbes-interjúban Michelle Peluso, az IBM marketingigazgatója is arról beszélt, hogy a B2B influencer marketingben óriási potenciál rejlik – segít érthetőbbé tenni komplex technológiai megoldásokat és hitelesen megszólítani a fiatalabb döntéshozókat is. A vállalati influenszerek úgymond szociális bizonyítékot szolgáltatnak a termékek vagy szolgáltatások értékéről, és lerövidíthetik a beszerzési döntési folyamatot azáltal, hogy közvetlen, szakértői véleményt nyújtanak.
Social commerce (közösségi kereskedelem): Az influenszerek és a közönség közvetlenül a platformokon belül is összekapcsolódnak a vásárlással. A Forbes szakértői szerint még csak a felszínt kapargatjuk abban, hogy mekkora erő rejlik a közösségi médián keresztüli vásárlásban. Az affiliate marketing (ajánlói jutalékos rendszer) egyre gyakoribb: influenszerek egyedi linkeken vagy kuponkódokon keresztül ajánlanak termékeket, és a sikeres vásárlások után részesedést kapnak. A 2024-es Black Friday és Cyber Monday során például számos márka épített influenszer vezérelt kampányokat, ahol a véleményvezérek ajánlásai jelentős online forgalmat és bevételt hoztak – ez is igazolja, hogy a kreatorok bevonása erőteljesen meg tudja tolni az e-kereskedelmet. Mindez része annak a trendnek, hogy az influenszerek nem csak posztolnak egy termékről, hanem értékesítési partnerré válnak.
Érdekes módon az influenszer marketingben nem csak a rövid, snackable tartalom a nyerő. A Forbes egyik partneranyagában azt jósolják, hogy 2025-ben a hosszabb formátumú tartalmak is visszatérnek az influenszereknél. A podcastok, hosszabb videósorozatok népszerűsége nő, sok tartalomgyártó magas minőségű, epizodikus sorozatokba kezd, szponzori büdzséik pedig már a hagyományos televíziós költségszintekkel vetekednek. Ezzel párhuzamosan az influenszerek saját márkákat alapítanak, termékeket dobnak piacra, vagy fizetős prémium tartalmakat (hírlevelek, Patreon stb.) hoznak létre. Vagyis az influenszerek szerepe kiterjed: nem csupán más cégek termékeit népszerűsítik, hanem vállalkozókká válnak, médiafelületüket többféleképpen hasznosítva.
Összességében az influenszer marketing továbbra is az egyik leghatásosabb és legszemélyesebb módja a termékek népszerűsítésének. Ahogy egy Forbes-cikk fogalmaz, az influenszer együttműködések révén a márkák kiemelhetik egyedi értékeiket és növelhetik az elköteleződést – 2025-ben a sikeres kampányok kreatívabbak és összehangoltabbak lesznek, bevonva az influenszereket, a közönségüket és akár a márka legelhivatottabb ügyfeleit is.
Változó fogyasztói viselkedés és elvárások
A marketingeseknek nemcsak az új technológiákhoz, de a fogyasztók gyorsan változó viselkedéséhez is alkalmazkodniuk kell. A Forbes Agency Council egy szakértői panelje 2024-ben 16 jelentős fogyasztói trendet azonosított, amelyek alapjaiban formálják át a marketing stratégiákat. Ezek közül kiemelkedik néhány fő irány:
• Élményszerzés az anyagi javak helyett: A fogyasztók egyre inkább élményekbe fektetnek, nem pusztán termékeket vásárolnak. Egyre fontosabb számukra az utazás, a szórakozás, a közösségi élmények – a márkáknak ezért élményközpontú marketinggel (pl. események, interakciók, élő tartalmak) kell rezonálniuk erre az igényre.
• Spontaneitás helyett óvatosság: A mai vevők hajlamosak egyfajta “wait and see” hozzáállásra – nem ugranak rá azonnal minden új termékre vagy trendre, előbb kivárnak és informálódnak. Különösen bizonytalan gazdasági időkben meggondoltabban költekeznek, úgymond szorosabbra húzzák a nadrágszíjat (ezt a Forbes listáján a 15. trendként említik). A márkáknak így jobban kell bizonyítaniuk értéküket és megbízhatóságukat, hogy meggyőzzék a hezitáló vásárlókat.
• Hiteles, nyers tartalmak iránti vágy: A túlságosan kimunkált, tökéletesre polírozott reklámok ideje leáldozóban. A fogyasztók kevéssé szeretik a mesterkélt üzeneteket, helyette az őszintébb, “nyersebb” tartalmakra rezonálnak. A Forbes szakértői listáján szerepel, hogy “a fogyasztók a kevésbé megkomponált tartalmakat preferálják” – azaz jobban bíznak az olyan videókban, képekben vagy véleményekben, amelyek emberszabásúak, akár hibákkal együtt, mert ezek hitelesebbnek tűnnek. Ez magyarázza a UGC (user-generated content) térnyerését is: a felhasználók által készített értékelések, fotók, vélemények sok esetben meggyőzőbbek, mint egy reklámüzenet. (Egy konkrét adat: a Forbes egy cikke szerint a fogyasztók 99,9%-a elolvassa más vásárlók értékeléseit, mielőtt online vásárlást hajt végre. Vagyis gyakorlatilag mindenki kikéri a „sorstársak” véleményét, mielőtt döntene.) A marketing trendek között ezért előkelő helyen szerepel, hogy a márkák építsék be a UGC-t a stratégiájukba, például vásárlói vélemények megosztásával, közösségi média kihívásokkal vagy újra-posztolással, mert ez erősíti a bizalmat.
• Erősebb vágy a márkákkal való kapcsolódásra: A modern fogyasztók nem passzív vevők; személyes kapcsolatot és párbeszédet keresnek a márkákkal. A Forbes által említett viselkedésváltozás, hogy “a vásárlók vágynak arra, hogy kapcsolódjanak a brandekhez” (3. pont) és “a hitelességet keresik” (4. pont). Ez megmutatkozik abban, hogy értékelik, ha egy márka közösséget épít köréjük, reagál a visszajelzéseikre, átlátható a működése. A cégeknek érdemes emberi arcot mutatniuk – például a vezetők aktív jelenlétével a közösségi médiában, kulisszák mögötti tartalmakkal, valódi történetekkel – hogy a vásárlók érezzék, a márka valóban törődik velük és osztozik az értékeikben.
• Személyre szabott élmények elvárása: A mai fogyasztók nem szeretnék, ha egy tucatkampány részeként kezelnék őket. A Forbes listáján is szerepel: “Nem kérnek az egyenkampányokból” – azaz a “one-size-fits-all” marketing többé nem hatásos. Elvárják a személyre szabást minden fronton: a hirdetésekben, a hírlevelekben, a termékajánlókban. Sőt, egyre magasabbra teszik a lécet ezen a téren: a testreszabott élménynek már nem elég csak a nevüket beletenni egy e-mailbe, valóban releváns tartalmat akarnak kapni. A Forbes szakértői szerint “a fogyasztók egyre többet várnak a személyre szabott élményektől” – ha már megadták az adataikat, cserébe értéket várnak vissza, méghozzá az igényeikre szabva. A marketingeseknek így mélyebben kell adataikat elemezniük, hogy precíz szegmenseket, sőt egyéni szintű ajánlatokat tudjanak kialakítani. (Ez egybecseng az AI-alapú hiper-personalizáció trendjével, amit fentebb említettünk.)
• Csökkenő márkahűség, több összehasonlítás: Paradox módon, miközben a fogyasztók igénylik a kapcsolatot a márkákkal, a lojalitás mégis ingatagabbá vált. A Forbes szakértői megjegyzik, hogy “egyre kevésbé hűségesek a márkákhoz és kereskedőkhöz”. A digitális korban könnyen utánanéznek alternatíváknak, pár kattintással összehasonlítják az árakat, véleményeket. Ha egy márka nem teljesít az elvárásoknak megfelelően vagy meginog a bizalom, a vásárlók gond nélkül váltanak. Ezt erősíti az is, hogy a fiatalabb generációk kevésbé ragaszkodnak egy-egy márkához, inkább azt nézik, aktuálisan ki kínál jobb élményt vagy értéket. A marketingnek ezért folyamatosan dolgoznia kell a vásárlók megtartásán – pl. hűségprogramokkal, kiváló ügyfélszolgálattal, közösségépítéssel –, mert a visszatérő vevőért is nap mint nap meg kell “küzdeni”.
• Rövidebb figyelem és a videó dominanciája: Gyakran emlegetik, hogy a mai digitális fogyasztóknak rövidebb a figyelemküszöbük – a Forbes listáján is szerepel, hogy “lerövidült a figyelmük” (8. pont). Ez praktikusan azt jelenti, hogy a marketingüzeneteknek gyorsan és ütősen kell átjönniük. Nem véletlen a rövid formátumú videók (TikTok, Reels, YouTube Shorts) elképesztő sikere. A Forbes egy 2025-ös trendcikkben megjegyezte: a vizuális tartalom, különösen a videó továbbra is király a fogyasztói elkötelezésben. A rövid, pörgős klipek – ha jól céloznak – képesek megragadni és fenntartani a figyelmet ott, ahol a szöveges tartalom kudarcot vallana. Ehhez kapcsolódik egy beszédes statisztika: a fogyasztók 62%-a nézett már videót arról, hogy jobban megismerjen egy márkát vagy annak termékét, működését. A videók így a tanulási folyamat részévé váltak a vásárlóknál, sokan előbb keresnek rá egy YouTube-videóra a termékről, mint hogy elolvasnák a hosszú leírást. A marketingeseknek tehát kulcsfontosságú, hogy videós tartalmakat készítsenek (vagy influenszerekkel készíttessenek), és hogy ezek a videók gyorsan értéket adjanak – legyen szó szórakoztatásról vagy információról. A Forbes szakértői tanácsa: érdemes fokozni a videógyártási képességeket és az autentikus, informatív videókra helyezni a hangsúlyt, mert ezek tartják meg a közönséget a zsúfolt digitális térben.
• Közösségi média mint bevásárlóközpont: A social media nem csak kommunikációs platform, de immár vásárlási színtér is. Egy jelentős viselkedésváltozás, hogy sok fogyasztó közvetlenül a közösségi felületeken fedez fel és vásárol meg termékeket. Az Instagram, TikTok, Facebook shop funkciói, a Youtube „vásárlás” gombjai mind ezt szolgálják. A Forbes is megjegyzi, hogy “a fogyasztók a közösségi médiát használják vásárlásra” (12. trend). Az influenszerekkel összekapcsolódó social commerce trend (amit az előző szekcióban tárgyaltunk) ennek a fogyasztói igénynek felel meg. A márkáknak fontos, hogy jelen legyenek ezen a téren – nemcsak hirdetésekkel, de interaktív tartalmakkal, bolt funkciókkal, chatbotokkal – hogy a platform elhagyása nélkül tudják kiszolgálni a vevőket.
A fenti pontokból látszik, hogy a mai fogyasztó tudatos, informált, értékközpontú és kényelemszerető. A Forbes szakértői összefoglalása szerint a vállalatoknak az “ökotudatos vásárlástól a személyre szabott élmények növekvő jelentőségéig” számos trendhez kell idomulniuk, különben elveszíthetik a kapcsolatot a közönségükkel. A siker kulcsa az, hogy a marketing emberközpontú legyen: értse meg mélyen a célközönség motivációit és félelmeit, és ezekre reagáljon innovatív, de őszinte módon.
Fenntartható marketing előretörése
Az ökotudatosság mára a marketingben is központi szerepet kap. Míg korábban a fenntarthatóság sok cég számára csak “jó ha van” szlogen volt, addig a Forbes cikkei alapján 2024-2025-re a fenntartható marketing igazi alapelvárássá vált. Egy Forbes ügynökségi tanácsadó megfogalmazása szerint: az environmental, social, governance (ESG) szempontok beépítése a marketingstratégiába mára követelménnyé érett, nem pusztán trendi kiegészítő. Ezt támasztja alá, hogy az utóbbi öt évben 71%-kal nőtt a “fenntartható termékek” online kereséseinek száma világszerte – vagyis a vásárlók egyre aktívabban kutatnak környezettudatos alternatívák után.
A fogyasztók részéről a nyomás jelentős: egy friss felmérés szerint a fogyasztók 78%-a elvárja a márkáktól, hogy 2024-től még többet tegyenek egy fenntartható jövő érdekében. Sokan hajlandóak anyagilag is ezt támogatni – a Forbes egy PwC tanulmányra hivatkozva írta, hogy bizonyos vásárlói csoportok átlagosan 9,7%-kal többet is hajlandók fizetni egy termékért, ha az fenntartható forrásból származik vagy környezetbarát módon készült. Ez komoly jelzés a cégeknek: a zöld szemlélet piaci előnyt is jelenthet. A jól pozicionált fenntarthatósági üzenetek növelhetik a márka imázsát és erősíthetik a vevői bizalmat.
A Forbes szakértői szerint a sustainability mostanra a marketingstratégiák alapvető elemévé válik, nem különálló kampánytéma. Ez több szinten is megvalósul. Egyrészt a vállalatok termékkommunikációjukban egyre inkább kihangsúlyozzák zöld törekvéseiket: például ha egy termék újrahasznosított anyagból készül, vagy a gyártás karbonsemleges, azt a marketingben látványosan kommunikálják. (Egy Forbes-cikk javaslata szerint a márkák futtathatnak olyan kampányokat is, amelyek kifejezetten környezetbarát cselekvésre ösztönzik a vevőket – például újrahasznosítás, hulladékcsökkentés vagy energiatakarékosság terén.) Másrészt a marketing módszereinél is előtérbe kerül a fenntarthatóság. Szó esik például a digitális hirdetések karbonlábnyomáról: meglepő, de az online reklámok is járnak energiafelhasználással (adatközpontok, eszközök áramfogyasztása stb.). Új technológiák jelennek meg ennek nyomon követésére és csökkentésére – karbonkövető platformok segítenek a márkáknak mérni egy kampány kibocsátását, és optimalizálni azt a környezet védelme érdekében. Tehát a fenntartható marketing nemcsak arról szól, mit kommunikálunk, hanem arról is, hogyan tesszük azt.
Szakértői vélemények: Az ESG-központú marketing hatásait illetően a Forbes cikkek optimista hangvételűek, de figyelmeztetnek a következetesség fontosságára. Ha egy márka ráépül a fenntarthatóság imázsára, azt tettekkel is alá kell támasztani, különben a fogyasztók gyorsan átlátnak a “greenwashing”-on (látszat-zöldülésen). Ugyanakkor ha hitelesen kommunikálják és gyakorolják a zöld elveket, annak jutalma hosszú távú hűség és érzelmi kötődés lehet a vásárlók részéről. Egy Forbes-ban idézett példa szerint, ha egy ruházati cég bemutatja, hogy termékei újrahasznosított textilből készülnek és a gyártás során minimalizálja a károsanyag-kibocsátást, azzal erős érzelmi kapcsolatot alakíthat ki a közönségével. A vásárlók ugyanis úgy érzik, értékrendjükben egyeznek a márkával, büszkék lehetnek arra, hogy olyan cégtől vásárolnak, amely felelősen cselekszik. Ez a lojalitás egyik új formája: az emberek “érték-alapon hűségesek”, azaz szívesebben maradnak egy márka mellett, ha az társadalmi vagy környezeti ügyekben az élen jár.
A fenntartható marketing trendjéhez tartozik az is, hogy a cégek a saját működésüket is egyre inkább reflektorfénybe helyezik. A transzparencia kulcsszó: például beszámolnak róla, mennyivel csökkentették a csomagolásaik műanyagtartalmát, vagy hogyan kompenzálják a szén-dioxid kibocsátásukat. A Forbes Business Council egyik összeállítása 20 üzleti vezető véleményét közölte arról, hogyan építhetnek fenntarthatóbb üzletet 2025-re – sokan említik a mérés és riportálás fontosságát (hiszen “amit mérünk, azon tudunk javítani”). Ez a marketingre is kihat: a jövőben valószínűleg gyakoribbak lesznek a fenntarthatósági jelentések közérthető kampányai, infógrafikái, hogy a fogyasztók is lássák a haladást.
Összefoglalva, a fenntartható marketing ma már versenyelőny és felelősség egyszerre. A Forbes szakértői szerint azok a márkák, amelyek valódi erőfeszítéseket tesznek egy zöldebb jövőért és ezt ügyesen kommunikálják, megerősíthetik hírnevüket és elnyerhetik a “eco-anxious” (környezet miatt aggódó) Z és Alfa generációk szimpátiáját. A trend egyértelmű: a fogyasztók részéről adott a kereslet a fenntarthatóság iránt, így a marketingesek számára a kérdés többé nem “kövessük-e a zöld trendet?”, hanem “hogyan tudjuk hitelesen és kreatívan integrálni a fenntarthatóságot a márkánk történetébe?”.
Összegzés és kitekintés
A Forbes aktuális cikkei és elemzései alapján a marketing világa rendkívül izgalmas és sokrétű változásokon megy keresztül. Az AI térhódítása új eszközöket ad a kezünkbe, de megköveteli a felelősségteljes alkalmazást. A digitális hirdetések piaca egyszerre válik technológiailag fejlettebbé (programmatic, adatok) és emberközpontúbbá (adatvédelem, személyre szabás). Az influenszerek továbbra is hidat képeznek márkák és közönségük között, új formákban és területeken is feltűnve. A fogyasztók maguk diktálják a trendeket azzal, ahogyan értékrendjük és szokásaik változnak – a marketingnek ehhez igazodnia kell. Végezetül, a fenntarthatóság nem csupán egy trend a sok közül, hanem áthatja az összes többit: legyen szó AI által generált tartalmakról vagy influenszer kampányokról, a jövő marketingjének etikusnak, inkluzívnak és felelősnek is kell lennie.
A Forbes számos szakértői véleményt, interjút közöl a témában, amelyek mind azt hangsúlyozzák: a rugalmas alkalmazkodás és az innovációra való nyitottság elengedhetetlen. Ahogy Steve Olenski, a szakmában “CMO-suttogóként” ismert marketingszakember utal rá egy Forbes-interjúban, a sikeres marketingvezetők folyamatosan figyelik e változásokat és mernek kísérletezni az új megoldásokkal. Hasonlóképp, Michelle Peluso (IBM CMO) a Forbesnak adott interjújában kiemelte, hogy a marketing jövője a hagyományos és új módszerek ötvözésén múlik – például a B2B vállalatok is profitálhatnak az influenszer stratégiákból, ha azokat okosan, a saját kontextusukra szabva alkalmazzák.
A lényeg: A Forbes szerint a marketingeseknek 2025 felé közeledve holisztikus szemlélettel kell tekinteniük a trendekre. Az AI, a digitális hirdetések, az influenszerek, a fogyasztói viselkedés és a fenntarthatóság együttesen alakítják az iparág „új normálisát”. Azok a márkák lesznek igazán sikeresek, amelyek képesek ezeket a területeket összhangban működtetni – például AI segítségével személyre szabott, de hiteles tartalmat előállítani; influenszerekkel úgy együttműködni, hogy az a fenntartható üzeneteiket is erősítse; vagy a fogyasztói visszajelzéseket beépíteni a termékfejlesztésbe és kommunikációba. A Forbes aktuális trendjelentései egy átfogó képet adnak erről az átalakulásról, így a marketing szakemberek számára komoly tudásforrást jelentenek abban, hogy naprakészek maradjanak és versenyben tartsák márkáikat az új kihívások közepette.
